Az MSZP Nőtagozata Győr-Moson-Sopron megyei elnökének sajtótájékoztatója

Az MSZP soproni szervezetének Magyar utcai irodájánban az MSZP Nőtagozata megyei tisztújításának eredményeiről, a feladatokról és a kitűzött célokról tartott sajtótájékoztatót 2003. augusztus 15-én Szalainé Glázer Tímea,  a tagozat Győr-Moson-Sopron megyei megválasztott elnöke.

Az elnök asszony elmondta: a tisztújítás folyamata a helyi szervezeteknél kezdődött; a soproni szervezet vezetőjének Keizler Anikót választották, aki a megyei tisztújítás után a megyei elnökhelyettesi tisztséget is ellátja.

Keizler Anikó és Szalainé Glázer Tímea a sajtótájékoztatón

Szalainé Glázer Tímea  hangsúlyozta: az MSZP Nőtagozata tizenegy éve sikeresen működik, 2800 tagja van. Az elért sikerekhez a különböző programok és képzések szervezésével a megyei szervezet is hozzájárul.
Az MSZP az egyetlen párt Magyarországon, amelynél kvótarendszer működik és a vezetésben részvevő nők aránya húsz százalékot tesz ki, ami a párt helyi és országos tisztújításának az eredményeit is jellemzi. A polgármesterek 15 százaléka nő, akik többnyire a kisebb településeken, vállalják el kisebb bérrel járó feladatokat. A parlamenti képviselőknek 9 százaléka nő.
Az elnök hangsúlyozta: szükséges a nők minél nagyobb arányú bevonása a politikai életbe, szakmai, politikai képzésük és továbbképzésük segítésével együtt.

Kiemelte: A Nőtagozat küzd az esélyegyenlőségért, a családon belüli erőszak és a drog ellen,  az idős, rászoruló emberek és a szegény nagycsaládok segítéséért, ugyanakkor meggyőződésük, hogy a vidék Magyarországát kell felkarolni; a tagok nyolcvan százaléka vidéki, hetven-nyolcvan százaléka párton kívüli.
A nőtagozat egy alulról jött kezdeményezés, azok vesznek részt a munkában, akik különféle ügyeket szeretnének szolgálni.

A sajtótájékoztatón a továbbiakban az is elhangzott, hogy egyik legfontosabb feladat a kirekesztődés elleni harc, továbbá fontosnak tartják a nők számának a munkaerő piacon történő további növelését.  A nyolcvanas években a dolgozó nők aránya 85 százalék volt, ma ez csak 49 százalék, míg az európai uniós átlag 56,4 százalék. Az otthonról végezhető távmunka – a 30 százalékos uniós átlaghoz képest – Magyarországon 5-6 százalékot tesz ki , ezért biztosítani kell a nők számára azt, hogy munkájukat a családban is el tudják látni.
Az elnök asszony megítélése szerint  a nők abban is nehéz döntés előtt állnak, hogy családanyák legyenek, vagy munkát vállaljanak. A GYED-ről való visszatérés esetén az előző  munkahely esetleges elvesztésének aggodalma miatt is a Nőtagozat szeretné elérni, hogy a munkaidő heti 38 óra legyen.
Elhangzott:  az anyaság ,,felsőbbrendűvé" teszi a nőt, ugyanakkor terhességük esetén féltik az állásukat, ezért a a Nőtagozat szeretné elérni, hogy az anyaság a dolgozó nők esetében ismét öröm legyen.
Az uniós csatlakozás fontos a nők számára, mert felzárkóztatási támogatásban részesülnek, a GYED-ről visszatéárő kismamák lehetőséget kapnak a munkaerő piacon, ugyanakkor a tagozat gondol a 45 év feletti nőkre is, akiket nem szívesen alkalmaznak.

 A Római Szerződésben 1957-ben megfogalmazott, az egyenlő munkáért egyenlő bér elve még ma sem működik, az Európai Unióban sem; a tagozat egyenlő esélyekért szeretne küzdeni.
Az elnök asszony a továbbiakban beszámolt arról, hogy a taglétszám a tisztújítások után az előzőekhez képest  a két-háromszorosára nőtt. Havi rendszerességgel országos elnökségi üléseket tartanak, és folyamatos kapcsolatban vannak a városi szervezetekkel.

A sajtó kérdéseire válaszolva Szalainé Glázer Tímea elmondta, hogy a soproni látogatás célja a kis létszámú helyi taglétszám bővítése, tekintettel arra, hogy az országnak ez a nyugati része a választások eredményeit tekintve ,,nem egészen baloldali". Éppen ezért nagy szerepet szánnak a helyi szervezetnek, programokat továbbképzéseket kívánnak szervezni, abban a tudatban, hogy a családokat a nőkön keresztül lehet könnyebben megnyerni.
 

szt