CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. április 15., hĂ©tfĹ‘, Anasztázia, Tas napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Lapszemle  

Klímakonferencia
www.dunatv.hu

Jeges fogadtatásra talált a nemzetközi klímakonferencián az orosz elnök tréfálkozása a légkör felmelegedéséről.

Főként a skandináv államok és Kanada képviselőinek az arca komorult el, amikor Vlagyimir Putyin kijelentette: Oroszországnak nem tenne rosszat, ha 2-3 fokkal emelkedne a légkör hőmérséklete. Mint mondta: az orosz embereknek kevesebbet kellene költeniük szőrmebundákra és egyéb meleg holmikra. A klímakonferencia kanadai képviselője nem tudott viccelődni, mert az észak-amerikai országban már az eddigi hőmérsékletváltozás is rovarok elszaporodását és erdőtüzeket idézett elő.


Tiszavirág-életű közéleti, politikai viccek
www.nol.hu • Szerző: Doros Judit
 
Osztrogonácz Edit (kép: Hevesi Tóth János)
A politikai események és a viccek keletkezése közötti kapcsolatot kutatja Osztrogonácz Edit, ötödéves pécsi egyetemista, aki nemrégiben egy szolnoki konferencián beszélt erről a témáról. Megfigyelte például, hogy míg a tavalyi országgyűlési választások előtt langyos egykedvűség jellemezte a politikai viccmesélést, a két választási forduló között tucatszám születtek új, az eseményhez kötődő poénok. Ma a tavalyi élcelődéseken már senki sem nevet, új viccek a közéletről pedig ritkábban születnek. A néprajz–angol szakos egyetemistával szolnoki tudósítónk beszélgetett.
 
- Több száz viccet ismer. Szereti is őket?
– A vicceknél sokkal jobban szeretem néprajzi hátterüket. Nem vagyok sem nyelvész, sem pszichológus, így engem inkább az a közeg érdekel, amelyben a viccek megszülettek. Adott egy esemény – például az országgyűlési választás –, ami érinti az egész társadalmat. Ennek apropóján több száz – szellemes vagy otromba, közhelyes vagy csattanós – vicc születik, de csak azok maradnak életben, amelyeket egy-egy nagyobb közösség is elfogad. Elmondhatnék például most egy viccet, ami a mi egyetemünkön az egyik tanárról szól, de ön ezt nem értené, nem nevetne rajta. A választásokról mindenki tudott, az ezzel kapcsolatos viccek többségét tehát majd’ mindenki értette.

- Lehet pártatlan a viccmesélés?
– Nem egészen. Valószínűleg az adott viccet mindenki érti, de kiélezett helyzetben olykor a visszájára fordulhat a hatása. Emlékszünk, milyen megosztottság jellemezte tavaly tavasszal a társadalmat: barátságok mentek tönkre amiatt, hogy ki, melyik pártra szavazott. A vicc hallgatóságát nem mindig lehet megválogatni, éppen ezért egy adott társaságban pártszimpátiától függően okozhat hatalmas hahotát, vagy éppen ellenkezőleg, kiválthat fagyos ellenszenvet is a poén.

- Kideríthető egy-egy vicc eredete?
– Általában nem. A vicc a folklór műfajába tartozik, s mint ilyen, a népköltészet motívumait viseli: szájhagyomány útján terjed, szerzője ismeretlen, s az átadás folyamatában gyakran megváltozik a formája vagy a tartalma. Manapság azonban az újfajta közvetítési mód bizonyos különbséget jelent a folklórral szemben. Itt van például az internet. A választások idején több web-oldalon is nyíltak olyan csevegő fórumok, ahol az aktuális vicceket kicserélhették egymással a beszélgetőtársak. Jómagam például a szájhagyomány útján terjedő politikai viccek sokszorosát találtam meg a világhálón, ráadásul többször előfordult, hogy a beküldő odaírta azt a dátumot, amikor először hallotta a viccet. Ebből egy kutató már levonhat következtetéseket arról, hogy milyen esemény, milyen típusú vicceket gerjeszt. A voksolás előtt jellemzően általános, morális tartalmú viccek terjedtek a hálón. Például: „Ha kedveled a parizert, vagy tiszteled a törvényt, jobb, ha nem látod, hogyan csinálják.” Vagy: „Miért van az országháznak kupolája? Mert lapos tető alatt nem lehet cirkuszt rendezni?” Mindkét vicc tavaly februárban, egyfajta várakozási időben keletkezett. Áprilisban viszont, a választás másnapján már megjelentek a Fideszt vesztesként, a szocialistákat pedig, nyertesként jelölő viccek. Például: „Mi az új tavaszi divat? Orbán Viktor, mentében.” Vagy: „Mi a hét süteménye? A narancsos bukta.” Ezekben a napokban más politikai pártok is megjelentek a viccekben: „Halló, itt a MIÉP üzenetrögzítője, jelenleg házon kívül vagyunk.” A második forduló előtt pedig, már felhasználtak olyan elemeket a viccekben, amelyek akkoriban lettek közismertek: „Ki volt az első magyar polgár? Dugovics Titusz, mert vitt magával még egy embert.” Az MSZP győzelme után néhány hétig megszaporodtak a szocialistákat cikiző viccek. Később azonban azt lehetett látni, hogy az indulatosabb, feszültebb, egy-egy személyre irányuló kifigurázást megint a választások előtti időre jellemző, moralizálóbb stílus váltja fel. Például: „Milyen lesz az életszínvonal a kormányváltás után? Olyan, mint a pacsirtamadár. Minél magasabbra száll, annál kevesebbet látunk belőle.”

