CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. május 21., kedd, Konstantin, András napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Lapszemle  

A nagy testvér figyel minket - A XX. század és a Duna Televízió programsorozatot rendez az Orwell-év tiszteletére
Soós Sándor
DNP - Budapest

Idén ünnepeljük George Orwell születésének centenáriumát. A jeles alkalomból egész éves rendezvénysorozattal emlékezik meg a XX. Századi Intézet és a Duna Televízió a világhírű angol íróról. Az Orwell-év 2003 célja, hogy az érdeklődők a szerző két főművén túlmutatva alaposabb és árnyaltabb képet kapjanak az íróról, akinek munkái szellemi táplálékot jelentettek a hazai és más kelet-európai országok értelmisége számára, s akinek szellemi hagyatéka ma is eleven és hasznos segítséget nyújt a világon aktuális társadalmi és politikai jelenségeinek értelmezéséhez.

 George Orwell
 
George Orwell 1903-ban született, és mindössze negyvenhét évet élt. Rövid élete során is olyan életművet sikerült hátrahagynia, hogy joggal nevezhetjük a múlt század legnagyobb politikai szerzőjének. Orwellt az 1984 és az Állatfarm című regényei tették híressé szerte a világon, de korántsem csupán e két alkotás fűződik nevéhez. Számos más, fontos művet is írt, ám ezeket - akárcsak ellentmondásos élete különböző állomásait - csak meglehetősen kevesen ismerik hazánkban.

E hiányosság pótlását, George Orwell életének és munkásságának széles körben való megismertetését tűzte ki céljául a Schmidt Mária vezette XX. Századi Intézet, amely a Duna Televízióval, a Magyar Nemzettel, az Origóval, a Terror Házával és a brit nagykövetséggel közösen több rendezvénnyel, illetve rendezvénysorozattal (kiállítással, filmvetítéssel, kerekasztal-beszélgetéssel, konferenciával és televíziós vetélkedővel) is megemlékezik az Orwell-évről.

A Ki volt George Orwell? című életmű kiállításon - amely június 25-én, szerdán nyílik meg a Terror Háza múzeumban - a jeles angol író pályafutásával ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Ugyanitt tekinthető meg ősszel az 1984 című időszakos tárlat is, amely a kelet-európai államok helyzetét rekonstruálja és mutatja be a regény által elhíresült esztendőben.

 

Orwellről szól Balogh Júlia és Wonke Rezső Ki volt George Orwell című dokumentumfilmje is, melyet június 25-én, szerdán, illetve az a két részes angol ismeretterjesztő mű is, amelyet június 28-án, szombaton és 29-én, vasárnap tekinthetünk meg a Duna Televízióban. Vasárnap este látható az 1984 1984-ben készült filmváltozata is, melynek egyik főszerepét a már halálosan beteg Richard Burton alakította.

Orwell 1984 című regényének valógságshow-kat is megihlető, jelenleg is felettébb aktuális alapgondolatát - "A nagy testvér figyel téged" - igyekszik valós tartalommal megtölteni a Duna Televízió Valóbb világ című vetélkedősorozata. A XX. Századi Intézet és a Duna Televízió rendezte, ősszel induló vetélkedősorozat elődöntőit nyolc magyarországi és határon túli helyszínen - Budapesten, Debrecenben, Hódmezővásárhelyen, Kaposváron, Székelyudvarhelyen, Dunaszerdahelyen, Beregszászon és Szabadkán tartják, de a szervezők egy honlapot is nyitnak, amelyen szintén lehet jelentkezni a szellemi erőpróbára. A szervezők elsősorban csapatokat - családokat, baráti társaságokat és iskolai csoportokat - várnak, akik a témához illó rajzzal vagy tárggyal a XX. Századi Intézet címén nevezhetnek be a játékra. A legjobban szereplő csapatokat nagy értékű nyeremények - többek között angliai társasutazás, valamint nyelvtanfolyamok - várják.

- 30 -
 
***
5400 magyar pályázott uniós hivatali állásokra
www.nol.hu

Több mint 38 ezer pályázat érkezett az Európai Unióhoz 2004. május 1-én csatlakozó országokból 3000 uniós hivatali állás betöltésére.
 
Erik Halskov, az EU személyzeti hivatal vezetője az AFP-nek elmondta, hogy 24 ezren jelentkeztek a különböző közigazgatási posztokra, 5800-an fordítónak és 7600-an titkársági feladatokra. A legtöbb jelölt, 8000, Lengyelországból érkezett, Magyarországról 5400-an, Csehországból 3200-an, Szlovákiából 3100-an, Szlovéniából ezren, míg Máltáról 260-an adtak be pályázatot az EU-hoz.

A pályázatok határideje kedden járt le. A válogatás ősszel kezdődik, a felvételi beszélgetések Brüsszelben és az újonnan csatlakozó országokban egyaránt zajlanak majd.

(MTI)



A kedvezménytörvény sorsfordulói
Népújság

1999. november 12-én a második Magyar Állandó Értekezlet kérte fel a magyar kormányt arra, hogy a szomszédos országok közös integrációs törekvésével összhangban vizsgálja meg a határon túli magyarok magyarországi jogállását szabályozó törvény megalkotásának lehetôségét. A kormány 2001. március 20-án hagyta jóvá az erre vonatkozó törvényjavaslatot, melyet 2001. június 19- én emelt törvényerôre az Országgy?lés 306 igen szavazattal, 17 nem és 8 tartózkodás mellett. Az elôterjesztést a parlamenti pártok közül csak a Szabad Demokraták Szövetségének frakciója utasította el, viszont megszavazta mások mellett az akkor ellenzékben tevékenykedô Magyar Szocialista Párt parlamenti csoportja is.

A 2002. január 1-jén életbe lépett jogszabály kulturális, oktatási, egészségügyi és munkavállalási kedvezményeket, támogatásokat nyújt a Horvátországban, Szerbiában, Szlovéniában, Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában élô, magukat magyar nemzetiség?nek valló, nem magyar állampolgárságú személyeknek. A törvény hatálya nem terjed ki az Európai Unió- tag Ausztriára. A kormány 2001. november 24-én kidolgozta a magyarigazolványok kiadására vonatkozó végrehajtási rendeletet, amelyet valamennyi érintett ország illetékeseivel egyeztetni kívántak. Az elsô magyarigazolványokat 2002. január 10-én adták át.

Szlovákia és Románia tiltakozott a törvény elfogadása ellen, mert szerintük a jogszabály ellenkezik a nemzetközi jog általánosan elismert alapelveivel, és sérti több hatályos, kétoldalú egyezmény rendelkezéseit. A román delegáció 2001 júniusában az Európa Tanácsban (ET) aláírásgy?jtést kezdett a státustörvénynek is nevezett jogszabályt kifogásoló indítványához. Az összeurópai szervezet végül úgy határozott, hogy a neves nemzetközi jogi szakértôkbôl álló ún. Velencei Bizottság vizsgálja meg: az európai országok milyen jogi eszközökkel nyújtanak kedvezményes elbánást a határaikon túl élô nemzetrészeik számára? A bizottság 2001. október 19-én közzétett ajánlása szerint a kisebbségek védelméért mindig azt az államot terheli az elsôdleges felelôsség, amelynek területén e kisebbségek élnek, emellett azonban az anyaországoknak is joguk van a nemzetükhöz tartozó más országbelieket támogató törvényeket hozni. A testület szerint a magyar státustörvény "nem lóg ki" a többi országban - így Romániában és Szlovákiában - is létezô jogszabályok sorából.

Az Európa Tanács 2001 szeptemberében megbízta Erik Jürgens holland baloldali képviselôt, hogy készítsen jelentést a magyar státustörvénnyel kapcsolatban. A kész dokumentumot 2002 júniusában átdolgozásra visszautalták a készítônek. Jürgens elsôsorban a törvény elôkészítésének és elfogadásának módját kifogásolta, de nem talált kivetnivalót a nemzeti kisebbségnek nyújtott anyaországi támogatás elvében. Az átdolgozott Jürgens-jelentést a tervek szerint 2003. június 25-én vitatja meg az Európa Tanács parlamenti közgy?lése.

Az Európai Bizottság 2001 novemberében közzétett országjelentésében figyelmeztetett arra, hogy Magyarországnak legkésôbb EU- csatlakozásának idejére hozzá kell igazítania a törvényt az uniós joganyaghoz. A 2002-es EU-jelentés megismételte ezt, hozzátéve, hogy Magyarországnak megállapodásra kell jutnia a kedvezménytörvény végrehajtásáról Szlovákiával és Romániával, s ugyanezt szögezte le 2003 májusában Günter Verheugen, az Európai Unió bôvítési biztosa is.

2001. december 22-én Orbán Viktor magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök Budapesten kétoldalú egyetértési nyilatkozatot írt alá, amely a magyarországi kedvezményes munkavállalás lehetôségét minden román állampolgárra kiterjesztette, továbbá rögzítette, hogy a magyarigazolványok kiadására Magyarországon, illetve a romániai magyar külképviseleteken van lehetôség. Az egyezmény szerint a magyar kormány fél év múlva kezdeményezi a törvény felülvizsgálatát. A szlovák parlament 2002 februárjában nyilatkozatban utasította el a magyar kedvezménytörvényt, de az annak szlovákiai hatását semlegesíteni hivatott "ellentörvény" az év áprilisában megbukott a pozsonyi törvényhozásban.

A 2002. május 27-én hivatalba lépett új magyar kormány álláspontja szerint a törvényt módosítani kell annak érdekében, hogy összhangban legyen az európai normákkal, továbbá, hogy alkalmazni lehessen Szlovákiában és Romániában is. A 2002. november 17-i hatodik Máért-en megállapodás is született a kedvezménytörvény módosításáról, így arról, hogy abból "kiemelik" a munkavállalásra vonatkozó szabályozást.

A 2002. november 26-án Budapesten tárgyaló Mikulás Dzurinda szlovák kormányfô megerôsítette az elutasító szlovák álláspontot, mondván, hogy a jogszabály 15 pontban sérti az ország területi és jogi önállóságát. 2002. november 29-én Adrian Nastase román miniszterelnök és Medgyessy Péter kormányfô budapesti találkozóján a román fél az európai normákkal összhangban lévôknek minôsítette a módosításra tett javaslatokat, ugyanakkor további pontosításokat kért.

A magyar kormány 2002. december 18-án fogadta el a kedvezménytörvény módosításának alapelveit. Ezek értelmében a törvény a határon túli magyar kisebbségeknek nemzeti identitásuk megôrzése érdekében a kultúra és az oktatás területén biztosít támogatásokat és kedvezményeket, ám - a módosítások révén - nem hoz létre közjogi vagy politikai kapcsolatot Magyarország és a szomszédos országokban élô magyarok között. A szomszédos országok területén nyújtott támogatások rendszerének kialakítása az érintett állam elvi egyetértésével történik. Az érintett országok területén a tanulók és a hallgatók után nyújtott oktatási támogatások pályázattal, illetve intézmények vagy szervezetek útján vehetôk igénybe. Az ellenzéki Fidesz-Magyar Polgári Párt és a Magyar Demokrata Fórum azonban úgy foglalt állást, hogy csak a Máért 2002. novemberi közös zárónyilatkozatában foglaltak szerint tartja lehetségesnek a jogszabály módosítását.

Magyarország a tervezett törvénymódosítás normaszövegét eljuttatta Pozsonyba, de Eduard Kukan szlovák külügyminiszter úgy nyilatkozott: a magyar jogszabály területen kívüli joghatályával és diszkriminatív voltával kapcsolatos szlovák ellenvetések továbbra is fennállnak. Ugyanakkor Adrian Nastase román kormányfô azt közölte: a román kormány az európai normákkal összhangban lévônek tekinti a módosító javaslatokat.

A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) hetedik, 2003. május 24-én Budapesten tartott ülésén megállapodás született a kedvezménytörvény módosításáról. A módosításcsomagot tartalmazó zárónyilatkozatot valamennyi résztvevô aláírta a Fidesz, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt kivételével. A Fidesz azzal érvelt: nem tudják elfogadni, hogy a törvénybôl kimarad az egységes magyar nemzetre való hivatkozás; azt, hogy a törvény az oktatás és a kultúra területére sz?kül le, valamint, hogy a magyar igazolvány használata csak Magyarországra és csak bizonyos kedvezményekre korlátozódik. A román kormány a Máért-tanácskozást követôen úgy vélte, a legtöbb diszkriminatív és területen kívüli vonatkozás kikerült a magyar kedvezménytörvénybôl, de a magyar kormánynak és törvényhozásnak tovább kell gondolkodnia a jogszabályban megmaradt nem eurokonform aspektusokon. Mikulás Dzurinda szlovák kormányfô 2003. június 18-án kijelentette: kormánya mindent megtesz azért, hogy a magyar kedvezménytörvény Szlovákiában ne legyen érvényesíthetô, bár június 23-án hozzátette: a kedvezménytörvény módosításának hétfôn esedékes budapesti jóváhagyása után "még nyitott marad az egyezség lehetôsége".



A félelem fogyasztói - Michael Moore: Kóla, puska, sültkrumpli
www.mno.hu

Nedbál Miklós
„Olyan időkben élünk, amikor fiktív választások eredményeképpen, fiktív elnököt választanak. Olyan időkben élünk, amikor egy ember háborúba küldhet minket fiktív indokokkal. A háború ellen vagyunk, Mr. Bush. Szégyelld magad Bush, szégyelld magad” – mondta a Kóla, puska, sültkrumpli rendezője, amikor átvette március 23-án a legjobb dokumentumfilmért járó arany szobrocskát Hollywoodban.

Egy film, amely kritizálja az elnököt, az egész amerikai rendszert, leleplezi a félelem kultúráját, utánajár a fegyverbolondéria kialakulásának Oscar-díjat kap. Azoktól, akiket leginkább kritizál, pellengérre állít. Valami nagyon felborult itt.
„Átlagos amerikai reggel volt: a farmer kiment a földjére, a tejesember kiszállította a tejet, az elnök pedig lebombázott egy újabb országot, melynek a nevét ki sem tudjuk ejteni” – hangzik el a filmben. Ez a mondat mindent magában rejt. Míg e hatalmas ország egyik felében zajlik a legszürkébb hétköznapi élet, közben a világ egy másik pontján amerikai gépek szórják a bombákat, sokszor ártatlan életeket kioltva. A Columbine Középiskolában 1999. április 20-án is minden úgy indult, mint más napokon: a diákok bebattyogtak az iskolába, átaludták az első órákat, megették a szünetben tízóraira a sajtoshamburgert. Majd jött a megmagyarázhatatlan. Két diák – Eric és Harris – fegyverekkel berontott az iskolába, s mielőtt végeztek volna magukkal, tizenkét társukat és egy tanárt mészároltak le. Aznap hullott a legtöbb bomba Koszovóra. Michael Moore ezen iskolai vérengzés alapján indul kamerájával felfedező útra: mi okozhatta e törést a fiatalokban? A folyamatos erőszak, ami ömlik a tévéből? Marylin Manson? Vagy az, hogy szinte bárki vásárolhat fegyvert – a North Country Bank-nál számlát nyitó ügyfél ajándékba például fegyvert is kaphat –, a szupermarketekben pedig töltényt? A régóta halott amerikai álom kísértete? Az állandó sulykolás: ha nem vagy a legjobb, senki vagy?
Az iskolai mészárlás csak a kiinduló pontja Michael Moore-nak. A film egy-egy választ is ad a számtalan kérdésre, de nem ez a fő cél. Olykor banális, egyértelmű, máskor komoly, összetett kérdések záporoznak. Moore hol tök hülyét csinál az emberekből, riportalanyaiból, hol pedig szinte beoson hozzájuk és a falhoz szorítja őket. Mint például ahogyan teszi a National Rifle Assosiacion vezetőjével az otthonában, amikor megkérdezi, hogy nem érzi e felelősnek magát a mészárlásért. Attól az embertől, aki a lövöldözés másnapján a fegyverek mellett kampányolt a városban. Megdöbbentő képek és csend. Igen, lehet, hogy kicsit hatásvadász, olykor morbid, ám ugyanakkor nagyon komoly is a film. Amikor az iskolai lövöldözés látható az iskolai kamerákon, amikor archív híradós felvételeken emberek verik agyon egymást, lőnek egymásra, amikor rendőrök vernek civileket véresre, akkor mindenkinek az arcára fagy a mosoly. A következő percben pedig újra röhögnek egy idétlen riportalanyon. Mint egy szinuszgörbe, halad a film a vég felé. Ki a felelős? Senki. Mindenki.
Cannes-ban – ahol korábban negyvenhat évig nem volt dokumentumfilm versenyben – a Kóla, puska, sültkrumplit a vetítés után tizenhárom perces „standing ovation” fogatta. Aztán persze díjat is kapott. Azoktól – is –, akik szintén a félelem fogyasztói. Hol atomtámadástól, hol gáztámadástól, hol az Y2K-tól, hol a szomszédtól, hol a terroristáktól félünk, s vásárolunk. Ki puskát, ki sültkrumlit. S a vadkapitalizmus gördül tovább. (Kóla, puska, sültkrumli. Feliratos amerikai-német-kanadai koprodukció. 120 perc. Rendezte: Michael Moore. Forgalmazza: az SPI International Magyarország.)
 



Azonosították Albrecht Dürer első festményét
www.nol.hu
A nürnbergi Germán Nemzeti Múzeum minden kétséget kizáróan megállapította, hogy az 1490-ben készült kép, amely egy fehér fátylas nőt ábrázol, a fiatal Albrecht Dürer (1471-1528) első saját kezüleg festett alkotása.
 
A festményt szerdán hetedik alkotásként felvették a nürnbergi múzeum Dürer-gyüjteményébe. A múzeum mint ismeretlen festő alkotását 1925-ben szerezte meg a képet, de már hosszú ideje feltételezték, hogy azt Dürer festette. Lotte Brand Philipp amerikai kutató a festő anyját ábrázoló, elveszettnek hitt festményt már 1979-ben Dürer alkotásának tartotta. A végleges azonosítás most azáltal vált lehetségessé, hogy a nürnbergi múzeum szakértője, a svájci Daniel Hess összehasonlította a képet az idősebb Albrecht Dürer által készített, Firenzében őrzött festménnyel.

A Bécsben szeptember 5-én megnyíló kiállításon mindkét kép látható lesz.

(dpa, MTI)



Ünnepelt a Máltai Lovagrend
www.hirtv.net
 
75 éve alakult újjá a Szuverén Máltai Lovagrend magyarországi tartománya. Az esemény tiszteletére emlékkönyvet adtak ki. A katolikus egyház legrégebbi lovagrendjéhez tartozó szövetség 75 éve alakult újjá. A 900 éves rendnek jelenleg 186 tagja van, kétharmaduk külföldön él.

Az 1928-ban létrejött Magyar Máltai Lovagok Szövetségének tevékenységét a magyar állam a II. világháború után megszűntette, tagjai emigrációba vonultak.
Osváth György, Magyar Máltai Lovagrend: "Egész '45-ig emigrációban éltünk, majd 1996-tól ismét itthon működnek a máltaiak az országban. Ennek a 75. évfordulóját és újjáalakulásunkat ünnepeljük ma."

A bemutatott kiadványban először olvashatók magyarul a rendi szabályzatok és megismerhető a lovagrend egyetemes története. Az emléknapon kiemelték a Máltai Szeretet szolgálatat kiemelkedő karitatív munkáját is.

"Egy társadalom akkor egészséges, ha az embereknek közük van egymáshoz, ha az emberek nem mennek el egymás mellett. Erre leginkább azoknak van szükségük, akik akármilyen értelemben bajban vannak: jogfosztottak, szegények, betegek" - fogalmazott Kozma Imre atya.

A Mátyás templomban az emléknap tiszteletére misét celebráltak.



Fizetni kell a .jpg-ért, a linkelésért és a homokóráért? - Az internetes szabadalmak aranykora közeledik
axel.hu

Hónapokon belül ingyenes lesz bárki számára a .gif fájlformátum, mert lejár a rá bejegyzett szabadalom. A kulisszák mögött azonban jogdíjharcok dúlnak: az Európai Unió minden egyes apró programrészletre szabadalmat hagyna bejegyezni, a British Telecom pedig a linkelőkkel fizettetne.
A mai napig számos képkezelő programokat gyártó cég fizetett jókora összegeket az Unisysnek a .gif formátumú képek tömörítési algoritmusáért.
A jó időknek azonban rövidesen vége: Amerikában pénteken, Európában pedig jövő tavasszal jár le a szabadalom, így bárki szabadon használhatja az algoritmust.
Piaci elemzők szerint a szabadalom lejártával olcsóbbak lehetnek a képszerkesztő szoftverek, így az Adobe Photoshop és a CorelDraw is.

Most a .jgp van veszélyben

Az új szoftverek olcsóbbak lehetnek
 Ha ugyan a programozók nem költik egy másik formátum jogdíjaira a drága pénzt.
Egy aprócska texasi cég például alig egy éve jelentette be, hogy egy általuk megvásárolt cég szabadalmaztatta 1989-ben a JPEG tömörítési formátum kulcselemeit.
A probléma csak az, hogy a JPEG egy nemzetközi fotósszabványok kidolgozásával foglalkozó szervezet neve is - akik persze szintén váltig állítják, hogy övék az elsőbbség joga.
A texasiak mindenesetre már nyertek: a Sony például vita nélkül (és helyett) egy 8 milliós csekket küldött nekik.
Az effajta szabadalmak aranykora azonban rövidesen Európában is megérkezhet: pusztán az kell hozzá, hogy az Európai Unió, korábbi terveinek megfelelően, bevezesse a szellemi tulajdon védelméről szóló legújabb rendelkezéseit.
Amelyek - legalábbis a programok tekintetében - minden programozónak álmatlan éjszakákat okozhat majd: vajon ezt a programsort nem írta le valamikor ugyanígy?
Az amerikai út esetén ugyanis minden egyes apró programrészletet védettség alá helyezhetne kifejlesztője.
Ma például teljesen természetes, hogy a program gondolkodását egy homokórával jelzi készítője - de mi van, ha a homokóra első ilyen célra használója (konkrétan a Microsoft) úgy dönt, hogy pénzt kér minden homokóráért?
Hasonlóképpen védelem (illetve jogdíjfizetési kötelezettség) alá lehetne helyezni így a pop-up ablakokat, vagy bármilyen gyakran használt apróságot. Ezzel persze hihetetlen módon megdrágítva a programfejlesztést. A kis cégeknek pedig nem nagyon van esélyük a saját találmányaik védelem alá helyezésére: egy, az EU összes országára érvényes szabadalom közel 8 millió forintba kerül.

Már a hipertext is?

Ki is találta fel?
 A legdurvább történet azonban alighanem a British Telecomé, akik évek óta küzdenek azért, hogy megszerezzék a hipertext, azaz a linkelés szabadalmát.
Kissé őrültnek hathat az ötlet, de van benne ráció: ha a bíróság nekik ítéli az elsőbbséget - amire egy nyolcvanas években bejegyzett, kissé zavaros megfogalmazású szabadalom adhat alapot - akkor a telekommunikációs vállalat minden egyes weboldalt megsarcolhat.

Homályos

Amennyiben a több mint húsz éve bejegyzett szabadalmat érvényesnek mondja ki a bíróság, egyedül az amerikai weboldalak tulajdonosainak kell rettegniük, nekik azonban nagyon: a szabadalom bejegyzési ideje 2006-ban jár csak le.
A védelemnek azonban egy igen erős adu van a tarsolyában: egy fekete-fehér - és az igazat megvallva meglehetősen nehezen kivehető - felvétel, amin a Stanford Egyetem egyik kutatója éppen valami linkelésre emlékeztető dolgot csinál a számítógép előtt.



Kapcsold ki a telefont, ha el akarsz bújni! - Az adótorony elárulja a cipőboltosnak, hogy merre koptatod a betont
www.axel.hu

Itthon és szerte a világban is tudják a mobiltársaságok, hol járnak ügyfeleik: mindössze pár forint a lekérdezés díja. Ennek megfelelően ma már megtudhatjuk, hogy hol van hozzánk legközelebb étterem. Rövidesen pedig akár gyerekünk útját is figyelhetjük otthontól az iskoláig.

Elárulja, hol vagy
 
A mobiltelefonod sokat elárul.
A pszichológusok lassan már könyveket írnak arról, hogy a telcsi típusa, fedőlapja, a csengőhang és még az is, hogy milyen gyorsan válaszolod meg a bejövő hívásokat, sokat elárul rólad.
Hamarosan azonban ennél jóval többre jöhet rá a mobilszolgáltatónk - a készülékünkről ugyanis az adótornyok segítségével könnyen meg lehet állapítani, hol van.

Látótávolságon belül

A módszer pedig nagyszerűen működik, főleg a városokban, ahol egymást érik az adótornyok - az ilyen helyeken 200 méter pontossággal megállapítható: hol tartózkodik éppen a telefon tulajdonosa.
A helymegállapítás-szolgáltatások aranykora azonban várhatóan csak most kezdődik el igazán: egy-egy helylekérdezés költsége ugyanis egészen minimális, 2-3 forint között mozog.

Arról azonban ne álmodjunk, hogy megvan a tökéletes alibi, vagy legalábbis a bűnözőknek bűnözés előtt otthon kell hagyniuk a mobiltelefonukat: az adatokat nem rögzítik a tornyok, legfeljebb akkor, ha mi ez kifejezetten (mondjuk a szolgáltatások esetében) kérjük.
Másrészt pedig - ellentétben a közhiedelemmel - egy kikapcsolt telefont teljességgel képtelenség megfigyelni, az ugyanis nem tud jeleket adni és fogadni sem.

Enni, gyógyulni, pénzt felvenni

Magyarország élen jár az ügyfelek nyomonkövetésében: a Westelnél már egy ideje elérhető az a szolgáltatás, amelynek segítségével megtudhatjuk, hol van a hozzánk legközelebb eső benzinkút, étterem, bankautomata, gyógyszertár, vagy mobiltelefon szaküzlet.
A Pannonnál egyelőre csak bankautomatákat kereshetünk, és azt is csak Budapest közvetlen közelében, illetve a megyeszékhelyeken.
Mindkét cég csak 60 forintot kér az információért, ám kétségkívül a Westel kínálja a jobb üzletet: bár a Westel étterem-adatbázisa finoman szólva is kissé hiányos, a bankautomatáknál még azt is kiválaszthatjuk, hogy OTP vagy Euronet automatából szeretnénk pénzt felvenni, sőt azt is, hogy melyik olajcég benzinkútjánál töltenénk fel a kocsinkat.

Kedvünkre követhetünk

Az ilyen apróságok mellett azonban jóval fontosabb alkalmazások is belépnek a képbe: például a cégek, akik látni szeretnék, hogy alkalmazottaik hol járnak, ezt simán megtehetik - igaz, csak az ő előzetes beleegyezésükkel.
Hasonlóképpen az elveszett gyerekeke miatt sem kell aggódniuk a szülőknek - elég a zsebébe rakni egy mobiltelefont, és máris tudjuk, merre jár az istenadta.
A megfigyelés azonban elterjesztheti a reklám-SMS-eket is: meglehet, hogy amint belépünk egy adótorony zónájába, cégek százai próbálnak majd SMS-ben meggyőzni arról, hogy náluk vásároljunk.



2003. jĂşnius 25., szerda 23:29


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület