CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. március 29., péntek, Aguszta napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Hírek - események  

Habsburg Ottó Sopronban

    2003. július 9-én és 10-én Sopron vendége volt Dr. Habsburg Ottó a Páneurópai Unió nemzetközi elnöke, aki a város vezetőivel folytatott megbeszélést, valamint városlátogatásra is szakított időt..
    A vendéget Sopronban Kránitz László országgyűlési képviselő, Wilfing Ferenc kabinetfőnök, Hruby József alpolgármester fogadta.

Hruby József alpolgármester Sopron Fő terén köszönti Habsburg Ottót 

    Habsburg Ottó soproni tartózkodása alatt a városházán tett látogatása alkalmával a város vezetőivel, valamint a frakcióvezetőkkel is találkozott, amelyet követő soproni sétáján megtekintette a Hűség-kutat, ellátogatott a Templom utcai Körmendy-Csák Galériába.
    Az 1989-es Páneurópai Piknik eseményei előzményeiben is szerepet játszó politikus ellátogatott a határáttörés színhelyére, azt követően, hogy a történelmi esemény 2004-ben, 15.éves évfordulójával kapcsolatosan megbeszélést folytatott a megemlékezés szervezőivel.
 Sopronnak az EU-csatlakozás teremtette esélyeiről a polgármesteri hivatal köztisztviselőknek tartott előadáson beszélt a nyugat-dunántúli városban, az immár hetedik alkalommal tett útja alkalmából.

Megbeszélés a soproni városházán

Habsburg Ottó, aki elmontda havonta legalább egyszer eljön Magyarországra, ahol az EU-csatlakozás és integráció kérdéseiben tart fórumokat.A Páneurópa Unió elnöke a cyberpress kérdéseire is válaszolt
- Hogyan látja Ön Sopron és a térség jövőjét?
- Nagyon optimista vagyok. Néhány hónap múlva – hála Istennek – a határok csak a térképeken maradnak meg, a valóságban eltűnnek. Ez Sopron és a régió számára óriási lehetőséget jelent.Hiszen a Dél-Tirol és Olaszország közötti határhoz hasonlóan egyszerűvé és természetessé válik a határon való átkelés.

- Közismert az Ön szerepe a Páneurópai Piknik létrejöttében. Tizennégy év távlatából hogyan ítéli meg az esemény jelentőségét?
- A Páneurópai Piknik egyik fontos hatása, hogy érdeklődőket vonz a vidékre. A határáttörés egy világjelentőségű történelmi esemény: a hidegháború végét jelezte, amely tulajdonképpen a harmadik világháború volt. A határáttöréssel azt a háborút mi nyertük meg: ez nagy dolog.

A soproni Fő téren osztrák turisták köszöntik Habsburg Ottót

- Az Európai Alkotmány tervezének kidolgozása során folyamatos vita folyt a Konventben, többek között, a keresztény értékek megjelenítéséért. Hogyan vélekedik Ön erről?
- Jogos a harc, mert Isten nélkül nincs jó politika. Ez tény. Egy nagyon bölcs ember azt mondta: ahol nincs Isten, ott mindent lehetséges. Ezért nem szabad Istent, és a keresztény értékeket  az alkotmányból kihagyni. Egy igazi politikai egyesülés – mint amilyennek az Európai Uniónak is lennie kellene – csak az Isten központba való helyzésével történhet meg. Nem vezet jóra az, hogy úgyszólván, egyesek azt akarják keresztül vinni, hogy Istenről ne beszéljünk. Kell lennie egy morális központi elvnek. Az Európai Alkotmány még tervezet, a készítőinek pedig, nem kellene elfeledniük, hogy a vallás építette fel Európát.

- Ez a más vallásúakkal – nem keresztényekkel – szemben nem szülhet konfliktust?
-  Annak idején, Washingtonban tartózkodtam, amikor 1942-ben összehívtak egy, az ENSZ előkészítése céljából rendezett konferenciát, amelyen három állam – Amerika, Anglia és Oroszország – vett részt.
Az első ülésen Maxim Litvinov  Szovjetunió feltételeként előadta: "Istent le kell venni a trónjáról, és az embert kell a helyére tenni".Sajnos, az angol, és az amerikai képviselet egyformán csapnivalóan gyenge volt. Az amerikai képviselőről, aki Arthur Hits volt, később kiderült, hogy kommunista kém, Anthony Edl, angol külügyminiszter pedig, szerintem, egy harcos ateista volt. Úgyhogy a szovjet javaslatot mindketten azonnal elfogadták, majd a szöveg-tervezetetet - mert nem tudtak akkor dönteni – 1945-ben a San Francisco-i alakuló gyűlésen bemutatták. Akkor, ott hat mohamedán ország javasolta, hogy a dokumentumban ismerjék el Istent. A szavazáskor tizenegyen – hat mohamedán, és öt délamerikai – szavazott amellett, hogy az okmányban Isten is szerepeljen, az összes többi ellene. A tragikusnak azt tartom, hogy egyetlen európai sem volt az igennel szavazók között, természetesen az ismert történelmi okokból több európai ország, így  Magyarország sem lehetett közöttük, úgyhogy így nem is vagyunk felelősek érte.
    Ezt azért mondtam el, mert rávilágít  arra, hogy hogyan is született meg az az egyezség, amelyre sokszor hivatkoznak, azok, akik az ENSZ-re hivatkoznak ebben a kérdésben.
Előadás a soproni városházán

- Ön szerint Magyarországnak az esélyei romlottak az Európai Uniós csatlakozást illetően?
- Egyáltalán nem. Ezeket a vélekedéseket csak itt hallom Magyarországon, ne vegyék komolyan. Magyarország nagy esélyek előtt áll.

- Mit szól a régió jövőjéhez,  elképzelhető, hogy a nyugat-dunántúli megyék és Burgenland egy régió legyen?
- Miért ne? A magyarság mindig jelentős hatással volt a környező népekre. és jó képességei is voltak. Nézze, 1956-ban a szabadságharc után negyed millió magyar hagyta el az országot, többnyire a magyar szellemi elit a tagjai. Ők mind sikeresek voltak, ami azt is jelenti, hogy bennünket nem lehet kiírtani. Meg fogunk maradni, bízzanak ebben.

- Milyennek találja a Hűség-emlékművet, amely az 1921-es népszavazásnak is emléket állít...?
- Nagyon szépnek találom. A népszavazásról azt gondolom, hogy jó dolog, és hála Istennek, hogy volt egy hely, ahol a nép szavazhatott, hiszen az az egész korszak nagyon rossz emlékű. Ha például  Jugoszláviában népszavazás lehetett volna, akkor az egész jugoszláv dráma sose történt volna meg, mert Horvátország is akkor független maradhatott volna.

Tóth Éva



2003. július 11., péntek 08:34


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület