Finn misszionárius-házaspár Magyarországon

Pünkösd kapcsán Jyrki Palmival, a Soproni Evangéliumi Pünkösdi Közösség lelkipásztorával beszélgettünk, aki feleségével és három gyermekével 1993-ban költözött Magyarországra, hogy hazájától távol végezzen misszionáriusi szolgálatot.

- Honnan ered a pünkösdi mozgalom?

- A kereszténység 2000 éves történelme során gyakran megjelentek a pünkösd eseményeit újból megtapasztalni kívánó karizmatikus mozgalmak. Az ilyenfajta "ébredések" azonban a XX. század elejéig elszigeteltek maradtak, csak a századfordulón értek meg a szükséges történeti és teológiai feltételek a pünkösdizmus kibontakozásához. A mozgalom Amerikából indult, de mára a világ minden országában megtalálható, hatása nemcsak a pünkösdista egyházban, hanem más keresztény közösségekben, történelmi egyházakban is meghatározó.

- Miben különbözik a pünkösdiek hitvallása a hagyományos keresztény gyakorlathoz képest?

- Pünkösdkor Isten elküldte a Szentlelket a világba. Ennek akkor látható jelei voltak az apostolok életében: nyelveken szóltak, bátran hirdették az evangéliumot, s igehirdetésüket megtérések, valamint csodák kísérték. A pünkösdiek vallják, hogy Isten ma is be akarja tölteni a hívőket a Szentlélekkel, s ennek ugyanolyan jelei vannak, mint kétezer évvel ezelőtt.

- Az egyik legérthetetlenebb jelnek a nyelveken szólás tűnik.

- A Biblia sokat beszél a nyelveken szólásról. Arról olvasunk, hogy amikor betöltötte a Szentlélek az apostolokat, különböző nyelveken kezdtek beszélni, olyan nyelven, amit addig nem ismertek, s valószínű, ők nem is értették, mit mondanak. Az őskeresztény gyakorlatban is jelen volt a nyelveken szólás. Pál apostol arról beszél, hogy aki nyelveken szól, saját magát építi.

- Mikor jött létre a soproni közösség?

- Négy éve egy sátoros evangelizációval indult szolgálatunk a városban. Az ott megtértekkel kezdtünk el foglalkozni. Mára 30-40 ember jár rendszeresen az istentiszteleti alkalmainkra.

- Mi jellemzi az istentiszteletek légkörét?

- Nincsen szigorúan vett liturgiánk, a Szentlélek vezetésében bízunk. Fontos számunkra, hogy a családias légkörben megtapasztalják az emberek Isten szeretetét, s problémáikra választ, megoldást találjanak.

- Hogyan viszonyultok a többi keresztény egyházhoz?

- Nyitottak vagyunk a többi gyülekezet felé. Szeretnénk a jövőben együttműködni a többi keresztény felekezettel a városban. Hisszük, hogy ez Isten akarata, s örülünk annak, hogy az utóbbi időben ez a gondolat más egyházakban is megfogalmazódik.

- Hogyan fogadnak benneteket a városban az emberek?

- Úgy tapasztalom, hogy befogadták a gyülekezetet, s családomat is. Viszont az ismeret hiánya miatt még mindig vannak, akik szektásoknak tartanak minket, pedig egyházunk a világ egyik legnagyobb protestáns felekezete.

- Hogyan kaptátok az elhívásotokat, hogy Finnországból Magyarországra költözzetek?

- Már gyermekkoromban éreztem, hogy lelkész szeretnék lenni, de arra nem gondoltam, hogy egy idegen országban fogom Istent szolgálni. Később beiratkoztam a teológiára, s ott a külmisszió szakot választottam. Ezekben az években látogatott el Fábián Attila, a Magyarországi Evangéliumi Pünkösdi Közösség elnöke hozzánk, s beszélt az itteni misszióról. Akkor érett meg bennem és feleségemben, hogy Isten arra hív minket, hogy Magyarországra költözzünk. A 600 tagú Alavärvi gyülekezet küldött ki minket a szolgálatra. Egy évig Albániában éltünk, s '93-ban költöztünk Magyarországra.

- Nehéz volt beilleszkedni új környezetetekbe?

- A kultúrát nem volt nehéz megérteni, viszont a nyelvet - a nyelvrokonság ellenére - nagyon nehéz volt megtanulni. Három gyermekünk viszont már jobban beszél magyarul, mint finnül. Külmissziót tanítok a budapesti teológián. Magyarországon is szeretném továbbadni azt a látásomat, amit a misszióparancsolat kapcsán kaptam Istentől, hogy hirdetni kell az evangéliumot szerte a világon, minden nép és nyelv számára.

Merényi Zoltán