CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. április 13., szombat, Ida napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Lapszemle  

b>Éghajlati régiót válthat a Kárpát-medence
Népszabadság
www.nol.hu
Az Országos Meteorológiai Intézet szerint a klímaváltozás miatt könnyen megváltozhat az, hogy mely éghajlati régiók uralma alatt áll a Kárpát-medence.
 
Az Országos Meteorológiai Intézet szerint ha a klímaváltozással együtt az éghajlati övek akár csak kis mértékben elmozdulnak, az jelentős változást hozhat Magyarországon.

A Kárpát-medence három éghajlati régió határán helyezkedik el. A nedves óceáni, a száraz kontinentális és a nyáron száraz, télen nedves, mediterrán éghajlati régiók ma még egyaránt befolyásolják hazánkat. De az éghajlati övek kisebb eltolódása oda vezethet, hogy országunk átcsúszik a három hatás valamelyikének uralma alá – vélik a meteorológus szakemberek.

A legnagyobb változás az Északi félgömb magas szélességein várható, ahol a melegedés főleg a hideg félévben többszörösen meghaladja a globális átlag változását.

A XIX. század második felétől kezdődően a Föld átlaghőmérséklete kisebb ingadozásokkal emelkedett. A Meteorológiai Intézet a klímaváltozást három okra vezeti vissza. Ezek: az éghajlati rendszer belső ingadozásai, a természetes külső tényezők (vulkánosság, naptevékenység), és az ember gyártotta üvegház-gázok, aeroszolok.

Az elmúlt száz évben az idei május és június volt a legmelegebb Magyarországon az átlagos és a maximum hőmérsékleti értékek alapján egyaránt – állapította meg az intézet.

Az átlagos májusokban általában csak öt-hét olyan napra lehet számítani, amikor a napi maximumhőmérséklet huszonöt fok felett, illetve egy-két napra, amikor a nappali felmelegedés harminc fok körül, vagy e felett alakul. Az idei májusban húsz-huszonöt napon át a maximumhőmérséklet elérte, illetve meghaladta a huszonöt fokot. Az ország keleti felén tíz-tizennégy napon keresztül voltak harminc fok feletti hőmérsékletek. Néhány helyen évszázados májusi melegrekordot mértek, például május hetedikén Kecskemét környékén 34,2 fokos hőmérsékletet.

Júniusban több melegrekord született, így például Felcsúton június 11-én 36,9 fokot mértek.
A májusi középhőmérséklet 3,7, június 4,8 fokkal volt magasabb a sokévi májusi, illetve júniusi átlagnál.

Az ideihez hasonló aszály legutóbb 1952-ben fordult elő. A melegrekordokat sokan összefüggésbe hozzák a globális felmelegedéssel.

A Meteorológiai Világszervezet a 2002-es évről kiadott részletes értékelése szerint a globális átlagos felszínhőmérséklet ebben az évben 0,48 fokkal haladta meg az összehasonlítást jelentő 1961-1990-es időszak éves átlaghőmérsékletét.

Ezzel az értékkel a 2002-es év a második legmelegebb volt 1861 óta. A legmelegebb év 1998 volt, akkor a felszínhőmérséklet átlaga 0,55 fokkal volt magasabb az összehasonlítást jelentő 1961-1990-es átlagnál.



Nastase magyarországi vadászkalandja
Nem kacsa: hal!
http://www.hhrf.org/frissujsag/
Vadkacsára vadászott, de akaratlanul egy nagy halat is "fogott" Magyarországon Adrian Nastase román miniszterelnök - adta hírül nemrég a román sajtó. A román miniszterelnök vasárnap vett részt Medgyessy Péter magyar kormányfô meghívására magyarországi vadászaton. Hazatérése után újságíróknak Adrian Nastase elmesélte, hogy miközben csónakban várták magyar kollégájával együtt a vadkacsákat, egyszer csak egy jó három kilós hal ugrott a tóból egyenesen csónakjukba. "Ez, kérem, egyáltalán nem a szokásos pecás történet, szemtanúk is vannak" - sietett leszögezni Adrian Nastase. Elmondta: fénykép is készült róla, a magyar miniszterelnökrôl, meg a halról, amelyet aztán visszaengedtek a tóba.



A Rolling Stones zenéi is letölthetôk már az internetről
http://www.hhrf.org/szabadsag/

Akik szerették volna a Stones zenéit letölteni, de aggódtak a jogi problémák miatt, végre megnyugodhatnak. A nagy múltú együttes kiadójának, az EMI-nak bejelentése szerint ugyanis a zenekar beleegyezett az online terjesztésbe.
Az online zenét nem lehet legyőzni — túlságosan is nagy kényelmet biztosít a folyamatosan növekvő felhasználói tábor számára. Egyes zenekarok ugyan még mindig próbálják akadályozni a fejlôdést, de a többség már belátta, hogy a CD-s korszak leáldozóban van. Ezen együttesek sorába lépett be nemrég a Rolling Stones is.
A leginkább Mick Jagger énekesrôl ismert zenekar dalait hétfőtől, azaz mától lehet letölteni a RealNetworks-féle Rhapsody elôfizetéses rendszerében. Az EMI tájékoztatása szerint a Stones tagjai eddig sem voltak az online értékesítés ellen — annak oka, hogy ez eddig miért nem történt meg, nem az együttes ellenállásában keresendô. A 18 albumot felölelô kollekció a mai naptól válik megvásárolhatóvá, szeptember 2-tôl pedig más szolgáltatások kínálatában is megjelenik.



Drágább a cigaretta az EU-ban - Az Európai Bizottság 2009-től egységesíti a jövedéki adót
www.mno.hu
Világgazdaság
A cigaretták jövedéki adójának várható európai uniós harmonizációja 2009-től egy sor tagállamban – közöttük majd Magyarországon is – az árak emelkedését fogja előidézni, újabb táptalajt biztosítva a csempészetnek. Rásegíthet a jelenségre az illegális internetes kereskedelem is.

Jelenleg egyes EU-országokban a cigaretták árának adótartalma eléri a 76 százalékot, s a dobozonkénti ár jócskán meghaladja a három eurót – például Francia-, Németországban, Belgiumban –, míg másutt két euró körül mozog, mint Portugáliában vagy Spanyolországban. A tervek szerint 2009-re valamennyi tagállamban törvényileg életbe kell léptetni azt az EU-irányelvet, amely minimálisan 57 százalékban szabja meg a cigaretta dobozonkénti árában az adótartalmat. Magyarországon a jövedéki adó mértéke jelenleg 18 százalék, más tagjelölteknél 15–20 százalék között mozog. A leendő harmonizáció azzal fenyeget, hogy a cigarettaárak az infláció növekedését lényegesen meghaladó mértékben emelkednek, s emiatt megugorhat a csempészet is.

A cigarettacsempészet a kilencvenes években a piacnak mintegy hat százalékát képviselte, s ehhez képest a jelenlegi három százalék szép eredménynek tűnhet, de a Japan Tobacco International (JTI) számításai szerint öt éven belül Európában robbanásszerű növekedés állhat be. Franciaországban például, ahol a januári 19 százalékos áremelkedés után szeptember 8-a után újabb 20-25 százalékos drágulás következik be, az idén egyes határ menti megyékben 25, de másutt is 8-9 százalékkal csökkent a cigaretta kiskereskedelmi forgalma, miközben maga a fogyasztás változatlan maradt, vagyis a különbözetet az illegális kereskedelem fedezte – derül ki a Le Figaróból. Hasonló jelenség figyelhető meg Lengyelországban is, ahol 2000–2002 között 16 százalékkal emelkedtek a cigarettaárak, miközben az infláció növekedése csak 4,9 százalék volt: a semmiből egyik napról a másikra kivirágzott a csempészet, hogy a forgalom mintegy 20 százalékát képviselje. Magyarországon a vám- és pénzügyőrség adatai szerint csak július-augusztusban, nem egészen három hét leforgása alatt csaknem 80 millió forintnyi illegális dohányterméknek bukkantak a nyomára.

Jelenleg Nagy-Britanniában a legriasztóbb a cigarettacsempészet, piaci részaránya eléri a 20-25 százalékot. A jelentős adóbevételektől eleső kormány ezért két éve mintegy 100 millió fontot fordított a vámellenőrzési pontok megsokszorozására és megerősítésükre.

Ázsiában is virágzik a cigarettacsempészet: piaci részesedése mintegy 15 százalék, s emellett ott gyümölcsöző üzletág a hamisított márkák gyártása is. Kínában például 100 milliárd szál cigarettát hamisítanak, s ennek húsz százalékát külföldön értékesítik, többek között Európában – véli Guy Coté, a JTI alelnöke. A hamisítás Európára is átterjedt: éppen júliusban füleltek le a németországi Oberhausenben egy ilyen üzemet; az ott talált 1500 karton 45 ezer eurós veszteséget jelentett az adóhatóságnak. Elemzők szóvá teszik a hamisítás alacsony büntetési tételeit: Dubaiban például egy 13 millió dollár értékű készlet fellelése után mindössze 2500 dollárnyi bírságot szabtak ki.

