CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2021. június 17., csütörtök, Laura, Alida, Adolf, Alina, Alinda napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Lapszemle  

A Völgy zsúfolásig megtelt, de élvezhető
Népszabadság - www.nol.hu • Szerző: Pekarek János

/Fotó: A kapolcsi Malom-szigeten árusító kézművesek /
A kapolcsi fesztivál hétköznapjain délutánonként bizony előfordul, hogy unottan könyököl az árus a pultján – de ez nem jelent sokat. Az ajkai kürtőskalács-sütő mester, Szita Zoltán például naponta ezer kalácsot is elad – ennek jó részét viszont este hét és hajnali három óra között: akkor zajlik ugyanis az élet igazán a Művészetek Völgyében.

– Este tízkor kezdődnek a nagyobb koncertek – mondja a taliándörögdi gótikus klastromrom mellett táborozó kalácsos, aki szerint napközben az igazi, tőrőlmetszett, profi völgyjáró valahol meghúzza magát, és próbálja kialudni az előző éjszakai fáradalmakat.

A hat falu – Kapolcs, Monostorapáti, Taliándörögd, Öcs, Vigántpetend és Pula – szövetségében az idén tizenötödször megrendezett kulturális fesztiválra eddig átlagosan húsz százalékkal többen jöttek, mint tavaly. Ez azt jelenti, hogy naponta körülbelül húszezer ember fordul meg a Völgyben, vagyis a fesztivál tíz napja alatt simán meghaladhatják a tavalyi száznyolcvanezres nézőszámot. Még akkor is, ha az egyik rendező leányka javában azon bosszankodik, hogy az idén részben egybeesik a fővárosi Sziget Fesztivál, meg a Völgy.

A Völgy megtelt – mondták már tavaly is, több embert már nem bír el. A jelek szerint azonban mégis képes több vendéget fogadni. Hiszen csak nem küldhetnek vissza senkit Pulánál, a Völgy jelképes kapujából. Aki helyet talál, az általában legalább két-három napra marad, de sokan vannak, akik csak egy-egy délutánra ruccannak át ide a Balatonról.

Hary Géza 17 éves budapesti gimnazista életében először jár a Völgyben: szolnoki nyaralásuk közepette sikerült rábeszélnie szüleit, hogy jöjjenek el ide két napra.

– Egyből találtunk sátorhelyet, parkolót is, és éjjel játszani fog az Anima Sound System’s, úgyhogy nincs semmi gond! – foglalja össze a helyzetet Géza, aki szorgalmasan tapossa a port a dörögdi klastromrom, a koncert majdani színhelye felé.

Közlekedni a Völgyben szinte már csak gyalog lehet. Bár van alkalmi buszjárat az egyes helyszínek között, ezt azonban alig van valakinek türelme kivárni – a többség tehát nekivág gyalog az útnak, vagy lázasan stoppol. Igen ám, de ha megáll valaki egy stopposnak, azzal percekre megakasztja a gyalogosok miatt amúgy is csak lépésben vánszorgó autósforgalmat. A hat falu közötti úton inkább gyalogol a többség. Irdatlan távolságok amúgy nincsenek: négy-öt kilométer választja el egymástól a Völgy falvait.

Kapolcson, az áruspultokon megtalálni mindent, ami egy közepes bazárban kapható. Magam egyedül kegytárgyárusra nem leltem. A legtöbb a fazekas: a körtemuzsikától kezdve a bögrékig, tányérokig, köcsögökig, szobrokig és számomra ismeretlen rendeltetésű alakzatokig hihetetlen mennyiségben kínálnak cseréptárgyakat. De van kalapkészítő, ahol is kipróbálható, hogy milyen a fejfedőgyártás, és van kékfestő, bőrdíszműves, fafaragó, csuhébaba-készítő, meg még ki tudja, hányféle népi, avagy kismesterség művelője.

A kapolcsi Malom-sziget – amely most éppen elveszítette szigetjellegét, mivel az őt körülfolyó Éger-patak kiszáradt – a legkellősebb közepe a fesztiválnak: tizenöt éve itt nyitják meg a rendezvénysorozatot. Hagyományosan a szokott szervezési nehézségek után: minden esztendőben egyre nehezebben jön össze a pénz, idén már be is jelentették májusban, hogy a fesztivál elmarad, nincs miből összehozni. Végül Hiller István kultuszminiszternek, és egy bankmanővernek köszönhetően mégis életre kínlódta csapatával a Völgyet az ötletgazda és főrendező, Márta István. A miniszternek 56 milliót sikerült szereznie, a rendezők pedig 24 milliós előfinanszírozási megállapodást kötöttek a nagyvázsonyi takarékszövetkezettel, mivel sok szponzor csak utólag küldi a pénzt – fizetni viszont legtöbbször azonnal kell.

Még így sem lehetne azonban évről évre megrendezni a Művészetek Völgyét, ha nem jelentkezne több száz úgynevezett völgymunkás. Ők egyentrikóban segítik a parkolást, a jegyárusítást, a rendfenntartást. Az idén 430-an vannak, többnyire fiatalok – és hozomra teszik a dolgukat: ha marad pénz a fesztivál jegyárbevételeiből, akkor valamennyit kapnak.

Varga Sándor nyugdíjas bányász azonban már az idősebb korosztályt képviseli a völgymunkások között: az idén töltötte be hetvenedik évét. A kapolcsi Malom-szigeten ő az egyik biztonsági őr. A tizenharmadik fesztivált segíti.

– Csak nem maradhatok ki belőle – dörmögi Varga, aki felesége kifejezett nemtetszése ellenére vállalta újra a völgybéli munkát: otthon ugyanis van kert, vannak állatok, idő viszont alig marad a munkán kívül egyébre. Azt a maradékot viszont Varga Sándor tisztességesen kiszolgálja a Völgyben. Igaz, eddig még nem jutott ideje arra, hogy végignézzen egy színdarabot, vagy meghallgasson egy koncertet – de ezzel így van majd minden helybéli.

– Van olyan kapolcsi, aki már be sem veti a kertjét, inkább kiadja sátorhelynek, aztán meg vigyázza az ott fölállított sátrakat. Fejenként öt-hatszáz forintot kell fizetniük a sátras turistáknak a helyért. Ha valakinek az udvarán húsz sátor áll tíz napig, sátranként két emberrel, az félmillió forint: hát hol jön össze enynyi a kiskertből? – teszi fel a kérdést Varga Sándor, és hozzáfűzi: sokan szabadságot is kivesznek, hogy a fesztiválvendégekkel foglalkozhassanak.

A vendégek egyébként – leszámítva a tumultust – nem okoznak sok gondot. Dr. Tóth József kapolcsi háziorvos, egyben völgyorvos azt mondja: naponta nyolc-tíz esetben hívják, a legtöbbször napszúrásokhoz, illetve enyhébb gyomor- és hólyaghurutokhoz – utóbbiak többnyire a sátrakban töltött hűvös éjszakák következményei. Más területen sincs igazán gond: a napi húszezer vendég ellenére alig fordul elő zsebtolvajlás, vagy kisebb alkalmi lopás. Eddig négy ilyen ügyben kellett nyomozást indítani. Igaz, a tapolcai rendőrkapitányság nyolc-tíz embere egyfolytában járőrözik a Völgyben, s a hétvégékre erősítést kapnak a Készenléti Rendőrségtől.

De igazából a Völgyben rend van.

Márta István már a jövőre gondol. Azt mondja: természetesen megint lesz Völgy, ha lesz rá pénz. Arra viszont nem ad pontos választ, hogy az idei Művészetek Völgye sikeres lesz-e, vagy sem.

– Mert mit veszünk a siker mutatójának? A látogatók számát? A produkciók számát vagy fajtáját? Az árusok számát? A jegybevételt? Nehéz ügy – mondja Márta.

Igaza lehet. De úgy tűnik: bármelyiket vehetjük a siker mutatójának.



Szárnyakkal átrepülte a csatornát
www.dunatv.hu

Az osztrák Felix Baumgartner szárnyakon, emberi és gépi segítség nélkül a világon elsőként repülte át a La Manche-csatorna 35 kilométer széles szakaszát. A 34 éves autószerelő 9 ezer méter magasságban, repülőgépből ugrott ki az angliai Dover fölött, majd szénszálas szárnyakal esés, illetve ereszkedés közben tette meg a távot a francia partokig. Óránkénti több mint 200 kilométeres sebességre gyorsult fel, majd Calais-től nyugatra ezer méteres magasságban kinyitotta ejtőernyőjét, és sikeresen földet ért.



Nem csak a biológia, de a magány is inspiráló lehet
www.bnap.hu

Több mint 266 ezer budapesti él egyedül. A becslések szerint közülük legalább tíz százalékkal többen keresnek társat nyáron, mint az év többi időszakában. A leggyakrabban a magányos pedagógusok fordulnak meg a fővárosi társközvetítő irodákban. Az utóbbi években Budapesten egyre több az egyedül élő diplomás. Őkelsősorban a nyári szabadság alatt ismerkednek.Érdeklődésünk során megtudtuk, hogy a fővárosiak közül többen próbálnak szervezett keretek között társra lelni, mint a más települések magányos lakói. Elsősorban a nők kérik ki párválasztásnál az ezzel foglalkozó szakemberek segítségét, közülük a 30 és 40 év közöttiek panaszkodnak arra, hogy nincs idejük ismerkedni. A fővárosi férfiak inkább újsághirdetés útján választanak párt maguknak. A budapesti társkereső irodák némelyikében a nyári forgalom ötszöröse a megszokottnak, de átlagosan 10 százalékos emelkedéssel számolnak a házasságközvetítéssel foglalkozó szakemberek. Azt is megfigyelték, hogy a nyári hónapokhoz hasonlóan, a nagyobb ünnepek előtt is megsokszorozódik a társra vágyó budapestiek száma – válaszolta érdeklődésünkre Kunsági Andrea pszichológus, aki maga is aktívan segíti a párok egymásra találását. A nyári megélénkülő párkeresésnek egyrészt biológiai okai vannak, másrészt az emberek a szabadságuk ideje alatt jobban ráérnek magukkal foglalkozni, mint máskor. A pszichológus szerint nyáron mindenki nyitottabb az újra, éppen ezért ismerkedni is könnyebben, mint máskor. Az csak segíti az egymásra találást, ha az újdonsült párok néhány napot kettesben, egy meghitt környezetben töltenek, amire a vakáció alatt szintén nagyobb lehetőség van. Sokan augusztus végén döbbennek rá arra, hogy mennyire magányosan töltötték a nyári szabadságukat és ilyenkor keresik fel a társkereső irodákat. Éppen ezért augusztus végén egy újabb fellendülés tapasztalható a házasságközvetítéssel foglalkozó cégek forgalmában.

Döme Barbara



Magyar feltalálók sikerei Franciaországban
www.gondola.hu

Szép magyar sikerekkel zárult a franciaországi második Nemzetközi Innovációs Fesztivál, a nagydíjat Törőcsik Mihály professzor ivóvíztisztító eljárása nyerte el, de sikert aratott a légmotoros bicikli is.

Az Atlanti-óceán partján fekvő Vieux Boucau üdülőhelyen immár másodszor megrendezett Nemzetközi Innovációs Fesztivál nagydíját Törőcsik Mihály professzor ivóvíztisztító eljárása nyerte el. Ezzel a módszerrel egyszerűen és olcsón határérték alá lehet vinni az ivóvíz arzéntartalmát, úgy, hogy közben a baktériumok - közöttük az antrax is - megkötődnek. Az eljárás az eddig alkalmazott módszereknél sokkal szélesebb körben nyerhet hasznosítást. Az Európai Unióban az ivóvíz literenkénti megengedett arzéntartalma 10 mikrogramm lehet, a magyar szabványok szerint a megengedett mennyiség 50 mikrogramm. Magyarországon több mint 500 olyan alföldi település van, ahol az arzénszennyezés mértéke az EU szabvány feletti, de Franciaország atlanti-parti vidékén is és másutt is gondot okoz az ivóvizek szennyezése.

Az innovációs fesztivált rendszerint olyan helyeken rendezik, ahol sok látogatóra lehet számítani. Vieux Boucau, a francia " ezüstpart" rengeteg üdülőt vonz, amellett e régióban sok a kisvállalkozó is. Nem utolsó szempont azt sem, hogy itt haladt el a centenáriumi Tour de France mezőnye a 17. szakaszán, ezért is különösen sok látogatót vonzott a legújabb magyar találmány: a légmotoros kerékpár.

Ez a kerékpár a nemrégiben feltalált légmotoros autó mintájára működik. Árammal működtetett kompresszor sűríti be egy palackba a levegőt, amely egy légmotor dugattyúját hajtja meg és így alakítja át a villamos energiát mechanikai energiává. Az így működtetett autó, vagy bicikli nem bocsát ki széndioxid szennyezést. Egyes szakemberek szerint amennyiben a benzinkutak kompresszor állomásokkal lennének felszerelve, úgy az autók 2 eurónyi árammal lennének működtethetők 100 kilométeres úton.

A Magyar Feltalálók Egyesülete által bemutatott többi hazai alkotást is díjazták. Franciaország egyik legdinamikusabban fejlődő régiójával ígéretes gazdasági kapcsolatokra nyílik lehetőség eredményeink megismertetésével. (MTI nyomán)



Újra van Kossuth utca Marosvásárhelyen
Népújság

(bodolai)
Tegnap a városi tanács július havi ülésén hosszas vita nyomán 14-en szavaztak igennel arra, hogy a város egyik főutcája visszakapja régi nevét. Az RMDSZ-képviselők által beterjesztett határozattervezetet nyolcan ellenezték, három tanácsos pedig tartózkodott.

A vitaindító Moraru Octavian szerint a tanács névadó bizottsága nem volt teljes, amikor a határozattervezettel kapcsolatosan szavaztak, egyeseket nem hívtak meg a szóban forgó megbeszélésre – hangzott el a gyanúsítás, amit később Király István, a névadó bizottság elnöke oszlatott el azzal, hogy pontosan felsorolta, a bizottság tagjai, a szóban forgó napon miért nem vettek részt az ülésén. Moraru tanácsos érvei szerint az utca a bécsi diktátum után kapta a nevét, aminek az újbóli megszavazása azt tükrözné, hogy a tanácsosok a diktátum mellett foglalnak állást. A továbbiakban Lendvai Pál, az ötvenes években Ausztriába emigrált zsidó újságírónak a Humanitas Kiadónál megjelent könyvéből idézett, amely szerint "ez az öntelt varázsló" (Kossuth) teljes alávetettséget követelt, és aki ennek nem tett eleget, azt a kiirtással fenyegette meg. Azzal az állítással kapcsolatosan, hogy a 48-as forradalomban nem volt 40.000 román halott, a saját nagyapja példáját idézte, akit Mezősályon állítólag azért végeztek ki, mert román volt. Kossuth nem a román nép érdekeiért harcolt, hanem ki akarta végezni a románokat – jelentette ki, és úgy vélekedett, hogy júliusban nem lenne szabad egy ennyire fontos kérdésről szavazni.

Oproiescu Petru Ovidiu Natea prefektusra hivatkozott, aki szerint kényes kérdésről van szó, és a román nép nincs felkészülve erre az elnevezésre.

Vlas Florin kormánypárti tanácsos kifejtette, hogy bűnösnek érzi magát, mert a kérdést nem vitatták meg kellőképpen, s a botrány elkerülése érdekében azt javasolta, hogy hagyják el szeptemberre a szavazást.

Igencsak furcsa ötlettel hozakodott elő Amza Constantin, aki többek között azzal érvelt, hogy mivel a szóban forgó utcában van a marosvásárhelyi prostituált nők tanyája, és ahelyett, hogy "a Kossuth utcába megyek a kurvákhoz", jobban hangzana, ha Calarasilor utcát emlegetnének.

Stefanovici Mircea szerint a történészeknek kellene dönteniük ebben a kérdésben, mivel Kossuth nem viselkedett egyértelműen, egyik percben ugyanis barát volt Avram Inacuval, a másikban pedig ellenség, és a magyarok sem ítélik meg egyértelműen. Moldovan Nicolae Király István tanulmányára hivatkozva azt javasolta, hogy legelső elnevezéséhez – Szentkirály utca – térjenek vissza.

Spielmann Mihály meséknek, mondáknak nevezte a románok kivégzésérőlk szóló történeteket, és utalt arra, hogy 1850-ben két román püspök találta ki a 40.000-es számot, hogy minél több kártérítést kérhessenek Ferenc Józseftől. Hozzászólásában utalt arra, hogy az erdélyi románok és a zsidók Kossuthnak köszönhetik a felszabadításukat, a magyar és a román polgárság pedig a lehetőséget a fejlődésre. Hozzászólásának végén utalt arra, hogy a valós dokumentumokat kellene tanulmányozni, amihez azonban több nyelv ismeretére lenne szükség.

A vitára az ülésvezető Kolozsvári Zoltán tett pontot, aki szerint a történelem többféleképpen értelmezhető, ott viszont, ahol két közösség él együtt, mindkettőnek tekintettel kell lennie a másik szimbólumaira és érzékenységére, s a tolerancia és demokrácia szellemében meg kell érteni a másikat. Számomra Avram Iancu nem azt jelenti, mint a románoknak, ennek ellenére elfogadom.. Petőfi is mást jelent, mint Eminescu, de ez nem csökkenti a nagy román költő iránti tiszteletemet. Kossuth a magyarok számára a szabadság szimbóluma, amit népszerűsíteni kellene, és ha demokratikusan gondolkodunk, semmiképpen sem nevezhetjük szélsőségesnek – szögezte le Kolozsvári Zoltán, majd a szavazás következett.


Rembrandt Éjjeli őrjárata három dimenzióban
www.mno.hu

MNO
Jó 360 évvel azután, hogy a nagy holland festő, Rembrandt (1606-1669) 1642-ben megfestette Éjjeli őrjárat című képét, a mű három dimenzióban születik újjá. Két orosz művész szobrokban készül megjeleníteni a festmény 27 alakját.

A Maastrichtban élő, holland állampolgárságot felvett Alekszander Taratynov négy figurát – szintén orosz művészkollégájával, Michael Dromovval együtt – már bronzba öntött. A Maastricht melletti Valkenburg szállodájának kertjében ott látható életnagyságúnál valamivel nagyobb (2,2 méteres) méretben az Éjjeli őrjárat négy szereplője: Cocq kapitány, annak hadnagya, Willem van Rytenburgh, továbbá a Rembrandt feleségeként, Saskiaként azonosított nőalak és a festmény jobb szélén látható kutya.

Peder Ekegardhe galériatulajdonos közölte, hogy a két művész jelenleg Moszkvában dolgozik a festmény további négy alakjának bronzba öntésén. Azt azonban nem tudta megmondani, hogy mikor készülnek el mind a 27 alakkal. Bizonyos azonban, hogy a munka még jó ideig eltart. Emellett találni kell valakit, aki megfizeti a két művész munkáját és aki eldönti, hogy hol állítsák fel a szoborcsoportot.

Ekegardhe annak örülne a leginkább, ha a szoborcsoportot az amszterdami Rijks múzeum előtti téren állítanák fel, már csak azért is, mert a híres festmény 1885 óta ebben a múzeumban látható. Az Éjjeli őrjárat térbeli megjelenítéséhez mintegy 100 négyzetméternyi területre lesz szükség. A galériatulajdonos különben megfelelő helynek tartaná Schiphol repülőteret is. Ami az anyagiakat illeti, lehetségesnek tartja, hogy különböző cégek a szoborcsoport egyes figuráit külön-külön finanszírozzák. Az egész kompozíció elkészítése másfél millió euróba kerülhet – adta hírül az mtv.hu.



2003. augusztus 01., péntek 00:07


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület