|
Kozma István - "a Magyarországon élő nagybányai"
Negyedszerre állítja ki festményeit Kozma István
Sopronban. Először 1996-ban az Erdélyi Kör szervezésében a kör akkori székházában,
a Várkerület Galériában mutatkozott be a nagybányai hagyományokat tudatosan
vállaló és azokat erőteljes stílusjegyekkel képviselő alkotó, majd első
soproni bemutatkozását követően csaknem kétéves ciklusokban a Pannónia
Galéria visszatérő vendége.
Kozma egyedi, kiforrott, ugyanakkor a sajátos megfogalmazásában
is Nagybánya-élményerejéből táplálkozó művészete művészettörténészeknek,
kritikusoknak több, különböző interpretációs-lehetőségekhez kapcsolódó,
értékes eszmefuttatás lehetőségét tartogatja még, ám Kozmának a június
6-án Pannónia Galériában kiállított munkái láttán a szemlélőnek az az érzése
támad, hogy a már látott tárlatok némiképp átrendezett darabjait látja
újra Sopronban. (Technikáját, szín-, és formavilágát illetően, ezért csak az évekkel ezelőtt írtakat lehetne újra ismételgetni, amelyet ezúttal nem fogunk megtenni, viszont a csatolt cikkanyagban közreadunk.)
A katalógusokból (is) jól ismertek mellett mintha a
már Sopronban is kiállított képek is újból felfedezhetők lennének a tárlaton,
pedig többnyire az azonos motívumok, újra-feldolgozása, valamint az azonos,
ismétlődő, társított képcímek (Lovagló lányok, Pénzverő utca, Boglyák,
Éva, Hegedűs csendélet, Napraforgók, Klastromrét, Hinta) – inkább
ismételt megfestése, mintsem átfogalmazása – az, amely ténytől függetlenül
Kozma feszesen komponált vonalakkal, erős kolorittal, egyedi helyi színértékekkel,
valamint a nagybányai plein-air színvilág gyökereiből egyaránt táplálkozó,
és azokat a modernebb megfogalmazásokban határozottan alkalmazó munkái
magas esztétikai értékkel – és egyben a deja-vu hatással – hatnak a szemlélőre.
Kozma István kétségtelenül maradandó alkotásaiban
visszaköszön a Nagybányán töltött huszonhét esztendő, a textiles tanulmányok,
a népi iparművészet-közelség több éve. Motívumvilágában, formáiban és hangulatában
a tudatosság mellett átszűrődik az a plusz, ami " Hollósy Simon, Nagy Oszkár, Ferenczy
Károly kései utódjaként", de még "Ziffer Sándor, Mikola András kortársaként"
érintette meg a művészt a Zazar parti városban.
Hagyománytisztelet, folymatos, kis lépésekben végrehajtott
átfogalmazások sorozata, avagy már rutin az, amit Kozma művel? Lehet-e
még "nagybányai" egy tizenhárom éve Mezőkövesden élő művész? Létezik-e
az a harmadik (negyedik?) generáció, amely tényleg folytatója a nagybányai
festészetnek? Létezik-e megújulási lehetőség a deklarált hagyománytiszteletben?
Mi az, ami Sopronba mindegyre visszahozza a magát nagybányainak nevező
művészt?
Kérdések amelyekre Kozma István képei válaszolhatnak.
A Pannónia Galériában nyílt tárlat július 31-ig,
naponta 9 és 17 óra között látogatható.
Kapcsolódó cikkek,
oldalak
Kozma István
festőművész - a Pannónia Galériában 2001.
Beszélgetés
Kozma Istvánnal A népművészet - iparművészet kapcsolatáról
Sorvezető
a kiállításhoz
Kozma István
képei az Intranet Galériában
2003. július 07., hétfő 21:33
|