Időközben az interneten is megszaporodtak a nyilvánvalóan csempészetből származó olcsó cigarettákat kínáló site-ok. Az USA-ban 200 van belőlük, és a piacnak máris 14 százalékát fedik le. Számuk Európában is több tucatra tehető. Receptjük egyszerű: olcsó országokban vesznek nagy tételben, és a drágákban árnyalatnyival kevésbé drágán értékesítenek – csomagküldőkön keresztül.



Fenyő titka
www.nol.hu • Szerző: F. G.
/Szereti a közönség (kép: Népszabadság – Gárdi Balázs) /
Kiváncsi vagyok, ki fogja egyszer megfejteni Fenyő Miklós titkát. Csavard fel a szőnyeget, Napfény a jégen, Angyalföldi pálmafák, Várni rád, Krokodilkönnyek, Csak egy kis emlék – íme néhány az ismert dalok közül, a teljes felsorolás hosszú időbe telne. Inkább próbáljunk arra válaszolni: miként képes valaki a hazai rock and roll műfajában évtizedeken át a topon maradni úgy, hogy a közben felnövekvő generációk tagjai is kívülről fújják dalait? Hogyan lehetséges az, hogy a hatévestől a hatvanévesig mindenki úgy érzi egy-egy koncertje végén: a belépőjegy áráért egy ízig-vérig profi előadó remek produkciójának tapsolhattak.
 
Úgy, ahogy tette ezt szombaton este négyezer néző a zsúfolásig megtelt, pótszékezett Margit-szigeti Szabadtéri Színpadon. S miközben – egy jó zenekarral, vokállal és tánckarral a háta mögött – egymás után felhangzottak az ismert Fenyő-nóták, a publikum pedig önfeledten tapsolt, táncolt és vele együtt énekelt, arra próbáltam választ adni magamnak: mivel vonzza magához a közönséget? Mitől hiteles előadó Fenyő Miklós? Attól, hogy számára minden egyes néző egyformán fontos – életkortól függetlenül. Nagyon tudatosan akarja kiszolgálni a közönséget, nála playbackről szó sem lehet: szombat este – szünet nélkül! – végigénekelt három teljes órát. Két dal között pedig lazán csevegett a publikummal – az Egyesült Államokban eltöltött gyerekkori évekről, a rock and roll-lal való első találkozásáról, s a hazatérés utáni időszakról, a Szent István parki élményekről, a Dráva utcai házibulikról, a Margit-szigetről, a Casinóról, a rózsakertről, no meg a Palatinus strandról.

Nem hiszem, hogy fergeteges sikerének titka a mai életünket átszövő nosztalgiahullámban lenne keresendő. Fenyő az évek során többször is tanújelét adta: képes a kor követelte megújulásra. Tette ezt a legendás Hungária-korszak lezárulta után, majd a későbbiekben jó néhányszor. De akkor sem siránkozott, hanem előretekintett. Tehetségét, sokoldalúságát bizonyítja, hogy a Hotel Menthol operett színházi sikerszériája után rövidesen a századik előadásához érkezik a József Attila Színházban a Made in Hungária, amely abszolút kasszasiker.

Fenyőt szereti a közönség – hiszen nemcsak az idén hatodszorra megrendezett Margit-szigeti koncertje vonzott telt házat, jó előre elkel minden jegy a Budapest Kongresszusi Központban ugyancsak hagyományosnak tekinthető decemberi koncertjére –, de ő is hasonlóképpen érez azok iránt, akiknek az ő szerzeményei jelentenek gondtalan, örömteli pillanatokat a hétköznapok zűrzavarában. A szombati Margit-szigeti koncert hivatalos befejező száma után következett a Fenyő-féle ráadás: fergeteges rock and roll parti, angolul előadott, amerikai számokban megelevenedett Memphis csodálatos világa. Pazar, sokáig emlékezetes produkció volt!

Mondhatjuk, hogy a titok neve: Fenyő Miklós.
 



A svédeknek nem kell az euró
www.magyarhirlap.hu
 
Alig három héttel az euró bevezetéséről tartandó szeptember 14-ei népszavazás előtt Svédországban a korona védelmezőinek száma úgy tíz százalékkal meghaladja azokét, akik inkább a közös európai valutában bíznak. A referendum kudarca súlyos következményekkel járhat a kormányra nézve, de még nagyobb kárt okozhat azzal, ha megingatja a rákövetkező hetekben az uniós csatlakozásról szavazó észteket és letteket.

Rockenbauer Nóra

Az elmúlt néhány napban ugyan egyes közvélemény-kutatások szerint az ellenzők tábora valamelyest csökkent, de ez mindössze annyit jelez: néhányan kicsit meginogtak, és egyelőre a bizonytalanok táborában várják, hogy valaki végleg meggyőzze őket. A nagy kutatócégek adatai mindenesetre ellentmondásosak, de a nemmel szavazók továbbra is mindegyiküknél többségben vannak.
Pedig a svédek már lelkesedtek sokkal jobban is az euróért. A közös valuta pénzérmékként és bankókként először 2002. január elsején jelentek meg a kontinensen. Az előző évben Svédország sokkal gyengébb növekedést ért el, mint az eurózóna országai, így az euró zökkenőmentes bevezetése és az új pénzzel fizető országok gazdasági sikere egyaránt vonzóvá tette a közös valutát. Tavaly év közben még az abszolút többség igennel voksolt volna a népszavazáson. A helyzet hasonlóan ideálisnak látszott, mint az uniós tagságról szóló népszavazás idején, hiszen az ország akkor is egy gazdasági hullámvölgy végén járt, miközben az uniós országok éppen jól teljesítettek. Ekkor döntött úgy Göran Persson kormányfő, hogy kiírják a referendumot.
Csakhogy azóta a svéd gazdaság lassan növekedésnek indult, miközben az eurózóna legnagyobb országai - Németország, Franciaország és Olaszország - a recesszió szélére sodródtak, és megugrott náluk a munkanélküliség.
Ráadásul az euróországokban a várt csökkenés helyett az első időszakban inkább emelkedtek az árak, ugyanis az ügyeskedő kereskedők ceruzája bizony vastagon fogott az árak konvertálásánál.
Így nem csoda, hogy keveseket képesek meggyőzni az igen kampány olyan érvei, minthogy az euró nagy, stabil valutaként megóvhatja a svéd gazdaságot a nagyobb megrázkódtatásoktól és a valuta elleni spekulációtól. Vagy az, hogy az euró könnyebbé teszi a kereskedelmet az eurózóna többi országával, segíti a gazdaság fejlődését, a nagyobb verseny pedig csökkentheti a magas svédországi árakat.
Annál inkább nyitott fülekre találnak az ellentábor érvei. Például, hogy nem szabad feladni az ország önálló monetáris politikáját, és megkötni a kormány, valamint a jegybank kezét, amikor a hazai gazdasági körülmények más intézkedéseket kívánnának, mint az eurózóna többi országában. Vagy hogy a közös valuta hatalmas lépés a szuperállamhoz vezető integráció útján, és a következő logikus szakasz az adók és a szociális politika harmonizációja lenne. Márpedig a svédek rendkívül büszkék jóléti rendszerükre, és tudják, hogy annak fenntartása magas adókat kíván. Erősíti a nem kampány érveit, hogy Németországban a növekedés újraindítása érdekében adócsökkentésre készülnek, és máris elkezdődött a szociális ellátások jelentős megkurtítása.
A kormány, valamint Carl Bildt volt kormányfő azzal is próbál érvelni az euró mellett, hogy ha Stockholm továbbra is a hagyományos elszigetelődés politikáját folytatja, akkor magára marad, nem lesz beleszólása a világ történéseibe, és nő a biztonsági kockázata. De a svédek, akiknek hazájában 200 éve nem volt háború, kevéssé érzékenyek erre a logikára, inkább hisznek azoknak, akik óvnak a távoli Brüsszel erőteljesebb befolyásától.
Mindenesetre Persson - aki egyébként az EU soros elnökeként növelni tudta presztízsét mind odahaza, mind uniós kollégái között, miközben a csatlakozási tárgyalások agilis és hatékony menedzselésével kivívta az újonnan belépők elismerését is - óvatosan játszik. Nem is tehet másként, hiszen saját kormánya is megosztott: helyettese, Margareta Winberg például jól odanyilatkozott augusztus közepén, majd amikor főnöke megrótta, kijelentette, hogy őt provokálták és kicikizték, és anélkül, hogy bárkinek megmondta volna, hogy hová megy, elutazott nyaralni. A helyi lapok persze kaptak az alkalmon, és körözési felhívást adtak közzé, egy euró jutalmat ígértek annak, aki megtalálja Winberget. A gazdasági miniszter szintén ellenzi az euró bevezetését. Ezért a svéd lapok arról cikkeznek, hogy a referendum után Persson jelentősen átalakítja majd kormányát. Persson viszont csak annyit mond, hogy ha most nemmel szavaznának a svédek, ő akkor sem mond le, és majd 2006-ban ismét megkérdezik őket.



2003. augusztus 25., hétfő 13:14


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület