Azt tudod, hogy már csak...
Kedd: felkiáltójel indul!
Azt tudod, hogy már csak kilenc nap van a suliból? - hallottam ma, és sehogyse akartam felfogni, hogy lehet; én bizony tízet számoltam, de aztán segített a naptár: kilencedikén Pünkösdhétfő, ami nem számít bele a két utolsó tanítási hétbe.
Bizony, ezen összefüggésben, hogy amiatt egy nappal kevesebb tanítási nap van - nem jutott eszembe a közelgő ünnep. Június nyolcadikán vasárnap sokan lesznek majd bérmálkozók, hitben felnőttek - s június nyolcadikán vasárnap, Medárd-napkor nem kevesen fogják majd szorongva figyelni az időjárást, kell-e zöldárra számítani, jön-e a negyven napos eső, ahogyan a népi megfigyelésen alapuló hagyomány Medárd-napi eső esetén jósolja.
De kedden, három nap múlva előbb a felkiáltójelé a terep. Aztán szerdán az ó-é, csütörtökön az ió-é, pénteken a ció-é, egy hétre rá kedden az áció, szerdán káció, csütörtök akáció - és pénteken: VAKÁCIÓ!
Vissza kell vinni az iskolai könyvtári könyveket, lezáródnak a jegyek, tele lesz firkálva a tábla, zaj lesz és felszabadultság... és... gyermek, felnőtt, mindenki örülni fog annak, hogy szabadságra megy a tanulóifjúság, csak hát a szülőknek akad majd némi gondja, hogyan is feleljen meg a szülői felelősségnek, amikor naphosszat dolgozik, a gyerek meg mégse lesz egész nyáron táborban, nagyinál, és nem is végez nyári munkát folyton... lesznek "lyukak", napok, amikor valahogy meg kell oldani, hogy ne csavarogjon az utcán a kisebb-nagyobb szabadságos tanuló. Az "autósok halála" kezdődik majd... A figyelmetlen, meggondolatlan gyermekek nagyszámban fognak az utcán közlekedni akár délelőtt, akár délután - és jó, ha csak gyalog! De fognak kerékpározni is, motorozni is.... Már most kérjük fokozott figyelmüket, fokozott türelmüket!!!
Nem kevés érettségizendő fiatal nyáron megfeszített munkával tanulni fog, nyelvtanfolyamra jár, hogy még időben letehesse a nyelvvizsgát, nemcsak a felvételi pont miatt, hanem azért, hogy ne legyen túl közel ez a komoly megmérettetés az érettségihez... Mások megfeszített munkával dolgozni fognak, és ne keressük, hogy pénzhiány miatt kényszerből, vagy kirándulásra való pénzért - a munka mindenképpen el lesz végezve, és a tevékenység értékénél ez számít. Nagyon fontos az a pár hét ismerkedés a munkával. A munkával, mely teremtő folyamat, s amit olyan jó lenne a gyermekkel, fiatallal értelmes tevékenységként megismertetni és elismertetni, hogy ne fanyalogva készüljön a nagybetűsre, tanácstalanul, át-átvergődve évvégi bizonyítványosztásokon, aztán az érettségin-szakvizsgán is - hanem mint cél lebegjen szeme előtt, amikor arra gondol, mi akar lenni. NE elsősorban a munkával kereshető pénzmennyiség ideája lebegjen szemük előtt, hanem annak a szakmának, hivatásnak az értelme, értékessége, érdekessége és szépsége, amire készülnek, mert hát... mi mást szeretne mindenki: élvezetet találni a munkás hétköznapokban is, nem csak a "szombat esti láz"-ban!! Nagyon-nagyon jó lenne, ha sikerülne időt szakítani nemcsak közös nyaralásra, mozizásra, fagyizásra, hanem komoly, életre felkészítő beszélgetésekre is csemetéinkkel! Kívánom, hogy így legyen! Felemelő érzés lesz úgy útjukra bocsátani az ifjakat, hogy felkészítettük őket az ismeretlenre - nemcsak pénzt adván "alájuk", hanem emberré nevelve őket; jövendő Európa Uniós polgárokká.
A kép forrása: www.termeszetbuvar.hu
Sebők Lili
2003. június 01., vasárnap 00:13
|