A Völgy zsúfolásig megtelt, de élvezhető
Népszabadság - www.nol.hu • Szerző: Pekarek János
/Fotó: A kapolcsi Malom-szigeten árusító kézművesek /
A kapolcsi fesztivál hétköznapjain délutánonként bizony előfordul,
hogy unottan könyököl az árus a pultján – de ez nem jelent sokat. Az ajkai
kürtőskalács-sütő mester, Szita Zoltán például naponta ezer kalácsot is
elad – ennek jó részét viszont este hét és hajnali három óra között: akkor
zajlik ugyanis az élet igazán a Művészetek Völgyében.
– Este tízkor kezdődnek a nagyobb koncertek – mondja a taliándörögdi
gótikus klastromrom mellett táborozó kalácsos, aki szerint napközben az
igazi, tőrőlmetszett, profi völgyjáró valahol meghúzza magát, és próbálja
kialudni az előző éjszakai fáradalmakat.
A hat falu – Kapolcs, Monostorapáti, Taliándörögd, Öcs, Vigántpetend
és Pula – szövetségében az idén tizenötödször megrendezett kulturális fesztiválra
eddig átlagosan húsz százalékkal többen jöttek, mint tavaly. Ez azt jelenti,
hogy naponta körülbelül húszezer ember fordul meg a Völgyben, vagyis a
fesztivál tíz napja alatt simán meghaladhatják a tavalyi száznyolcvanezres
nézőszámot. Még akkor is, ha az egyik rendező leányka javában azon bosszankodik,
hogy az idén részben egybeesik a fővárosi Sziget Fesztivál, meg a Völgy.
A Völgy megtelt – mondták már tavaly is, több embert már nem bír el.
A jelek szerint azonban mégis képes több vendéget fogadni. Hiszen csak
nem küldhetnek vissza senkit Pulánál, a Völgy jelképes kapujából. Aki helyet
talál, az általában legalább két-három napra marad, de sokan vannak, akik
csak egy-egy délutánra ruccannak át ide a Balatonról.
Hary Géza 17 éves budapesti gimnazista életében először jár a Völgyben:
szolnoki nyaralásuk közepette sikerült rábeszélnie szüleit, hogy jöjjenek
el ide két napra.
– Egyből találtunk sátorhelyet, parkolót is, és éjjel játszani fog az
Anima Sound System’s, úgyhogy nincs semmi gond! – foglalja össze a helyzetet
Géza, aki szorgalmasan tapossa a port a dörögdi klastromrom, a koncert
majdani színhelye felé.
Közlekedni a Völgyben szinte már csak gyalog lehet. Bár van alkalmi
buszjárat az egyes helyszínek között, ezt azonban alig van valakinek türelme
kivárni – a többség tehát nekivág gyalog az útnak, vagy lázasan stoppol.
Igen ám, de ha megáll valaki egy stopposnak, azzal percekre megakasztja
a gyalogosok miatt amúgy is csak lépésben vánszorgó autósforgalmat. A hat
falu közötti úton inkább gyalogol a többség. Irdatlan távolságok amúgy
nincsenek: négy-öt kilométer választja el egymástól a Völgy falvait.
Kapolcson, az áruspultokon megtalálni mindent, ami egy közepes bazárban
kapható. Magam egyedül kegytárgyárusra nem leltem. A legtöbb a fazekas:
a körtemuzsikától kezdve a bögrékig, tányérokig, köcsögökig, szobrokig
és számomra ismeretlen rendeltetésű alakzatokig hihetetlen mennyiségben
kínálnak cseréptárgyakat. De van kalapkészítő, ahol is kipróbálható, hogy
milyen a fejfedőgyártás, és van kékfestő, bőrdíszműves, fafaragó, csuhébaba-készítő,
meg még ki tudja, hányféle népi, avagy kismesterség művelője.
