|
Magyarországon a lottót Mária Terézia vezette be
A legnagyobb pénz 1957. március 7. óta
Különböző kerülők, megszüntetés (az 1900-as századfordulótól közel hatvan évig) után aztán 1957. március hetedikén - tehát immár majdnem 57 éve - indult útjára a 90 számból ötöt jelölő ötöslottó, s azóta is töretlen népszerűségnek örvend.
A névünnepüket 2003. szeptember 27-én ülő Adalbert, Adolf, Damján, Damos, Demjén, Döme, Florencia, Florentin, Florentina, Károly, Kósa, Kozima, Kozma, Krisztián, Mirabella nevű polgárok igen szép névnapi ajándékkal lephetik meg sajátmagukat, ha megnyeri valamelyikük az aznapi lottó öttalálatost, mely a magyar lottó újkori történetében a legnagyobb lesz. Most előretekintve: az év 39. hetének 6. napján - amikor is a nap kel 5.36-kor, nyugszik 17.33-kor - a nyeremény várható összege 3,117 milliárd forint - melyhez viszonyítva az egy nappal később sorsolandó hatoslottó a maga 80 milliós telitalálatával igazán eltörpül, hiszen az öttalálatos milliárdjain felül "maradó" milliókat sem éri el.
Az a nap 1980 óta az Idegenforgalmi Világnap. Ha valaki közülünk megnyeri vagy e szombaton, vagy valamelyik utána következőn az esetleg még tovább halmozódó mammut öttalálatost - vagy ő, vagy valamely családtagja elképzelhető, hogy fogja gyarapítani az idegenforgalomból élők pénztárcáját.
Évtizedekig volt a 3,30 - most, nem olyan régóta már 150,- forint egy lottó ára. Feltüntetjük a fillért a vessző-vízszintes vonallal, pedig valóságos, kézbe fogható fillér sincs már mióta(!!) - 2000. március 31-én lejárt az ötvenfilléresek beváltásának határideje; az ötvenfilléres piaci kivonásával gyakorlatilag megszűnt a fillér mint törvényes fizetőeszköz; fizetni vele egyébként utoljára négy évvel ezelőtt szeptember 30-ig tudtunk... -, lottó azonban van, de még mennyire! Én sem vagyok kivétel, gondolkodgatok, mit csinálnék a csillogó nyereménnyel: mire, és ki mindenkinek a javára fordítanám kivételes szerencsémet.
Hogyan is kezdődött... "Az 1540-es olasz ősváltozat szerencsejátéka mögött eleinte volt valami történés. A genovai nagytanács éves tisztújítását – amelyen sorsolással választottak ki kilencven területi jelölt közül ötöt – Benedetto Gentile szenátor javaslatára kibővítették azzal, hogy a jelöltekre fogadhattak is az emberek. Aki arra tippelt, hogy az 1-es számot megszemélyesítő jelölt bekerül a nagytanácsba, az 1-es számot tette meg. A sorsolással lebonyolított tisztújítás példamutatóan olcsó volt, sőt, a fogadással összekötve bevételt is hozott a költségvetésnek. Az emberek pedig szerették a játékot is, a politikusokat is – az új szenátorok tényleg “nyerő emberek” voltak – és persze a választásnak ezt a módját is." (A történelmi visszatekintésben forrásom a www.sulinet.hu oldal volt.)
A kép forrása: http://ljhweb.nsd.org
Sebők Lili
2003. szeptember 21., vasárnap 11:59
|