- A baloldalt vagy a jobboldalt froclizó viccből talált többet?
– Nagyjából fele-fele.

- Folytatja a kutatást?
– Igen, rendszeresen keresem ma is a politikai tárgyú vicceket, de már egyre kevesebb aktuálisat találok. Mindez azt sugallja, hogy közéleti, politikai vicceink adott események és társadalmi vonatkozásaik függvényei. Ebből a szempontból tiszavirág-életűek.



Újjáépül Mikes Kelemen rodostói háza
www.gondola.hu

Mikes Kelemen 1718-ban épült rodostói háza hamarosan újjáépülhet. A kezdeményezés a Bács megyei önkormányzattól indult.

"II. Rákóczi Ferenc apródja, a fejedelem törökországi bujdosásának éveiről levelekben beszámoló történetíró lakóhelyének rekonstrukciója két nemzet, több önkormányzat, továbbá civil szervezetek, intézmények széles körű összefogásával valósul meg" - mondta Alföldi Albert, a Bács-Kiskun megyei önkormányzat alelnöke.
A házat eredeti állapotában építik újjá, olyan multikulturális centrum lesz, amely a két nemzet közös történelmének bemutatását is szolgálja, de egyben magyar emlékhely, Mikes Kelemen emlékháza lesz.

"Első lépésként a jelenleg üres telket a magyar állam tulajdonba veszi. Az ingatlan vásárlásához előreláthatóan 20 ezer dollár szükséges, az összeg kifizetésére a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbségi Államtitkársága már konkrét ígéretet tett" - mondta Alföldi Albert.

A ház terveit a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal restaurátorai - török kollégáikkal konzultálva - díjmentesen készítik el.
"Mikes Kelemen szülőhelye, Zágon az épület faanyagát és az ácsmunkát adományozza a ház építéséhez, az egyéb költségek finanszírozására, a további munkák elvégzésére a kecskeméti székhelyű Európa Jövője Egyesület mozgósítja a civil szervezeteket" - mondta a neves népművelőként országszerte ismert megyei alelnök.

A Mikes-ház újraépítéséről a napokban Kecskeméten folytattak megbeszélést. Az eszmecserén többek között részt vett Ahmet Özyurt, Rodostó kormányzója, Erdogen Erken rodostói tiszteletbeli magyar konzul, valamint a két testvérváros, Rodostó és Kecskemét polgármestere, Kadír Cebi és Szécsi Gábor.

A Mikes-ház újjáépítését először felvető megyei alelnök, Alföldi Albert elmondta: a megbeszélés résztvevői egyöntetűen támogatták a nemes célt, s ennek kapcsán - várhatóan januárban - együttműködési megállapodást írnak alá.

"Medgyessy Péter miniszterelnöknek a Bács megyei önkormányzat vezetői a közelmúltban benyújtottak egy programtervezetet, miszerint költségvetési támogatást kellene nyújtani ahhoz, hogy a következő években minden középiskolás diák osztálykirándulásokon végigjárhassa a határon inneni és túli magyar emlékhelyeket, köztük a Mikes-házat" - mondta Alföldi Albert.

Számításaik szerint javaslatuk maximum négymilliárd forintos kiadást jelentene a költségvetés számára. A kormányfőnek küldött programjavaslatra támogatólag reagált Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere - közölte Alföldi Albert.

Mikes Kelemen, a XVIII. századi magyar prózairodalom legnagyobb alakja székely nemesi családból származott. 1707-ben lett II. Rákóczi Ferenc apródja, s attól kezdve élete elválaszthatatlan volt a fejedelemtől.
Részt vett a szabadságharcban, majd a bukás után Rákóczival együtt vállalta a száműzetést. Franciaországban megtanulta a nyelvet, majd a szultán hívására 1717-ben Törökországba mentek.

Mint Rákóczi apródja, majd kamarása négy évtizeden át volt szemtanúja az emigráció életének. Erről adott képet Rodostóból írt "Törökországi levelek" című, fiktív személyhez címzett - "Édes néném" - levélgyűjteményében, amelyet francia irodalmi példára valószínűleg 1735 után írt.

Miután a kuruc bujdosók sorra elhaltak mellőle, 1758-ban ő lett a magyar kolónia vezetője. Utolsó levelének keltezése után még három évet élt, 1761-ben pestisben hunyt el. A levélgyűjteményt először 1794-ben adták ki Szombathelyen.



A TV2-n nem lesz több Micukó
www.magyarhirlap.hu

    A TV2 nem sugározza többé Micukó nevű műsorát, azok után, hogy a helyi japán közösség nemtetszésének adott hangot az ellentmondásos program kapcsán - állítják japán diplomaták.
     A TV2 nem sugározza többé a "Micukó - a világ ferde szemmel" című műsorát - írja japán diplomáciai forrásokra hivatkozva a Japan Times. A Stahl Judit vezette televíziós programot a magyarországi japán közösség élesen bírálta.
    A tekintélyes újságban közöltek szerint a csatorna a budapesti japán nagykövetséget tájékoztatta a fejleményekről.
    A japán napilap részletesen ír arról, hogy milyen műsor is futott a közép-európai tévécsatornán: egy magyar riporter fekete hajjal, műfogakkal, dülledt szemekkel jelenítette meg a japán nőt, és ezzel az "álruhával" "csapta be" a magyar sztárokat.

Bazi nagy ügy
    Mint ismeretes, a TV2-nek nem ez volt az egyetlen vitatott műsora a tavaszi idényben. A "Bazi nagy roma lagzi" névre keresztelt, az Irigy Hónaljmirigy által előadott műsorban a cigánysággal kapcsolatos sztereotípiák jelentek meg.
    A műsor ellen sokan felemelték szavukat, mondván, az erősíti a legnagyobb magyarországi kisebbséggel szembeni előítéleteket. Az Irigy Hónaljmirigy produkcióit nyáron ismételte a csatorna. Az inkriminált műsor nem szerepelt az ismétlések között.
 
MHO



Arad marad, amiként volt?
http://www.hhrf.org/erdelyinaplo/

Hosszú esztendők taníttatták meg velünk, erdélyi magyarokkal, hogy a román hivatalosságoknak még akkor se higgyünk, ha pecsétes írásban vagy netán eskü alatt ígérnek valamit. Néha-néha, főleg külföldi hatásra, ilyenre is rákényszerülnek, aztán ahogy csak tehetik, megmásítanak mindent, az ígéreteket, engedményeket – ha tettek ilyeneket – visszavonják. Már 1918-ban, a részben a magyar állam pénzén szervezett gyulafehérvári népgyűlésen is megígértek mindent a nemzetiségeknek, csak hogy Erdélyben kiteljesedhessen a román uralom. Ígértek külön állami iskolákat, egyetemet, korlátlan nyelvhasználatot, az identitás megóvásának lehetőségét, autonómiát, hogy aztán sorra elfelejtsenek mindent, a magyarok lakta vidékekre többségieket telepítsenek, intézményeinket elrabolják és elsorvasszák, iskoláinkat, egyetemeinket felszámolják, egyházainkat kisemmizzék, a nyelvhasználatnak gátat állítsanak. Az autonómiáról hallani sem akartak pár év múlva, és gőzerővel kezdték meg a magyarság elűzését, megtörését, szétszórását, beolvasztását, állampolitika rangjára emelve ezt a fajta "békés" genocídiumot. A tények konok dolgok, s a fentiekre példák és adatok sorozata adható.
Még jól be sem fészkelték magukat a román király katonái a magyaroktól "örökölt" erdélyi kaszárnyákba, és a "liberális" Ionel Bratianu máris leszereltette a vértanú 48-as tábornokok aradi emlékművét. Akkor és azután nem egy történelmi nagyságunk szobra tűnt el, deszkáztatott be, döntetett le, vagy ha mégis helyükön maradhattak emlékműveink, akkor átlényegítették őket románokká. Eleinte úgy gondoltuk, hogy az 1989-es változások a nacionalista diskurzus lanyhulását és a túlkapások számának csökkenését is elhozzák, vagy legalábbis az őszinte beszéd, az ígéretek betartásának, számon kérhetőségének kezdeti ideje érkezett el. Ha az úri becsületszóé egyből nem is, de a polgári tisztességé hátha...
Ma már tudjuk, hogy dőre álom volt az egész. Hogy ne menjek az időben távol, a román hatalom éppen napjainkban verte át az erdélyi magyarságot többször is, sokadszorra. Megígérte például, hogy az aradi Szabadság-szobrot rendbe teteti és felállítja. Kormányfői szinten tették ezt, amelyet a magyar miniszterelnökkel reflektorok fényénél történő puszilkodás, ölelkezés, vadászat követett, s a döntést egy pecsétes írásba iktatták, hogy nyoma maradjon. Előtte az RMDSZ-vezérekkel borult össze Nastase és írták ugyanezt az úgynevezett együttműködési lajstromba, itt is sűrű tévéfelvételek, pohárcsengések, sós stangli rágcsálása és fülig tartó mosolyok közepette. De még el sem ült a pohárcsengés, a kormánypárt fő kultúrnyikja, a rímhányó Paunescu bődült el a tévéadók egyikében, hogy Arad marad, amilyen volt, mert az 1848-as magyar tábornokok románokat öltek. Nastase a diktatúra nemzeti költőjének szavaiból mindjárt a nép hangját hallotta ki, a többi közismert: le is állíttatták a szoboravatás előkészítését. Hogy majd inkább valami román–magyar szocialista testvériség és barátság kertet rendeznek a Maros partján, ahol majd nem a múltba, hanem a jövőbe tekintve fognak sétálni kéz a kézben a két nemzet fiai és lányai, teljes és végső egymásba olvadásban. Ez egy olyan Petőfi–Schiller-egyetem féle halva született ötlet, mézesmadzag az RMDSZ-vezéreknek, akik olyan jóhiszemű naivak, amilyeneknek csak az orruknál fogva vezetett választóik hiszik őket...
Meglehet, újabb külföldi nyomásra meg jó néhány elvtelen bukaresti "kompromisszum" árán ("ti behúzhattok nekünk, mi viszont nem ordítunk") csak visszaállíthatjuk majd az aradi emlékművet valamikor, valahol, valamilyen árukapcsolással. De az már bizonyos, hogy az RMDSZ–SZDP együttműködési listáján szereplő magyar karok az idén nem indulnak be a kolozsvári egyetemen. "Nem akarja Marga rektorral az élen a főiskola vezérkara" – húzogatják a vállukat a kormánypárti főfők. Arról azonban hallgatnak, hogy a párttársaik is erőteljesen lobbiznak azért, hogy ne legyen önálló magyar fakultás sem, külön állami egyetemről nem is szólva.
És folytathatnánk a kudarclistát, hiszen például a nemzetiségek nyelvének igazságszolgáltatásbeli használatát is úgy vitték be az új alkotmányba, hogy azt bármiféleképpen lehet érteni, úgy is, hogy lehet, úgy is, hogy nem, a bíróság jóindulatától függően. De a gazdasági régiók kijelölésekor sem akarják megérteni, hogy a magyarság maga akar dönteni a saját sorsa fölött és ezért nem engedményeket, hanem jogokat kér, követel. Az önkormányzatok szintjén még ott sem természetes az anyanyelvhasználat, ahol a magyarság van többségben. Az erdélyi városok zömében alig látni magyar feliratokat, a "nyilvánosság hangja" szinte mindig román nyelvű és balkáni ritmusú.
Olyannyira nem lehet a nagy puszilkodással aláírt és csodaszernek beállított protokollumot betartatni, hogy a megyékben és a településeken alkalmi, sőt helyenként furcsa "politikai partnerségek" mentén zajlik a hatalmi osztozkodás. Egyre kevesebben értik, hogy miért az RMDSZ részéről a kormánypártnak az a nagy támogatása? Hacsak nem a vezérek önös érdekei vannak a háttérben...

Román Győző



Forog a magyar Boni és Klájd love story - Jövő év elején kerül a mozikba a legendás rablópáros története
www.axel.hu

    Fontos állomásához ért a "Miskolci Boni és Klájd" munkacímet viselő film forgatása, ugyanis azt a jelenetsort vették fel a hétvégén, amely a való életben az öt éves bujkálás végét jelentette a rablópárosnak. Az alkotók által „szerelemről szóló fikciós filmként” aposztrofált történet nem krimi és nem dokumentumfilm. Ennek ellenére az utóbbi idők talán legizgalmasabb története kerül majd vászonra a jövő év elején.
    Már huszonkilenc napja forgatják a "Miskolci Boni és Klájd" munkacím alatt, Novák Tünde és Fekete László történetéből készült filmet. Ezen a hétvégén Miskolcon forgatják le azokat a jeleneteket, amelyekben a férfi rálő egy közlekedési rendőrre, és 56 óra múlva véget ér az öt éves rablókálvária.
Amelyben erdőből erdőbe menekültek a fiatalok, néhány millióval a zsebben.

A film
    A forgatás augusztus közepén kezdődött. A filmet a Jadviga párnája rendezője, Deák Krisztina jegyzi, aki Máthé Tibor operatőrrel dolgozik együtt. A két főszereplő a Moszkva tér című filmből ismert Karalyos Gábor veszprémi színész és egy tizenhét éves miskolci gimnazista, Ráckevy Ildikó lesz.
    A film költségvetése 250 millió forint. Kétharmadát hazai támogatók dobták össze, a maradékot pedig külföldi szponzorok állják. A rablópáros hölgytagjának emlékeiből kiadott könyv alapján készülő film gyártója, a Cinema-Film Kft. munkáját a miskolci önkormányzat és a megyei rendőr-főkapitányság is segíti.
    Ez utóbbi szervezet bevonása jó ötletnek tűnik, hiszen valószínűleg a rendőrök tudnak legtöbbet a legendákból egyszer csak a börtönbe érkező rablópáros történetéről.
Amely végén a hölgy 14 évnyi fegyházat kapott, társa, szerelme, partnere, pedig öngyilkos lett a börtönben.

Első jelenet
    Miskolc, Nyíregyháza, Lillafüred, Kazincbarcika, Tokaj, Tolcsva és a Tardonai tó. Boni és Klájd vesszőfutásának legfontosabb állomásai. Először is Nyíregyháza, ahol Novák Tünde és Fekete László 1995 nyarán ismerkedett meg egymással a nyíregyházi Magyar Hitel Bank bankfiókja előtt, ahol Fekete biztonsági őrként dolgozott.
    A fiók előtt a lányt apja - nem először - súlyosan bántalmazta, amikoris Fekete közbelépett. A lovagias gesztusnak meg lett az eredménye: a hirtelen támadt szerelem első látványos akciójában kirabolták a kenyeret adó bankot. 27 millió forintot zsákmányoltak
 

Az alap
 
Öt év bujkálás
    Ezek után elmenekültek Nyíregyházáról, és öt évig bujkáltak. Házastársnak tekintették magukat, pedig a körözés miatt hivatalos frigy sohasem pecsételhette meg kapcsolatukat. A páros azonban így is jól működött. Rablóilag Miskolcon, Kazincbarcikán tevékenykedtek elsősorban, bujkálásuk azonban egyetlen városhoz sem köthető, ugyanis a borsodi erdőkben vészelték át a hajtóvadászat miatt zűrössé vált napjaikat.
    Apró falvakban, benzinkutaknál vásároltak. És a lány által írt naplószerű visszaemlékezésből az is kiderül, hogy hiába rendelkeztek halomnyi pénzzel, minden jót és kellemeset nélkülözve éltek.

56 óra
    Lebukásuk szinte banális. Egy közlekedési szabálysértés miatt üldözővé vette őket a rendőrség. Fekete László meglőtte a járőrt, és így a borsodi rendőrök minden követ megmozgattak, hogy előkerítsék őket. Lezárták a környező városokat, arcképükkel teleragasztották a hirdetőoszlopokat - Miskolcon állig felfegyverzett, golyóálló mellényben flangáló rendőrök masíroztak.
    A kutatásnak meg lett az eredménye: 56 órával a járőr megsebesítése után elkapták őket. Fekete László három hónnappal az elfogás után öngyilkos lett cellájában, a lány pedig 2001-ben a Magvető segítségével leírta történetüket.



2003. szeptember 30., kedd 00:02


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület