A közelmúltban Sopronban járt Varga Miklós, énekes, dalszövegíró, színész, akinek pályája legalább annyira ismert, mint közéleti szerepvállalása. Bár a jó zenét kedvelők táborához tartozókat Varga Miklós eddigi zenészi, színészi tevékenysége, valamint szakmai elismerései okán sem zavarhatja ez utóbbi tény, azért nem álltuk meg, hogy rá ne kérdezzünk arra, miért fogadta el a Történelem Fő utca közéleti-politikai rendezvényen való fellépést.

- Azért, - válaszolta az énekes –,  mert örömmel megyek olyan helyekre, ahol az emberek gondolatai azonos hullámhosszon találkoznak, és ahol dalaimat is könnyebben megértik. Ez egy ilyen hely.

- Úgy tűnik, hogy manapság művészet címszó alatt bármilyen produkció bemutatható a médiában, a színpadokon. Ezt Ön hogyan látja?
- Az én műfajomban adottak a műfaji korlátok, másrészt minden előadó és művész saját maga állítja föl az önmagával szemben alkalmazott mércéjét, és majd a közönség fogja eldönteni azt, hogy ez a mérce  mennyire magas, avagy alacsony. Sok éve már annak, hogy én magamnak fölállítottam azt a mércét, amelytől nem fogok eltérni, egyrészt meggyőződésből, hiszen nem is tudnám másképp tenni a dolgom, másrészt pedig, ha mégis bármilyen kommercionalizálódást tapasztalnék pályámon, olyant, amely eltérítene az általam felvállalt útiránytól, akkor kiszállnék magamtól a szakmából.
Elszmororít, az, amilyen szintű produkciók a magyar televíziós csatornákon megjelennek. Szomorú, hogy ezek elkészülhetnek, azt még szomorúbbnak tartom, hogy ezek közönség elé kerülhetnek, s hogy a közönség ezeket meg is hallgatja, az a legszomorúbb.
Mindezektől függgetlenül nem vagyok pesszimista, mert járva az országot azt látom, hogy van igény a valódi értékek iránt. Amikor a televízió képernyőjén megjelenik egy-egy értékesebb produkció, annak komolyabb visszhangja bizonyítja, hogy azért a kultúrának még vannak értői és értékelői. - mondta Varga Miklós.
 

t-é-