Rajzolt térkép a Kárpát-medencéről
www.dunatv.hu

Az idei könyvhét különlegessége Somogyi Győző térképalbuma, amely a Kárpát-medencét ábrázolja, de nem a szokásos kartográfiai jelekkel. L A kiadvány madártávlatban mutatja a városok és falvak arcát: lapjain templomok, gyárak, lakótelepek, erdők és mezők sorakoznak egymás mellett.

A térkép első darabjai a 70-es években készültek, és a Bükk hegységet ábrázolták. Mire az egész Kárpát-medence papírra került, a tusrajz mérete meghaladta a 2×3 métert. - Mivel nem voltak térképek, sokszor a vonatablakból jobbra-balra mozgatva a fejemet skicceltem. Minden templomtoronyra fölmásztam, minden dombtetőre. Közben voltak kalandjaim: többször letartóztattak, mert tudtomon kívül katonai objektumokat, ipari területeket rajzolgattam. Somogyi Győző dolga a határon túl sem volt könnyebb, ahová pedig személyesen nem jutott el, onnan barátai levélben küldték el a környék térképvázlatát.

2001-ben fedezték fel az első mamutcsontvázat az Emine Bair Khazar barlangban, viszont 2002 tavaszától már rendszeres ásatásokat végeztek a helyszínen. A kolozsvári geológusokból és amatőr barlangászokból álló csapat elsősorban késő jégkorszaki faunával találkozott a feltételezések szerint csapdabarlangként működő barlangban. A hüllők, kétéltűek mellett a legértékesebb lelet a négy mamutcsontváz: Iván, Olga, Kolea és Natasa. - Nem túl gyakoriak, de előfordulnak a késő jégkorszaki üledékben, barlangban ritka, meglehetősen ritka, és ép csontváz az egyedi, tehát a mi esetünk egy egyedi lelet. A tervek szerint a csapat szeptemberben ismét a Krím félszigetre utazik. A szakértők szerint nagy esély van arra, hogy a barlangból még három mamutcsontváz kerüljön elő. Addig is az egyik közel három méter magas és szinte 5 méter hosszú mamut csontvázát már meg lehet tekinteni az Emine Bair Khazar barlangban.

    Tiltakozik a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az Európai Unió alkotmánytervezete miatt. Véleményük szerint több millió keresztény érzését sérti Európában, hogy a Konvent tervezete nem tesz említést a keresztény értékrendről. Nyilatkozatukat eljuttatták Magyarország közjogi méltóságaihoz és megküldik az országot képviselő konventtagokhoz, valamint az Európai Unió illetékes szervezeteinek is.
    A katolikus püspökök a krisztusi mondásra hivatkoznak, miszerint: "Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképpen el nem múlnak." Ezek a szavak kiállták az évszázadok próbáját. Ma, mikor Európa egyesüléséről beszélünk, az unió alkotmány-tervezetéből vélhetően kimarad a keresztény kultúrkör és a vele kapcsolatos történelmi hagyományok említése. A magyar katolikus főpásztorok tiltakoznak a módosítási javaslatok figyelmen kívül hagyása ellen.
    "A konventen belül is hosszas disputa volt arról, hogy szerepeljenek a keresztény értékekre és Istenre való utalások. A Konvent által elkészített törvénytervbe mégsem került be, eztv a pöspöki konferencia is szomorúan veszi tudomásul" - fogalmazott Veres András, a katolikus püspöki kar főtitkára.
    A püspöki konferencia csatlakozik a szentszék tiltakozásához és felkérik Magyarország vezetőit, támogassák az unió előtt az alkotmány módosítását. Veres András elmondta, egy kimutatás szerint az Európai Unió lakosságának 81 százaléka kereszténynek vallja magát, éppen ezért úgy érzik: a többséggel szemben diszkrimináció történt.

    Több száz ezres tömeget várnak a rendszerváltás után a katolikus magyarság legnagyobb zarándokhelyévé vált csíksomlyói pünkösdi búcsúra. “Mi senkit nem hívunk, de mindenkit szeretettel várunk” – mondta a Magyar Nemzetnek fráter Kapisztrán házfőnök, ferences rendi szerzetes, amikor az anyaországból érkező politikusok felől érdeklődtünk. Információk szerint az erdélyi magyarság legnagyobb ünnepén biztosan részt vesz Orbán Viktor volt miniszterelnök, a búcsún való részvételre pedig annyi magyarországi csoport készül, hogy a térségben már hetekkel ezelőtt nem lehetett a pünkösdi ünnepek idejére szállást foglalni.
    A több mint háromszáz önkéntes által biztosított rendezvény ideje alatt a Kis- és a Nagysomlyó-hegyen a csíkszeredai polgármesteri hivatal nem engedélyezi a katolikus vallástól eltérő vallási szertartások megrendezését, és a nagy szárazságra való tekintettel a tűzrakást is tiltják.
    A rendezvény (amelynek idei mottója: “Jézus anyja így szólt: Tegyetek meg mindent, amit csak mond”) péntek éjszaka virrasztással kezdődik a kegytemplomban.
    A Hármashalom oltárnál megrendezett szombati ünnepi szentmisére (amelyen tavaly a becslések szerint háromszázötvenezer ember vett részt) a kordon a főpapsággal háromnegyed tizenegykor indul a kolostor főbejáratától.
    Csángómise délután öttől a plébániatemplomban lesz, ugyanott tartják az esti ifjúsági misét és a hajnalig tartó virrasztást is. A keresztalják hazaindulásáig óránként lesz szentmise és folyamatos a gyóntatás és áldoztatás.
    A csíksomlyói búcsún a hagyomány szerint nagy számban vesznek részt református és unitárius vallású magyarok, újabban pedig román anyanyelvű római és görög katolikusok is.

Lukács Csaba írása

(kép: Népszabadság – Teknős Miklós)
    Egyetlenegy szobrot mutat be az 50. Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilonjában a Kis Varsó. Gálik András és Havas Bálint a berlini múzeumban látható közismert egyiptomi műkincs, a Nefertiti-arckép “kiegészítését”, testét mutatták be tegnap a sajtó képviselőinek a Divatcsarnokban.
    A projekt kivitelezésébe egyiptológusokat is bevonó alkotók a szobor újragondolására tettek ily módon kísérletet, bekapcsolva azt a kortárs művészet vérkeringésébe. A projekt másik célja ugyanakkor, hogy az ikonokként számon tartott művek ne végcélként, hanem kiindulási pontként szerepeljenek, s egy teljesen más kontextusban találják meg új helyüket. A Biennále Magyar Pavilonjában nem csupán a Kis Varsó alkotását, hanem a fej és a test május 26-i berlini találkozásának – mikor is három óráig egyetlen szoborrá olvadt össze a két rész – dokumentációját is bemutatják az érdeklődőknek. Fabényi Júlia, a Magyar Pavilon nemzeti biztosa azt is elárulta, hogy a test a biennále után három hónapig Berlinben is látható lesz majd az eredeti tőszomszédságában. Ezután várhatóan közgyűjteménybe kerül, tette hozzá Schneider Márta államtitkár. A június 15-én kezdődő seregszemlét magyar részről Hiller István kulturális miniszter nyitja meg.

P. S. ZS.

Nagy üzlet a takarítás: az erre specializálódott cégek tavalyi árbevétele 120 milliárd forinthoz közelített, a takarításból élők számát 70 ezerre becsülik. A legtöbb minisztérium, kórház, sőt, a Parlament takarítását is külső cégeknek adják ki.

/A Ferihegyi reptéren is mindennek csillognia kell – tisztes üzlet a tisztítás - Fotó: Heged?s Márta/

Havonta majdnem 22 millió forintért takarítják a budapesti Péterfy Sándor Utcai Kórházat. Azt, hogy ez sok-e vagy kevés, pusztán az összeg alapján nem lehet megítélni. Tény, hogy ezért az pénzért, amely egy három és fél éves szerződés alapján összesen 912 millió forintot tesz ki, a takarítást közbeszerzési eljáráson elnyert Profi Komfort Kft.-nek 22 telephelyen összesen 48 ezer négyzetmétert kell napról napra tisztává varázsolnia.
Az is tény, hogy a céget öt másik pályázó közül választották ki. A jelentkezők között volt a nyertesnél olcsóbb és drágább ajánlat is – mondta Budaházi Emil megbízott főigazgató, aki szerint a szerződés júliusi hatályba lépéséig még megpróbálják az árakat lejjebb szorítani. A főigazgatótól megtudtuk, a Péterfy kórház épületeinek felét eddig is külső cégek takarították. A decemberben megbízott új vezetés azonban úgy gondolta, a hatékonyság érdekében az egész munkát kiadja.
Nem túl sok az a majdnem egymilliárd forint, amit a Péterfy Sándor Utcai Kórház fizet ki takarításra, véli az egészségügyi főpolgármester-helyettes, Szolnoki Andrea. Egyébként a fővárosi önkormányzat az utóbbi években szinte ugyanannyi pénzt – közel egymilliárdot – költött a csődközeli helyzetbe jutott kórház konszolidációjára, mint amennyibe a három és fél éves takarítás kerül. Ma a kórháznak nincs adóssága.
A takarítási biznisz nemcsak a kórházakat érinti. Az Országház takarítását például fokozatosan adták ki külső cégeknek, így a tisztítást három szervezet – két külső és egy saját cég – végzi. A főemelet rendben tartása és az összes rendezvény kiszolgálása a 33 fős gondokság feladata – tudtuk meg Jelencsik Imrétől, a gondnokság vezetőjétől. Az alagsor és a földszint takarítását 2001 januárjában nyílt közbeszerzési eljárással a Gyula-Ép-Szolg Kft. nyerte meg, amely 13-14 emberrel havonta 1,5 millió forintért végzi a takarítást. Időközben úgy döntöttek, a félemelet és a könyvtár tisztítását is kiadják külső vállalkozónak.
A Honvédelmi Minisztériumnak és a háttérintézményeinek takarítását – a közbeszerzési pályázattal kiválasztott – HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Rt. végzi 1998 óta. A vállalatnak 24 órás készenlétben kell lennie, s ez nyilván emeli az árat. A minisztérium Balaton utcai épületének tisztán tartása 112 millió 917 ezer forint plusz áfába kerül évente.Húsz nagyvállalat uralja a piacot

Naponta 57-85 millió négyzetmétert tisztítanak meg az országban – mondta Józsa Csaba, a Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség elnöke. 2500 erre szakosodott vállalkozást tartanak nyilván. A takarításból élôk számát hetvenezerre becsülik. A piacot kevesebb mint húsz nagy vállalkozás “uralja”. A tavalyi 120 milliárdos árbevételének 80-90 százalékát a több mint kétezer, épülettakarítással foglalkozó vállalkozás forgalma tette ki.

A belügy ennél olcsóbban ússza meg a tisztaságot. A központi épületben részben állományban levő munkatársakkal, részben külső szolgáltató cég munkatársaival oldják meg a takarítást. A Tefta Kft. 1996 decembere óta végzi naponta a takarítást, az idei évben összesen 44 millióért. A Cleanhorse Bt. 1994 óta folyamatosan végzi az épület ablakainak tisztítását, az idei évben 6 millió 700 ezerért.
Nyílt pályázat útján választották ki azt a vállalkozót aki az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium takarítását végzi. Azt azonban nem árulták el, hogy mennyit kap a cég a munkáért.
A városháza némileg más módszerrel él. A főpolgármesteri hivatal lényegesen olcsóbban tartja tisztán a Városház utcai 57 ezer négyzetméteres épületet saját takarítónőivel, mintha külső vállalkozást bíznának meg. Móricz Imre, a főpolgármesteri hivatal gazdasági és ellátási ügyosztályvezetője elmondta: négy éve megvizsgálták: a 60 takarítónő éves bérköltsége 48 millió forint, míg a takarító vállalkozások legalább 70 millióba kerültek volna. A saját takarítók bérköltsége ma is alacsonyabb ennél, 57 millió forintból kijönnek.

MH-összeállítás