A kapolcsi Malom-sziget – amely most éppen elveszítette szigetjellegét,
mivel az őt körülfolyó Éger-patak kiszáradt – a legkellősebb közepe a fesztiválnak:
tizenöt éve itt nyitják meg a rendezvénysorozatot. Hagyományosan a szokott
szervezési nehézségek után: minden esztendőben egyre nehezebben jön össze
a pénz, idén már be is jelentették májusban, hogy a fesztivál elmarad,
nincs miből összehozni. Végül Hiller István kultuszminiszternek, és egy
bankmanővernek köszönhetően mégis életre kínlódta csapatával a Völgyet
az ötletgazda és főrendező, Márta István. A miniszternek 56 milliót sikerült
szereznie, a rendezők pedig 24 milliós előfinanszírozási megállapodást
kötöttek a nagyvázsonyi takarékszövetkezettel, mivel sok szponzor csak
utólag küldi a pénzt – fizetni viszont legtöbbször azonnal kell.
Még így sem lehetne azonban évről évre megrendezni a Művészetek Völgyét,
ha nem jelentkezne több száz úgynevezett völgymunkás. Ők egyentrikóban
segítik a parkolást, a jegyárusítást, a rendfenntartást. Az idén 430-an
vannak, többnyire fiatalok – és hozomra teszik a dolgukat: ha marad pénz
a fesztivál jegyárbevételeiből, akkor valamennyit kapnak.
Varga Sándor nyugdíjas bányász azonban már az idősebb korosztályt képviseli
a völgymunkások között: az idén töltötte be hetvenedik évét. A kapolcsi
Malom-szigeten ő az egyik biztonsági őr. A tizenharmadik fesztivált segíti.
– Csak nem maradhatok ki belőle – dörmögi Varga, aki felesége kifejezett
nemtetszése ellenére vállalta újra a völgybéli munkát: otthon ugyanis van
kert, vannak állatok, idő viszont alig marad a munkán kívül egyébre. Azt
a maradékot viszont Varga Sándor tisztességesen kiszolgálja a Völgyben.
Igaz, eddig még nem jutott ideje arra, hogy végignézzen egy színdarabot,
vagy meghallgasson egy koncertet – de ezzel így van majd minden helybéli.
– Van olyan kapolcsi, aki már be sem veti a kertjét, inkább kiadja sátorhelynek,
aztán meg vigyázza az ott fölállított sátrakat. Fejenként öt-hatszáz forintot
kell fizetniük a sátras turistáknak a helyért. Ha valakinek az udvarán
húsz sátor áll tíz napig, sátranként két emberrel, az félmillió forint:
hát hol jön össze enynyi a kiskertből? – teszi fel a kérdést Varga Sándor,
és hozzáfűzi: sokan szabadságot is kivesznek, hogy a fesztiválvendégekkel
foglalkozhassanak.
A vendégek egyébként – leszámítva a tumultust – nem okoznak sok gondot.
Dr. Tóth József kapolcsi háziorvos, egyben völgyorvos azt mondja: naponta
nyolc-tíz esetben hívják, a legtöbbször napszúrásokhoz, illetve enyhébb
gyomor- és hólyaghurutokhoz – utóbbiak többnyire a sátrakban töltött hűvös
éjszakák következményei. Más területen sincs igazán gond: a napi húszezer
vendég ellenére alig fordul elő zsebtolvajlás, vagy kisebb alkalmi lopás.
Eddig négy ilyen ügyben kellett nyomozást indítani. Igaz, a tapolcai rendőrkapitányság
nyolc-tíz embere egyfolytában járőrözik a Völgyben, s a hétvégékre erősítést
kapnak a Készenléti Rendőrségtől.
De igazából a Völgyben rend van.
Márta István már a jövőre gondol. Azt mondja: természetesen megint lesz
Völgy, ha lesz rá pénz. Arra viszont nem ad pontos választ, hogy az idei
Művészetek Völgye sikeres lesz-e, vagy sem.
– Mert mit veszünk a siker mutatójának? A látogatók számát? A produkciók
számát vagy fajtáját? Az árusok számát? A jegybevételt? Nehéz ügy – mondja
Márta.
Igaza lehet. De úgy tűnik: bármelyiket vehetjük a siker mutatójának.
Szárnyakkal átrepülte a csatornát
www.dunatv.hu
Az osztrák Felix Baumgartner szárnyakon, emberi és gépi segítség nélkül
a világon elsőként repülte át a La Manche-csatorna 35 kilométer széles
szakaszát. A 34 éves autószerelő 9 ezer méter magasságban, repülőgépből
ugrott ki az angliai Dover fölött, majd szénszálas szárnyakal esés, illetve
ereszkedés közben tette meg a távot a francia partokig. Óránkénti több
mint 200 kilométeres sebességre gyorsult fel, majd Calais-től nyugatra
ezer méteres magasságban kinyitotta ejtőernyőjét, és sikeresen földet ért.
Nem csak a biológia, de a magány is inspiráló lehet
www.bnap.hu
Több mint 266 ezer budapesti él egyedül. A becslések szerint közülük
legalább tíz százalékkal többen keresnek társat nyáron, mint az év többi
időszakában. A leggyakrabban a magányos pedagógusok fordulnak meg a fővárosi
társközvetítő irodákban. Az utóbbi években Budapesten egyre több az egyedül
élő diplomás. Őkelsősorban a nyári szabadság alatt ismerkednek.Érdeklődésünk
során megtudtuk, hogy a fővárosiak közül többen próbálnak szervezett keretek
között társra lelni, mint a más települések magányos lakói. Elsősorban
a nők kérik ki párválasztásnál az ezzel foglalkozó szakemberek segítségét,
közülük a 30 és 40 év közöttiek panaszkodnak arra, hogy nincs idejük ismerkedni.
A fővárosi férfiak inkább újsághirdetés útján választanak párt maguknak.
A budapesti társkereső irodák némelyikében a nyári forgalom ötszöröse a
megszokottnak, de átlagosan 10 százalékos emelkedéssel számolnak a házasságközvetítéssel
foglalkozó szakemberek. Azt is megfigyelték, hogy a nyári hónapokhoz hasonlóan,
a nagyobb ünnepek előtt is megsokszorozódik a társra vágyó budapestiek
száma – válaszolta érdeklődésünkre Kunsági Andrea pszichológus, aki maga
is aktívan segíti a párok egymásra találását. A nyári megélénkülő párkeresésnek
egyrészt biológiai okai vannak, másrészt az emberek a szabadságuk ideje
alatt jobban ráérnek magukkal foglalkozni, mint máskor. A pszichológus
szerint nyáron mindenki nyitottabb az újra, éppen ezért ismerkedni is könnyebben,
mint máskor. Az csak segíti az egymásra találást, ha az újdonsült párok
néhány napot kettesben, egy meghitt környezetben töltenek, amire a vakáció
alatt szintén nagyobb lehetőség van. Sokan augusztus végén döbbennek rá
arra, hogy mennyire magányosan töltötték a nyári szabadságukat és ilyenkor
keresik fel a társkereső irodákat. Éppen ezért augusztus végén egy újabb
fellendülés tapasztalható a házasságközvetítéssel foglalkozó cégek forgalmában.
Döme Barbara
Magyar feltalálók sikerei Franciaországban
www.gondola.hu
Szép magyar sikerekkel zárult a franciaországi második Nemzetközi Innovációs
Fesztivál, a nagydíjat Törőcsik Mihály professzor ivóvíztisztító eljárása
nyerte el, de sikert aratott a légmotoros bicikli is.
Az Atlanti-óceán partján fekvő Vieux Boucau üdülőhelyen immár másodszor
megrendezett Nemzetközi Innovációs Fesztivál nagydíját Törőcsik Mihály
professzor ivóvíztisztító eljárása nyerte el. Ezzel a módszerrel egyszerűen
és olcsón határérték alá lehet vinni az ivóvíz arzéntartalmát, úgy, hogy
közben a baktériumok - közöttük az antrax is - megkötődnek. Az eljárás
az eddig alkalmazott módszereknél sokkal szélesebb körben nyerhet hasznosítást.
Az Európai Unióban az ivóvíz literenkénti megengedett arzéntartalma 10
mikrogramm lehet, a magyar szabványok szerint a megengedett mennyiség 50
mikrogramm. Magyarországon több mint 500 olyan alföldi település van, ahol
az arzénszennyezés mértéke az EU szabvány feletti, de Franciaország atlanti-parti
vidékén is és másutt is gondot okoz az ivóvizek szennyezése.
Az innovációs fesztivált rendszerint olyan helyeken rendezik, ahol sok
látogatóra lehet számítani. Vieux Boucau, a francia " ezüstpart" rengeteg
üdülőt vonz, amellett e régióban sok a kisvállalkozó is. Nem utolsó szempont
azt sem, hogy itt haladt el a centenáriumi Tour de France mezőnye a 17.
szakaszán, ezért is különösen sok látogatót vonzott a legújabb magyar találmány:
a légmotoros kerékpár.
Ez a kerékpár a nemrégiben feltalált légmotoros autó mintájára működik.
Árammal működtetett kompresszor sűríti be egy palackba a levegőt, amely
egy légmotor dugattyúját hajtja meg és így alakítja át a villamos energiát
mechanikai energiává. Az így működtetett autó, vagy bicikli nem bocsát
ki széndioxid szennyezést. Egyes szakemberek szerint amennyiben a benzinkutak
kompresszor állomásokkal lennének felszerelve, úgy az autók 2 eurónyi árammal
lennének működtethetők 100 kilométeres úton.
A Magyar Feltalálók Egyesülete által bemutatott többi hazai alkotást
is díjazták. Franciaország egyik legdinamikusabban fejlődő régiójával ígéretes
gazdasági kapcsolatokra nyílik lehetőség eredményeink megismertetésével.
(MTI nyomán)
Újra van Kossuth utca Marosvásárhelyen
Népújság
(bodolai)
Tegnap a városi tanács július havi ülésén hosszas vita nyomán 14-en
szavaztak igennel arra, hogy a város egyik főutcája visszakapja régi nevét.
Az RMDSZ-képviselők által beterjesztett határozattervezetet nyolcan ellenezték,
három tanácsos pedig tartózkodott.
A vitaindító Moraru Octavian szerint a tanács névadó bizottsága nem
volt teljes, amikor a határozattervezettel kapcsolatosan szavaztak, egyeseket
nem hívtak meg a szóban forgó megbeszélésre – hangzott el a gyanúsítás,
amit később Király István, a névadó bizottság elnöke oszlatott el azzal,
hogy pontosan felsorolta, a bizottság tagjai, a szóban forgó napon miért
nem vettek részt az ülésén. Moraru tanácsos érvei szerint az utca a bécsi
diktátum után kapta a nevét, aminek az újbóli megszavazása azt tükrözné,
hogy a tanácsosok a diktátum mellett foglalnak állást. A továbbiakban Lendvai
Pál, az ötvenes években Ausztriába emigrált zsidó újságírónak a Humanitas
Kiadónál megjelent könyvéből idézett, amely szerint "ez az öntelt varázsló"
(Kossuth) teljes alávetettséget követelt, és aki ennek nem tett eleget,
azt a kiirtással fenyegette meg. Azzal az állítással kapcsolatosan, hogy
a 48-as forradalomban nem volt 40.000 román halott, a saját nagyapja példáját
idézte, akit Mezősályon állítólag azért végeztek ki, mert román volt. Kossuth
nem a román nép érdekeiért harcolt, hanem ki akarta végezni a románokat
– jelentette ki, és úgy vélekedett, hogy júliusban nem lenne szabad egy
ennyire fontos kérdésről szavazni.
Oproiescu Petru Ovidiu Natea prefektusra hivatkozott, aki szerint kényes
kérdésről van szó, és a román nép nincs felkészülve erre az elnevezésre.
Vlas Florin kormánypárti tanácsos kifejtette, hogy bűnösnek érzi magát,
mert a kérdést nem vitatták meg kellőképpen, s a botrány elkerülése érdekében
azt javasolta, hogy hagyják el szeptemberre a szavazást.
Igencsak furcsa ötlettel hozakodott elő Amza Constantin, aki többek
között azzal érvelt, hogy mivel a szóban forgó utcában van a marosvásárhelyi
prostituált nők tanyája, és ahelyett, hogy "a Kossuth utcába megyek a kurvákhoz",
jobban hangzana, ha Calarasilor utcát emlegetnének.
Stefanovici Mircea szerint a történészeknek kellene dönteniük ebben
a kérdésben, mivel Kossuth nem viselkedett egyértelműen, egyik percben
ugyanis barát volt Avram Inacuval, a másikban pedig ellenség, és a magyarok
sem ítélik meg egyértelműen. Moldovan Nicolae Király István tanulmányára
hivatkozva azt javasolta, hogy legelső elnevezéséhez – Szentkirály utca
– térjenek vissza.
Spielmann Mihály meséknek, mondáknak nevezte a románok kivégzésérőlk
szóló történeteket, és utalt arra, hogy 1850-ben két román püspök találta
ki a 40.000-es számot, hogy minél több kártérítést kérhessenek Ferenc Józseftől.
Hozzászólásában utalt arra, hogy az erdélyi románok és a zsidók Kossuthnak
köszönhetik a felszabadításukat, a magyar és a román polgárság pedig a
lehetőséget a fejlődésre. Hozzászólásának végén utalt arra, hogy a valós
dokumentumokat kellene tanulmányozni, amihez azonban több nyelv ismeretére
lenne szükség.
A vitára az ülésvezető Kolozsvári Zoltán tett pontot, aki szerint a
történelem többféleképpen értelmezhető, ott viszont, ahol két közösség
él együtt, mindkettőnek tekintettel kell lennie a másik szimbólumaira és
érzékenységére, s a tolerancia és demokrácia szellemében meg kell érteni
a másikat. Számomra Avram Iancu nem azt jelenti, mint a románoknak, ennek
ellenére elfogadom.. Petőfi is mást jelent, mint Eminescu, de ez nem csökkenti
a nagy román költő iránti tiszteletemet. Kossuth a magyarok számára a szabadság
szimbóluma, amit népszerűsíteni kellene, és ha demokratikusan gondolkodunk,
semmiképpen sem nevezhetjük szélsőségesnek – szögezte le Kolozsvári Zoltán,
majd a szavazás következett.
Rembrandt Éjjeli őrjárata három dimenzióban
www.mno.hu
MNO
Jó 360 évvel azután, hogy a nagy holland festő, Rembrandt (1606-1669)
1642-ben megfestette Éjjeli őrjárat című képét, a mű három dimenzióban
születik újjá. Két orosz művész szobrokban készül megjeleníteni a festmény
27 alakját.
A Maastrichtban élő, holland állampolgárságot felvett Alekszander Taratynov
négy figurát – szintén orosz művészkollégájával, Michael Dromovval együtt
– már bronzba öntött. A Maastricht melletti Valkenburg szállodájának kertjében
ott látható életnagyságúnál valamivel nagyobb (2,2 méteres) méretben az
Éjjeli őrjárat négy szereplője: Cocq kapitány, annak hadnagya, Willem van
Rytenburgh, továbbá a Rembrandt feleségeként, Saskiaként azonosított nőalak
és a festmény jobb szélén látható kutya.
Peder Ekegardhe galériatulajdonos közölte, hogy a két művész jelenleg
Moszkvában dolgozik a festmény további négy alakjának bronzba öntésén.
Azt azonban nem tudta megmondani, hogy mikor készülnek el mind a 27 alakkal.
Bizonyos azonban, hogy a munka még jó ideig eltart. Emellett találni kell
valakit, aki megfizeti a két művész munkáját és aki eldönti, hogy hol állítsák
fel a szoborcsoportot.
Ekegardhe annak örülne a leginkább, ha a szoborcsoportot az amszterdami
Rijks múzeum előtti téren állítanák fel, már csak azért is, mert a híres
festmény 1885 óta ebben a múzeumban látható. Az Éjjeli őrjárat térbeli
megjelenítéséhez mintegy 100 négyzetméternyi területre lesz szükség. A
galériatulajdonos különben megfelelő helynek tartaná Schiphol repülőteret
is. Ami az anyagiakat illeti, lehetségesnek tartja, hogy különböző cégek
a szoborcsoport egyes figuráit külön-külön finanszírozzák. Az egész kompozíció
elkészítése másfél millió euróba kerülhet – adta hírül az mtv.hu.
2003. augusztus 01., péntek 00:07