Szent Kristóf napja
www.dunatv.hu
Minden évben Szent Kristóf napján szentmisét mondanak az úton közlekedők biztonságáért Szántódpusztán. A szertartás végén pedig megáldják a járműveket.

Június közepe óta fokozott közúti ellenőrzésekkel számolhatnak az úton közlekedők a Balaton térségében. Az év második felére ugyanis 20-25 százalékkal emelkedett a balesetek száma. Ezek oka a legtöbb esetben mindig ugyanaz. - Sajnos, emberi hibák és mulasztások, illetve az agresszivitás, szabálytalan előzés, megfordulás, követési távolság be nem tartása és kanyarodási szabályok megszegése. A szántódpusztai Szent Kristóf búcsú az elmúlt évtizedekben valóságos zarándokhellyé vált az autósok körében. Több száz, úton közlekedő kér ilyenkor áldást járművére és a vele közlekedőkre. - Az emberek érzik, hogy nemcsak az autójuk biztonságára hagyatkozhatnak, nemcsak a saját testi ügyességükre, hanem még van rajtuk kívülálló, Isten, akire számíthatunk. Akihez imádkozunk, és kérjük is, hogy óvja meg az életünket, hogy lehetőleg épségbe tudjunk megtérni szeretteinkhez. Az idén közel 700-an kérték az utazók védőszentjének, Szent Kristófnak közbenjárását a balesetmentes közlekedésért, a biztonságos hazaérkezésért.

MNO
Horvátországi magyar tőkeinvázióról írt e heti számában a Nacional című zágrábi hírmagazin. A horvát hetilap szerint Magyarország látványos gazdasági kiugrást tett Horvátországban azzal, hogy a Mol Rt. fél milliárd dollárt adott az INA horvát kőolajipari vállalat egy részvénnyel több mint 25 százalékáért.

Magyarország az utóbbi két évben befektető országok listáján nem volt az első tízben sem, és nemcsak hogy feltört a 4. helyre, hanem Ausztria mögött az utóbbi évek legnagyobb külföldi befektetője Horvátországban, több mint 630 millió dolláros beruházással.

A közvélemény egy részét és számos politikust sokkolta, hogy a valamikori szegény északi szomszédok, akikről nem ritkán jó adag lenézéssel beszéltek, máról holnapra horvát cégek tulajdonosaivá váltak. És az olaszoktól, osztrákoktól, németektől eltérően, akik főleg bankokba, pénzügyi intézményekbe és a távközlésbe fektetetik pénzüket Horvátországban, a magyar tőkebefektetések legnagyobb mértékben az idegenforgalomba és a termelésbe irányulnak.

Befejezés előtt áll a Dunapack 23 millió dollár értékű zöldmezős beruházással épülő zaboki hullámkarton- és göngyöleggyár, amelyben egyelőre 90, teljes befejezése után 140 munkahely nyílik, a Master Yachting magyar befektető 7,3 millió eurót fordított a nemrég megnyílt tribunji jachtkikötőre, 50 millió eurót fektet be primosteni szállodák újjáépítésébe, és a horvát kormány engedélyezte számára a közép-dalmáciai Hvar-sziget Jelsa városka szállodarészvényei 81,4 százalékának megvételét 4,5 millió euróért 2,5 millió eurós azonnali és mintegy 6,5 millió eurós négy éven belüli további befektetéssel - írta a Nacional. (FigyelőNet, MTI-Eco)
 

Soros György egész oldalas hirdetéseket tett közzé nagy amerikai lapok vasárnapi kiadásaiban: ebben kétségbe vonja azoknak az érveknek a tisztességét, amelyeket a George Bush vezette kormány az iraki háború indítása mellett felhozott.
 
Az Irak elleni háború megindításával szemben kezdettől fogva kritikus The New York Timesban vasárnapis zámában jelent meg az az egész oldalas háborúellenes hirdetés, amelyet az Egyesült Államokban élő magyar származású milliárdos, Soros György adott fel és az amerikai média jó előre beharangozott. „Amikor a nemzet háborúba lép, az emberek megérdemlik az igazságot” – tartalmazza bevezetőjében a hirdetés, amelyhez csatlakozott Soros két munkatársa, Dorothy és Lewis Cullman is.

A lapban fő helyen közölt hirdetés több olyan kijelentést idézett, amelyek az elmúlt hónapokban hangzottak el George Bush elnök, Dick Cheney alelnök, Colin Powell külügyminiszter és Donald Rumsfeld védelmi miniszter szájából, és kivétel nélkül az állítólagos iraki tömegpusztító fegyverek veszélyére figyelmeztettek. Ezekkel kapcsolatban Soros és társai leszögezték: amerikai férfiak és nők életüket kockáztatták és adták egy olyan háborúban, amely azon az állításon alapult, hogy az Egyesült Államok biztonsága rendkívüli veszélyben van. A háború megindítását Bush elnök és kormányának tagjai olyan hírszerzési adatokkal indokolták, amelyek eltúlzottnak, sőt hamisnak bizonyultak. A tények teljes mértékben megkérdőjelezik az elnök és munkatársai kijelentéseit - olvasható a hirdetésben.

Dorothy és Lewis Cullman, illetve a Soros György által létrehozott Nyitott Társadalom Alapítvány által finanszírozott tiltakozás – amely a The New York Times mellett az St.Louis  Post-Dispatch-ben és Houston Chronicle-ban is megjelent – becslések szerint csaknem 190 000 dollárba került.
(MTI)

Bölöni Domokos
Petôfi annyira volt nacionalista, amennyire a magyar nemzet elkötelezte magát a kicsinyességeken és konzervatív értékeken felülemelkedô szabadság mellett. Petôfi hitt a jólét lehetôségében és az egyenlôség elvében - ebbôl nem alkudott, s addig volt magyar, míg nemzete ezeket a szabadelv? értékeket fel tudta vállalni - hallottuk vasárnap Fehéregyházán. - Petôfi nem olcsó ripacs, és forradalmat játszó szájhôs volt, mint amilyent gyakran kultusza farag belôle, hanem a szabadságnak elkötelezett elvh?ség szimbóluma - mondotta az ünnepség szónoka, Brassai Zsombor székelykövesdi lelkész, az RMDSZ Maros megyei szervezete ügyvezetô elnöke. Az emlékezés az Ispánkútnál kezdôdött, de a megyeszékhelyrôl indulók a Kossuth utcai Petôfi-szobornál is koszorúztak. Szépen szólt Tóth Ákos kiskunfélegyházi klarinétos muzsikája, az unitárius templomban maga dr. Szabó Árpád unitárius püspök látta el a szószéki szolgálatot, m?vészi összeállítással szolgált a "határokon túlról" érkezett Galán Géza elôadóm?vész. A múzeumkertben leleplezték a kiskunfélegyháziak újabb ajándékát, Lantos Györgyi domborm?vét, amely Petôfi Sándor olasz fordítójának, Giuseppe Cassano költônek (1843-1910) állít emléket. Ficsor József, Kiskunfélegyháza polgármestere idén is szívhez szóló szavakkal köszöntötte az emlékezô tömeget. - Ünepli szülôföldje, hazája és szerte a világon a magyarság. Arra a költôóriásra emlékezünk, aki népe társadalmi szabadságáért küzdve az elsôk közé emelkedett a magyar nemzeti függetlenségért harcolók sorában. Aki az egész emberiség szabadságában jelölte meg az emberhez és a költészethez méltó küzdelem végsô célját.

A fehéregyházi ünnepség koszorúi tették emlékezetessé az 1849. július 31-i csata hôs halottait idézô emlékezést. Sokan járultak a turulmadaras emlékm?höz, fúvószenekarok (a mezôcsávási, a székelykeresztúri, a fehéregyházi) muzsikája festette alá zeneileg az ünnep magasztos, emelkedett hangulatát. A magyarság emlékezését ezúttal nem felhôzte be sem természeti, sem egyéb "tényezô"... Elhangzott számos szavalat, egyszer? emberek legszemélyesebb vallomásai. A segesvári iskolások és ifjak tánccal kedveskedtek a hálás közönségnek.

Anyaországiak, székelyföldiek, JÚLIUS ÖRÖK ZARÁNDOKAI tisztelték meg jelenlétükkel Fehéregyházát. A 154. évfordulón nem feledkezett meg az utókor arról a Zeyk Domokos nev? hôs székely ôrnagyról sem, aki a túlerô láttán inkább kardjába dôlt, semhogy megadja magát. Héjjasfalvi emlékm?vén ott virít a rózsa.

Megemlékezésünk csak akkor hiteles, mondotta Brassai Zsombor, ha hagyjuk, hogy a költô "sajátítson ki magának". Petôfi szelleme hatotta át ezúttal is a fehéregyházi síkot. Ôt mondtuk, dörmögtük, szavaltuk, énekeltük. Így vált életünneppé ez a halálévforduló.

Erôs várunk nékünk Petôfi.

A környezetvédelmi mozgalom erősödésének hatására, a profitorientált óriásvállalatok a szennyező iparágakat kitelepítették a fejlett nyugati államokból a környezeti tudatosság alacsonyabb fokán álló fejlődő országokba. Mindez persze kevés a zöld színben tündökléshez, hogy a fogyasztó és a döntéshozók szemében környezetbarátnak tűnjenek, zöld PR-t alkalmaznak. A környezetvédelmi baleseteket és a kibocsátásra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát kísérő elmarasztaló vélemények ellensúlyozása érdekében PR-cégekhez fordulnak, hogy teremtsék meg számukra a vastagon púderezett zöld arculatot.

Megdöbbentő, hogy bizonyos óriásvállalatok a zöldítést végző cégek ténykedésének finanszírozására a többszörösét költik, mint a saját tevékenységükre - derül ki Fidrich Róbert szerkesztő szavaiból. Ott találjuk őket a környzetvédő szervezeteket támogatók között, sőt, magukban a szervezetekben is, éppúgy, mint a zöldellenes csoportok pénzelői sorában.
Utóbbiak olyan civil szervezetek, amelyeket a multinacionális cégek hoztak létre annak érdekében, hogy lobbizzanak a kormányoknál és fejtsenek ki olyan propagandát, mellyel elnyerhetik a fogyasztók bizalmát. Ezeket a csoportokat corporate front groups névvel illetik, ami magyarul, a szerző fordításában annyit tesz: élcsapatok.

Már az élcsapatok nevéből kiindulva (pl.: Amerikai Tudomány és Egészség Tanács, Kalória Szabályozási Tanács) arra a következtetésre juthat a gyanútlan fogyasztó, hogy szakértővel áll szemben, akinek a véleménye meghatározó lehet a vásárlást megelőző döntés meghozatalában.
A „szakértők” médiában közzétett állásfoglalásai azt sugallják, hogy a környezetvédők által vázolt problémák nem valósak, nem olyan súlyosak, mint ahogyan azt a zöldek beállítják. Némelyik szervezet elismeri meglétüket, ugyanakkor azt állítja, hogy a kezelésük, megszüntetésük komoly gazdasági következményeket vonna maga után.

Bevált taktika, hogy magukat környezetvédőnek álcázva próbálnak híveket szerezni a zöldre festésért busásan fizető vállalatoknak.
Sok esetben az állampolgárokat hibáztatják a környezeti károk okozásáért. A hulladékproblémát például az emberek felelőtlen magatartásának tudják be, nem ismerik el a vállalatok felelősségét e kérdéskörben - fogalmaz a kiadvány szerkesztője.

A leghatékonyabbak, a főként PR-cégek által a vállalatok érdekében életre hívott „alulról szerveződő” kezdeményezések. Lefizetik az állampolgárokat, hogy vegyenek részt tömeges tiltakozó akciókban, telefonáljanak, faxoljanak vagy levélben keressenek meg döntéshozásban résztvevő politikusokat, hivatalnokokat. A kommunikációnak eme személyes formái az egyéb módszerekhez képest meggyőzőbbnek bizonyulnak.

A kiadvány szerkesztője több oldalon keresztül foglalkozik egy, az USA-ban működő, az ipari lobbi által pénzelt egységes mozgalommal, a Wise Use Movementtel. Mint az a szövegből kiderül, az iparpárti tömegmozgalom a közös ellenség, a környezetvédők ellen lép fel, mégpedig a zöldek eszközeit felhasználva. Az ipari érdekeket képviselő Wise Use, tevékenysége ellentételezéseként anyagi és természetbeni támogatásban részesül.

Aki az USA-ban a kormány vagy a cégek ellen szót mer emelni, könnyen a bírósság előtt találhatja magát. A nagyhatalmú vállalatok és a Wise Use által kezdeményezett stratégiai perek célja a megfélemlítés és az elbizonytalanítás. A bírósági keresetek az esetek többségében nem a felperesek javára dőlnek el, valójában azonban ők a nyertesek, a tiltakozók ugyanis a meghurcoltatás következményeit elszenvedvén általában visszavonulót fújnak.

Agytrösztöknek nevezik azokat a magán kutatóintézeteket, amelyek szintén részt vesznek a környezetvédők elleni, nem éppen fair play játszmákban. Ezek az érdekcsoportok nem végeznek saját kutatásokat, átvesznek már meglévő eredményeket, melyeket aztán arra használnak fel, hogy megkérdőjelezzék a környezetvédők megállapításait. „ … az agytrösztök azt állítják, hogy nincs éghajlatváltozás, és a jövőben csak csekély mértékű felmelegedés várható; ráadásul még hasznot is húzhat belőle az Egyesült Államok.”- ilyen, és ehhez hasonló agyszülemények segítségével próbálják meggyőzni a lakosságot fogyasztási gyakorlatuk helyességéről.

Számos eszköz közül, a fogyasztókat a leghatékonyabban befolyásoló tényező, a hirdetés. Amerikában a cégek attól sem riadnak vissza, hogy az iskolákba betegyék a lábukat, ahol reklámfilmeket nézetnek a csöppségekkel. Mi több, a tananyagban is szerepeltetik a saját, ipari érdekeiknek megfelelő tartalmú oktatási csomagjaikat.

Ahhoz, hogy az óriásvállalatok hatékonyan tudják képviselni „ügyüket”, meg kellett kaparintaniuk a médiát. A hírközlő cégek lapjaiban és csatornáin főként az elgondolásaiknak nem ellentmondó véleményekkel találkozhat a lakosság.

Fidrich Róbert a zöldrefestés hazai ínyencségeiről sem feledkezett meg. A szerkesztő felhívta a figyelmet a paksi Atomerőmű áprilisi üzemzavarával kapcsolatos honi zöldítésre. Mint írja, a cég a történtek után egész oldalas hirdetéseket tett közzé, melyben az atomenergiát tiszta, környezetbarát energiaforrásként tüntette fel, ugyanakkor elfelejtette megemlíteni az urántermelés során fellépő környezeti és egészségügyi problémákat, a nukleáris balesetek lehetőségét és a hulladék elhelyezésének kényes kérdését.

Nálunk még nem nyert teret a multinacionális cégek fentiekben vázolt gyakorlata, érdekeiket érvényesítendő, saját maguk lobbiznak a kormánynál. A gazdaság azonban fejlődik…

borka