|
A Rákóczi-szabadságharc, Deák Ferenc, Zrínyi Ilona emlékezete
Nagyszabású, több helyszínen tartott ünnepséggel,
történelmi emléküléssel és vándorkiállítással emlékezett Sopron szeptember
17-én, a Rákóczi-szabadságharc kitörése 300., Deák Ferenc születése 200.,
valamint Zrínyi Ilona halála 300. évfordulójára.
Sopron város önkormányzata, a Rákóczi Növendékek és
Hadapródok Alapítványa, a Rákóczi-Zrínyi Ilona Baráti Körrel együtt a máig
érvényes mondanivalót és üzenetet hordozó történelmi események előtti méltó
tisztelgésnek szánták az ünnepségsorozatot, amely a Batthyány téri Rákóczi-szobornál
Dr. Holló József Ferenc vezérőrnagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója
megemlékezésével kezdődött.
,,Cum Deo pro Patria et Libertate" - hirdette
az eszmét és egyben a cselekedet a zászlókon a felirat. A történelmi tényeket
és a jelennek szóló üzenetet fogalmazta meg a II. Rákóczi Ferenc fejedelem
Battyány téri szobránál tartott ünnepi beszédében Dr. Holló József Ferenc
vezérőrnagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója háromszázadik
évfordulóján annak, hogy Váriban és Tarpán, majd Beregszászon kibontották
II. Rákóczi Ferenc zászlait, s felolvasták hadba hívó kiáltványát. Tizenkét
emberöltő után a vallásszabadságot, a magyar állam és a rendi állam – a
haza – szabadságát megfogalmazó jelmondat, a fejedelem szabadságot, a vallási
toleranciát megtestesítő, egyúttal a közjó szolgálatában álló személyével
együtt a függetlenségi mozgalmak emblémájá vált; a szabadságharc eszmerendszere
– az egykori ellentétek letisztulásával – pedig, egyöntetűen nemzettudatunk
részévé.
Rákóczi személye később legendává, a szabadság megtestesítőjévé
vált, s erényeiben követendő példa még ma is. ,, Minden cselekedetem
célja kizárólag a szabadság szeretete volt és az a vágy, hogy hazámat az
idegen járom alól felszabadítsam" - vallotta később száműzetésében.
Az ünnepségen a város nevében Kalmár István
alpolgármester köszöntötte a résztvevőket; bejelentette: Sopron városa
a Soproni Városszépítő Egyesülettel az idén a Deák téren egy Deák Ferenc
mellszobor felállítását tervezi.
Sopronban, a katonai hagyományőrzés egyik fellegvárában
két tanintézmény növendékeiből alakult baráti kör is őrzi a fejedelem és
édesanyja nevét. A volt Rákóczi-növendékek és hadapródok évenkénti megemlékezéssel
ápolják az 1897-ben alapított katonai reáliskola emlékét, amely 1922-től
viselte II. Rákóczi Ferenc nevét, a M. Kir. Rákóczi Reáliskola Nevelőintézetének
1898-1922 között az egyetem adott otthont.
A Nyugat-Magyarországi Egyetem aulájában Prof.
Dr. Faragó Sándor rektor emlékezett az egyetem hőseire.
A szerteágazó diplomáciai kapcsolatrendszert kiépítő
fejedelem emléke elválaszthatatlanul köti hazánkat Európához. Deák Ferenc,
a haza bölcse pedig, szívós és következetes munkával és eredményességgel
fejezte be – bizonyos értelemben – mindazt, amiért Rákóczi kurucai, majd
1848/49 honvédei harcoltak.
*
A délutáni történelmi emlékülésen rangos előadók között
a Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központban Dr. Czigány István
hadtörténész, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatóhelyettese a Rákóczi-szabadságharc
hadseregét a szokványostól eltérő megvilágításban mutatta be.
Maga a Rákóczi szabadságharc történelmi köztudatunkban mély gyökereket
hagyott. 1699 után a Habsburg kormányzat oly módon kívánt berendezkedi
az országban, hogy az akkor, egy egyfajta ,,rendszerváltást jelentett",
ez kiterjedt a kormányzati, a hadsereg szervezése, új adók bevezetésére,
ami a Magyar Királyság lokális érdekeit mélyen sértette., a nemsség rendi
érdekeit, és a lakosság érdekeit az adóterhek miatt.
Az ország ,,hagyományosan" Habsburgellenes észak-keleti
részéből indult a parasztlázadás, amit a szervezők kihasználtak. A Rákóczi
szabadságharc nyolc éve alatt egy korszerű vonásokat muató rendi államot
kívántak kiépíteni, de érdekes módon az udvarral mindvégig megmaradt a
kontaktus; a magyar rendek is tisztában voltak azzal, hogy tisztán katonai
megoldás nem létezik. 1711-ben sikerült elérni azt, amiért a magyar rendek
fegyvert fogtak. Rákóczi és vezető köre nem fogadta el a békeegyezményt.
Végül is a Szatmári Béke egy tisztességes megegyezésnek mondható, az ország
felemelkedését eredményezte. A Habsburg-birodalmon keresztül Mgayarországnak
újból sikerült Európa vérkeringésébe bekapcsolódni. |
Zrínyi Ilonáról, a magyar hadtörténelem leghíresebb
nőalakjáról Dr. Szabó Mária hadtörténész szólt.
| Zrínyi Ilona nem csak a nagy fejedelem, II. Rákóczi Frenc édesanyjaként
vonult be a magyar történelmi pantheonba, hanem azért mert egy olyan történelmi
személyiség, akit a maga idejében egész Nyugat-Európa a legbátrabb asszonynak
tartott. Élete szépirodalmi műveket ihletett Európa-szerte. Nagyformátumú
egyéniség volt, – jó anyaként, szerető feleségként – tettekkel
is harcolni tudó társként nehéz, de teljes és példaadó életet élt. A mai
történészek a magyar történelmi köztudatba már átment tévedéseket is felfedezni
véltek Zrínyi Ilona életével kapcsolatban: például, hogy kilenc évvel fiatalabb
annál, mint ahogyan azt a magyar iskolákban tanították. Tény, ami élete
sok eseményét megmagyarázza. Többek között azt, hogy nem csak az érdek
vezette Tökölyvel való házasságkötését. |
Deák Ferencet és korát v. Molnár László ny. múzeumigazgató
mutatta be.
| ,, Deák Ferenc programja a legegyszerűbben megfogalmazva a következő:
az 1848-as törvények visszaállítása jogi eszközökkel, belső forradalom
vagy külső beavatkozás nélkül." |
Az emlékező ünnep folytatásában Bujdosó kuruc rigmusa
címmel a kuruckor hangulatát idézte a Tas Ildikó, az Magyar Állami
Operaház magánénekese, Riedl Ervin tárogatóművész és a Berzsenyi
Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) és Kollégium diákjai közreműködésével
bemutatott zenés irodalmi összeállítás.
*
A kordokumentumokból és tárgyi emlékekből kronologikus sorrendben összeállított
vándorkiállítást Dr. Lugosi József ezredes, a Hadtörténeti Intézet
és Múzeum igazgatója nyitotta meg.
,,Miről szól ez a kiállítás?
Áttekintést ad a családról, melynek tagjai
kiemelkedő szerepet játszottak hazánk történelmében.
Elég csak utalnunk II. Rákóczi Ferenc személyére,
aki fejedelmi sarj, “Isten árnyéka a földön". Apja, I. Rákóczi Ferenc választott
erdélyi fejedelem, édesanyja Zrínyi Ilona, az 1671-ben Bécsújhelyen kivégzett
Zrínyi Péter horvát bán lánya, nagyapja II. Rákóczi György, aki a törökök
elleni küzdelemben kapott halálos sebet a szászfenesi csatatéren.
A sort tolytathatnánk, egy család, melynek
története egybeforrott Magyarország és Erdély 16-17. századi történelmével.
Egy család, mely magában egyesítette a keresztényi
és keresztyényi, szellemet, egy család melynek tagjai Magyarországon és
Erdélyben, a két nagyhatalom a Habsburg-és az Oszmán Birodalom között az
ország állami létének megőrzésén, s majdani egyesítésén munkálkodtak.
A dokumentumok betekintést nyújtanak a nyolc
évig tartó fegyveres küzdelem legfontosabb eseményeibe, amely nemcsak szabadságharc,
hanem egyben belháború.
Az ellentét és egység paradox módon végigkísérték
a Rákóczi-szabadságharcot." |
Az emlékünnepély fő védnökei a Nemzeti Kulturális
Örökség Minisztériuma, Dr. Hiller István miniszter, valamint Dr. Holló
József Ferenc vezérőrnagy voltak.
T.É.
nbsp;
Kapcsolódó cikk:
A Rákóczi-szabadságharc,
Deák Ferenc, Zrínyi Ilona emlékezete - Képriport
2003. szeptember 17., szerda 23:57
|
