Játszótér gyerekek nélkül

A Ravazd utcai lakópark lakói játszóteret szerettek volna kialakítani a lakhelyük közepén elhelyezkedő ötszáz négyzetméteres, háromszög alakú területen. Ez a nem túl nagy vágy sokáig úgy tűnt csak ábránd marad, mivel hosszú ideig sehonnan sem akart segítség érkezni. Az önkormányzat tulajdonában lévő területre már a lakópark építésekor is játszóterületet terveztek, de a Globex ügyből eredően ennek megvalósítására már nem volt elég anyagi keret. Mivel a telepen 70-80 kisgyermekes család él, szükség lenne a környéken egy biztonságos játszótérre, ahová a szülők nyugodt szívvel leengehetik gyermekeiket. Martonosiné az egyik lakó végső elkeseredésében Payer Erzsébet alpolgármesterhez fordult, aki rögtön felajánlotta segítségét. A város és a lakók közös összefogásának eredményeként, az addig parlagfűben burjánzó, gazos területet most már gyenge fű borítja. A várostól kapott, játszótér köré elhelyezett fagyal, pedig csak tovább szépíti a lakópark környezetét. Többen felfigyeltek a kezdeményezésre és próbáltak erejüknek és lehetőségeiknek megfelelően segítséget nyújtani. A Soproni Egyetem kedvezményes áron harminc kisbokrot és tizenöt fát adott a Ravazd utcaiaknak, melyeket a lakóközösség tagjai az egyetemistákkal együtt ültették el. Most már eljutott a játszótér kialakítása arra a szintre, hogy kerítéssel is körbe van véve. Az üres terület azonban még mindig lehangoló látványt nyújt. Hiányoznak a gyermekjátékok, a hinták, mászókák, csúszdák. Éppen ezért a lakók kérik azoknak a magánszemélyeknek és cégeknek a segítségét, akik támogatni tudnák őket a játszótér megvalósításában. Nagy előrelépést jelentene, ha faiparban dolgozó személyek a tervek, műszaki leírások alapján olcsóbban eltudnák készíteni a játékokat. A közösség a rengeteg munkán kívül komoly pénzösszegeket is belefektetett már a játszótér létrehozásába, ezért szeretnék ha munkájuk nem lenne hiába való és minél előbb gyermekzsivajtól lenne hangos az ötszáz négyzetméteres játékbirodalom.

Takács Judit