Zeneiskola: épület-együttes a zene szolgálatában
A tervező, a beruházó, a kivitelező, a fenntartó
és az illetékes szakhatóságok részvételével ma került sor a zeneiskola
épület-együttesének műszaki átadására; hétfőtől megkezdődik az Szélmalom
utcai székhelyre való költözés.
A beruházó GYŐRBER Kft részéről Kormos János
műszaki ellenőr és Tanay István soproni kirendeltség vezető, a kivitelező
KÉSZ Kft részéről Kantó Imre kivitelezés vezető, az ÁNTSZ részéről
Pintér Erika, a Fenntertő részéről Palotai György Polgármesteri
Hivatal Oktatási és Egészségügyi Iroda vezetője és Hackl Miklós
a Városüzemeltetési Iroda munkatársa a beruházás irányítója, valamint Farkas
Mária felelős tervező, Józsa Ágota és Józsa Dávid tervezők,
az Intézmény részéről Horváth Rudolf igazgató vettek részt a műszaki
átadáson
|
|
Amilyen volt, és amilyen lett
|
Horváth Józsefnek, a zeneiskola legendás hírű vezetőjének nevét
viseli majd az intézmény
Ötszáz millió forintot meghaladó beruházással készült
el a Szélmalom utcában az új, közel 3800 négyzetméteres zeneiskola épülete.
400 millió forintot címzett támogatási pályázaton, 5,7 millió forintot
pedig, a műemléki keretből nyert el a város.
Amint arra a beruházás volumenéről következtetni
lehet, illetve amint azt az elvégzett állagmegóvás, valamint átalakítási-,
és felújítási munkák bizonyítják, esztétikai és funkcionális szempontból
egyaránt olyan figyelemreméltó létesítmény született, amely, – a jövendő
generáció, Sopronban hagyományokkal rendelkező zenei képzésében betöltött
szerepe révén is – tiszteletet érdemel. Az új zeneiskolára, legendásan
híres vezetőjének, Horváth József nevét viseli, méltán lehet büszke minden
soproni.
|
A kamaraterem
|
Az 1623-25 között épült jezsuita konviktus korabarokk
épületét, a jezsuiták belvárosba való költözését követően, gazdasági célokra
használták, majd a XVIII. században az Esterházyak birtokába került. Az
idők során az épületet több ízben – a huszadik században pedig, jelentősen
– átalakították. A földszinti részét egy ideig még lóistállóként is használták,
tény, amely a falak sótalanítása, víztelenítése során különleges – un,
reverziós eljárást – tett szükségessé. Aki pedig, az épület évtizedek óta
tartó kihasználatlansága okán bekövetkezett folyamatos állagromlását figyelemmel
kísérte, méltán tarthatja csodának a határidőre elkészült felújított épületkomplexust.
Hackl Miklós, a Polgármesteri Hivatal Városüzmeltetési
Irodájának munkatársa, a zeneiskola-projekt beruházásának irányítója elmondta:
a felújítási, átépítési munkálatok során számos, olyan, az alapozás megváltoztatását
igénylő talajmechanikai probléma merült föl, amely az időközben szükségessé
vált régészeti feltárások során előkerült – feltárást, megóvást, vagy bemutatást
szükségessé tevő – létesítményekkel együtt a beruházás önrészét növelte.
A beruházást koordináló szakember ugyanakkor hangsúlyozta: nagyon jó szakmai
kapcsolat alakult ki a beruházó és kivitelező – a szegedi KÉSZ Kft. – között,
amit az is bizonyít, hogy az átadási procedúrát követően igen kevés utólagos
korrekcióra volt szükség.
Ami a múltat idézi
Vaskos kötetet tesz ki a régészeti feltárási anyag:
például az építés kezdetén került elő a jezsuita konviktus pincéjében egy
római kori kőkút, majd a két épület közötti udvaron egy középkori kút.
Ez utóbbit, a tervek szerint, a kemény mészkőből készülő, – spirális kialakítású
vízlevezető csatornákkal ellátott – helyreállított kávarésszel együtt bemutatásra
is alkalmassá teszik majd.
|
A római kori kút
|
|
A középkori kút, ami idővel bemutatásra kerül
|
Ugyanakkor figyelemreméltó a jezsuita konviktus első
emeleti, későreneszánsz, festett fafödéme.
Hackl Miklós úgy véli, hogy a későbbiekben a jezsuita
konviktus első emeleti – különleges körültekintéssel és szakértelemmel
restaurált – fafödémet akár régészeti bemutatóhelyként, oktatással egybekötötten
is érdemes volna bemutatni, például, szombati nyitvatartással. Valószínű,
hogy az Európában legnagyobb felületen restaurált késő reneszánsz fafödém
nagy számban vonzaná az érdeklődőket.
|
A restaurált festett fafödém
|
Egyébként a régészeti feltárások során több mint
350 éves falfirkák is előkerültek, amelyek bemutatását, sajnos, technikailag,
valamint a költségvetés korlátai miatt sem lehetett megoldani, így azok
meglétét fényképek, valamint a régészeti feltárás anyaga őrzik.
|
Közel négyszáz éves falfirka
(ezt már csak olvasóink láthatják)
|
Ami a jelenről szól
A nyílászárókon, a beléptető-rendszeren át, a világítástechnikai
megoldásokig legmodernebbnek nevezhető, az akadálymentes közlekedést biztosító,
európai színvonalú építészeti megoldásokat felvonultató épületegyüttes
részeként egy 25 gépkocsi elhelyezésére is alkalmas – a gáztelítettség
függvényében működő elszívó-, illetve riasztórendszerrel ellátott – mélygarázst
is magában foglaló új épület is kialakításra került.
Az épületegyüttes földszinti és emeletes részein körülbelül
2600 négyzetméternyi területen oktatótermek, hangszigeteléssel ellátott
gyakorló-termek vannak, amelyek között külön kialakításra került a különleges
szigeteléssel ellátott alagsori ütős-hangszerek oktatására alkalmas hangszeres
szoba. Tanári-szobák és a vendégszobák szintén kialakításra kerültek, az
emeleti részen néptánc-oktató-, és hangverseny-terem is a zeneiskolások
rendelkezésére áll majd.
Horvát Rudolf a zeneiskola igazgatója elmondta az új
helyszín egyik nagy, a szakmai munkát segítő előnye, hogy az eddigi 6-7
helyszín helyett egyetlen helyen folyik majd a zene-, ének-, táncoktatás.
Másrészt az új épületben adottak egy igényes zenei centrum létrehozásának
a feltételei is.
Arról pedig, hogy az eddigiekkel összehasonlíthatatlanul
jobb és korszerűbb feltételeket biztosító intézmény működési, valamint
fenntartási költségei hogyan alakulnak, illetve azok finanszírozása milyen
mértékben terheli a város költségvetését Palotai György, a Polgármesteri
Hivatal Oktatási és Egészségügyi Irodájának vezetője elmondta: a megnövekedett
működtetési költségeket a város költségvetéséből fedezik, amelyhez hozzáadódnak
azok töredékét kitevő tandíjak is. Az intézmény zenei kulturális központ
szerepének megfelelően zenei rendezvényeknek is helyet biztosít, valamint
az önkormányzat igyekszik több, kulturális tevékenységet folytató társadalmi
szervezet próbáira nyújtott önkormányzati támogatás átcsoportosításával
a minimálisra csökkenteni az előreláthatóan másfél-, kétszeres működési
költségnövekedést.
Tóth Éva
A Zeneiskola felújításának képes riportját rövidesen oldalaikon megtalálják.
Kapcsolódó cikk:
Ötletek,
tervek, tenniakarás a soproni Zeneiskolában - Beszélgetés Horváth Rudolf
igazgatóval
2003. augusztus 07., csütörtök 17:01
|