CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. április 23., kedd, Bel napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Lapszemle  

 Október 6.: ünnepségsorozat Aradon
 www-mti.hu
Arad, 2003. október 5. (MTI) - Emlékműsorral kezdődött pénteken este Aradon a megemlékezések sorozata az egykori vértanúk kivégzésének 154. évfordulója alkalmából, amely a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) helyi szervezetének égisze alatt zajlik.

    Az Aradi Kultúrpalotában a Debreceni Baptista Gyülekezet kórusának előadásában Halmos László, Kodály Zoltán és Bárdos Lajos zeneművei hangzottak el Török Sándor és Baloghné Kovács Magdolna vezényletével. Ezután a marosvásárhelyi Tamacisza Társulat adott elő verses összeállítást Farkas Árpád, Vásárhelyi Géza, Hervay Gizella, Szilágyi Domokos, Magyari Lajos, Egyed Emese, Kovács András Ferenc, Lendvai Éva, Dan Éva, Kányádi Sándor és Szőcs Kálmán műveiből. Az Aradi Állami Filharmónia Zenekara megszólaltatta Kodály Zoltán Háry János című zenés játékának egy részletét, illetve Liszt Ferenc Lés Préludes-jét Dorin Frandes vezényletével.

    Az 1912-ben épült kultúrpalota nagytermében 600-650 aradi és Arad megyei magyar, illetve Magyarországról érkezett vendég gyűlt össze. A csaknem két órás műsort követően az RMDSZ helyi szervezete fogadást adott. Ezen a rendezvényen ott volt Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, az Országgyűlés alelnöke, képviseltette magát a vértanúk leszármazottjainak egyesülete. Jelen volt Király András, a Szabadság-szobor Egyesület és az Arad megyei RMDSZ elnöke és több helyi vezetője.

    Szombaton a megemlékezők néma tüntetésen vesznek részt és virágokat helyeznek el a fel nem állított Szabadság-szobor üres talapzatánál. Tokay György, az RMDSZ Arad megyei képviselője az MTI-nek Aradon elmondta: sajnos nem sikerült a tervezett időpontra, október 5-re visszaállítani a tizenhárom tábornok emlékét idéző emlékművet.

    Utalt arra, hogy a nagyváradi építési felügyelőség néhány héttel ezelőtt leállíttatta a szobor elhelyezésének előkészítő munkálatait, tette ezt azután, hogy az RMDSZ és a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) korábban megállapodásban rögzítette a szobor köztérre helyezésének kötelezettségét. Ezt a román többségű aradi önkormányzat is megszavazta. Azokat, akik megakadályozták az emlékmű felállítását, Tokay György "táliboknak", "szűkkeblű fundamentalista nacionalistáknak" nevezte. A szombati néma tüntetés a talapzatnál jelezni kívánja: a romániai magyarság nem mondott le az emlékmű felállításáról - fűzte hozzá a képviselő, hangsúlyozva, hogy a fő megemlékezési ünnepség a hagyományoknak megfelelően a tábornokok mártírhalálának évfordulóján, október 6-án, hétfőn lesz a vértanúk vesztőhelyén, az aradi obeliszknél.

    Az RMDSZ irányvonalától elkülönülők "rászerveztek" az RMDSZ programjára. A Tőkés László püspök által vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerület, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Ügyvivő Testülete, illetve az Aradi és a Nagyváradi Magyar Polgári Egyesület ugyancsak a szobor talapzatához hívta a magyarokat, de a korábbi hagyományokkal szakítva már október 5-re, vasárnapra megemlékezést szervezett az obeliszknél. Ezen várhatóan beszédet mond Németh Zsolt, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség külügyi kabinetjének vezetője. E program szervezői - mint korábban megfogalmazták - azért döntöttek a különálló ünneplésről, mert úgy vélik, hogy az RMDSZ engedékeny politikája vezette zsákutcába a szoborügyet.

    Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke az aradi ünnepségek előtt az MTI érdeklődésére megerősítette:: a RMDSZ megtett mindent annak érdekében, hogy a Szabadság-szobrot felállítsák, és nem mondott le e tervének megvalósításáról. A politikus szerint fontos, hogy a megemlékezés az egység jegyében történjék, semmi nem indokolja, hogy a magyarok párhuzamos rendezvényeket szervezzenek. Borbély szerint nem szabadna begyűrűztetni a magyar belpolitikára néhány év óta jellemző, káros szokást, hogy ugyanazokról a nemzeti évfordulókról a pártok külön-külön tartanak megemlékezést.
 



Meghívó Aradra
http://www.hhrf.org/erdelyinaplo/

"Gyászra fordult a szabadulás azon a napon az egész népre nézve…". "Elesett a mi fejünknek koronája…" (2. Sm. 19,2; Jer. Sir. 5,16) – Október 6-ára készülve a közös gyásznak ezekkel a bibliai igéivel idézzük meg a 13 Aradi Vértanú áldott emlékét.
A Vértanúk Emléknapján minden esztendőben százak és ezrek zarándokolnak el Aradra. Idei megemlékezésünknek különleges fontosságot kölcsönöz az aradi Szabadság-szobor ügyében kialakult áldatlan állapot. Az 1925-ben erővel eltávolított szoborcsoport helyreállítását megakadályozó nacionalista román hatalom igazságos jóvátétel helyett ismét csak ünneprontó megaláztatásban részelteti erdélyi magyarságunkat.
A Szabadság-szobor újraavatása október 5-ére volt kitűzve. Közismert okok és körülmények miatt azonban az avatóünnepség ezennel elmarad.
A jogfosztó és kegyeletsértő, a demokratikus és európai értékeket semmibevevő tilalom előtt nem szabad meghajolnunk. Zala György meggyalázott Művének az egyes alakjai Áldozatkészségről, Harckészségről és az Ébredő Szabadságról tesznek hitet. Az 1848–49-es Szabadságharc önfeláldozó tábornokai a Haldokló Harcos hősiességének tragikumával pecsételik meg ezeket az értékeket.
A Szabadság-szobor helyreállításának ügyét, a Szabadság és a Szabadságharc szellemét gyávasággal és megalkuvással nem képviselhetjük. A nemzeti értékeinket és érdekeinket sértő többségi hatalom a "megbékélés parkjának" cinikus demagógiájával sem téveszthet meg bennünket.
Éppen ezért, miként a legutóbbi, a Szilágysági Fórum tette: joggal követeljük az aradi Szabadság-szobor haladék és feltétel nélküli újraállítását a helyi önkormányzat által erre a célra már eredetileg kijelölt helyen. Meggyőződésünk, hogy ezzel szemben minden más "megoldás" csak igazolhatatlan és indokolatlan megalkuvást jelentene.
Mindezeket figyelembe véve, aradi népünket, erdélyi és határon túli magyar testvéreinket, Egyházaink híveit, valamennyi polgártársunkat tisztelettel és szeretettel meghívjuk az eredetileg tervezett szoboravató ünnepély napján, október 5-én, vasárnap délelőtt tartandó aradi évfordulói rendezvényeinkre. A megemlékezésen túlmenően ezek az alkalmak arra is szolgálnak, hogy a Szabadság-szoborral kapcsolatos tiltakozásunknak és követelésünknek méltó módon hangot adjunk. Az erdélyi tolerancia, a szabadságharcos tábornokok és az egységesülő Európa szellemében más nemzetiségű Testvéreinket is szeretettel hívjuk.

Királyhágómelléki Református Egyházkerület
Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Ügyvivő Testülete
A Bihari és Aradi Polgári Mozgalom



Október 6-ra emlékezünk országszerte
http://www.hhrf.org/rmsz/

(Bukarest) * Az RMDSZ-tájékoztató és a beérkezô híranyag alapján készült összeállításunkban az október hatodiki megemlékezésekrôl szóló elôzetes tudnivalókat gyűjtöttük egybe.

* Az Arad megyei RMDSZ szervezet október 4. és 6. között rendezvénysorozat keretében emlékezik október 6-ra. Szombaton, október 4-én 18.00 órától a Kultúrpalotában ünnepi műsorral emlékeznek a 13 aradi vértanú kivégzésének 154. évfordulójára. Közreműködik az Aradi Filharmónia Zenekar, a marosvásárhelyi Tamacissa Társulat a „Levél helyett" című verses-zenés összeállítással, valamint a kiskôrösi Baptista Kórus. Este 20 órától az Aradi Kultúrpalota elôcsarnokában az RMDSZ állófogadására kerül sor. Vasárnap, október 5-én déli 12 órától a megemlékezôk a Tűzoltó terén virágokat helyeznek el a Szabadság-szobor helyén. Október 6- án, hétfôn 11.00 órai kezdettel az Aradi Minorita Templomban ünnepi ökumenikus szentmisét tartanak. Meghívott celebráns és szónok: Fôtisztelendô Csiszér Adalbert, brassói római- katolikus kanonok. Délben 12 órakor fôhajtásra kerül sor a Szoborcsoportnál, a Minorita Rendház udvarában. Délután 16.00 órakor az emlékezô résztvevôk a vesztôhelyen koszorúznak. Ünnepi beszédet mond Markó Béla szövetségi elnök, Popa Dorel aradi polgármester, Lévai Katalin magyarországi tárca nélküli miniszter, valamint Tokay György Arad megyei RMDSZ képviselô.

* A bukaresti Petôfi Házban a fôváros magyarsága október 6-án emlékezik meg az aradi 13 vértanúról. A történelmi hátteret Reinhardt Erzsébet ny. egyetemi tanár biztosítja. Történelmünk e fájdalmas eseményének felelevenítésére mindenkit szeretettel várnak.

* Felsôháromszéken október 6. alkalmából az RMDSZ szervezésében október 5- én Esztelneken 10.00 órai kezdettel megemlékezést tartanak az 1848-49-es emlékparkban. A sepsiszentgyörgyi városi RMDSZ október 6-a alkalmából délután 16 órától a Kovászna megyei Megyei Könyvtár Gábor Áron termében emlékünnepséget tart.

* Bihar megyében is méltó módon emlékeznek október 6-ra. A Bihar megyei RMDSZ szervezet és az egyházak szervezésében több településen is ünnepi rendezvényre kerül sor. Október 5-én Székelyhídon délután ökumenikus istentiszteletet tartanak a református templomban, amelyet ünnepi m?sor és koszorúzás követ. Október 6- án Nagyváradon 17.00 órakor Nagysándor József, nagyváradi születésű honvédtábornok, aradi vértanú emléktáblájánál koszorúznak, Nagyszalontán ugyanebben az idôpontban ökumenikus istentiszteletet tartanak a Magyar Házban, majd 19.00 órakor a Kossuth Lajos köztéri szobornál koszorúznak. Margittán 11.00 órakor ünnepi műsorra és koszorúzásra kerül sor Petôfi Sándor szobránál. Biharban 16.00 órakor ökumenikus istentiszteletet tartanak, ezt Gáspár András honvédtiszt síremlékének megkoszorúzása és az általános iskola tanulói által elôadott irodalmi műsor követi.

* A Szatmár megyei RMDSZ szervezésében október 6-án 17.00 órai kezdettel a Scheffler János Lelkipásztori központ elôadótermében ünnepi elôadásra kerül sor, 18.00 órától pedig koszorúzási ünnepséget tartanak a Gonzeczky János tábori lelkész tiszteletére emelt emléktáblánál.

* Szilágy megyében több helyszínen emlékeznek október 6-ra. Krasznán október 5- én koszorúzási ünnepséget tartanak a Cserei Farkas emlékszobornál, a katolikus templomkertben. Szilágysomlyón ugyanezen a napon a református templomban tartanak megemlékezô ünnepséget. Zilahon október 6-án koszorúzási ünnepségre kerül sor a református templom kertjében.

* A nagyszebeni Polgári Magyar Művelôdési Egyesület az aradi vértanúkról szóló megemlékezési ünnepélyt október 5-én, vasárnap du. 18 órakor tartja a nagyszebeni RMDSZ klubtermében.

* A Fehér megyei RMDSZ október 6. alkalmából kirándulást szervez Aradra, és részt vesz az Aradon szervezett ünnepi rendezvényeken.

* A Resicabányai Szombati-Szabó István Olvasókör az október 6-i aradi rendezvényekre autóbusszal kirándulást szervez. (RMSZ)

Október 6 Budapesten

(Budapest) * Az aradi vértanúk és Batthyány Lajos emlékére rendezendô állami koszorúzási ünnepség - a Miniszterelnöki Hivatal közleménye szerint - hétfô reggel fél tízkor kezdôdik a Kossuth Lajos téren, az Országház elôtt, ahol felvonják, majd félárbocra engedik a Magyar Köztársaság Állami Lobogóját. Az eseményen részt vesz Mádl Ferenc köztársasági elnök, Medgyessy Péter miniszterelnök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Lomnici Zoltán, a Legfelsôbb Bíróság elnöke. Tíz órakor a Batthyány Mauzóleumnál, a Nemzeti Panteon fiumei úti sírkertjében koszorúznak. Ünnepi beszédet mond Hiller István kulturális miniszter. A Batthyány Mauzóleum mellvédjén koszorút helyez el a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a kulturális miniszter, a Legfelsôbb Bíróság elnöke, valamint Juhász Ferenc honvédelmi miniszter és Havril András altábornagy, majd lemennek a mauzóleum sírkamrájába, ahol fôhajtással tisztelegnek Batthyány Lajos koporsója elôtt, és beírják nevüket a látogatók könyvébe. Háromnegyed tizenegykor a Batthyány Örökmécsesnél a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság és a Legfelsôbb Bíróság nevében kijelölt képviselôk helyezik el a kegyelet és a megemlékezés közös koszorúját. (Guther M. Ilona)
 

Emlékezés a vértanúkra
www.ujszo.com

Október 5. vasárnap
Izsa – Az iskolakertben elhelyezett Millenniumi Emlékműnél 12 órakor koszorúzással emlékeznek az aradi vértanúkra. Az izsai ünnepi megemlékezés szónoka
Száraz József, a Csemadok Országos Választmányának elnöke.

Alistál – Az MKP helyi szervezete és a község önkormányzata 17 órakor tart megemlékezést és koszorúzást, majd megnyitják a felújított tájházat. Meghívott
vendég: Csáky Pál miniszterelnök-helyettes

Boldogfa – A Csemadok és az MKP alapszervezetei 14.30 órakor rendeznek megemlékezést és koszorúzást a hősök emlékművénél.

Október 6. hétfő

Pozsony – A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete és a Csemadok Pozsonyi Városi Választmánya további szervezetekkel közösen Jeszenák János és Rázga Pál
sírjának megkoszorúzásával emlékezik a pozsonyi mártírokra. A koszorúzás délelőtt 11 órakor lesz a Kecske-kapui evangélikus temetőben (Šulek utca, a 208-as
trolibusz végállomása). Az ünnepséget ezúttal Rázga Pál sírjánál tartják. Ünnepi beszédet mond Gulyás Kálmán, a Magyar Köztársaság Miniszterelnöki
Hivatalának címzetes államtitkára. (kiemelés tőlem - a lapszemle Szerk.) Közreműködik Écsi Gyöngyi és Kováts Marcell előadóművész.

Komárom – Az aradi vértanúk és a komáromi vár hőseinek emlékére koszorúzás lesz 17 órakor Klapka tábornok szobránál. Beszédet mond Hende Csaba, az
MDF parlamenti képviselője.

Gúta – A helyi művelődési központ és az MKP helyi szervezete mellett működő ifjúsági csopor 19 órakor Megemlékezés az aradi tizenháromról címmel történelmi
disputára várja az érdeklődőket a művelődési ház körtermébe. Előadók: Priskin Zoltán, a gútai Nagyboldogasszony Gimnázium igazgatója, Elek József, a komáromi
Selye János Gimnázium történelemtanára és Petheő Attila történész. Beszédet mond Hende Csaba, az MDF parlamenti képviselője. Közreműködik Tóth Ildikó,
Jónás Csaba és a Naccsönd együttes.

Dunamocs – Falumúzeumot avatnak 14 órakor a településen. A község történelmét felölelő tárlat a Molnár utcában, az egykori jegyzőlakásban kap helyet. A
múzeumavatás alkalmából megemlékeznek a községből erőszakkal elhurcolt lakosokról is.

Nagymegyer – A helyi római katolikus temetőben 16.30 órakor Szaiff József honvéd-orvos sírjánál tartanak megemlékezést és koszorúzási ünnepséget az aradi
vértanúk napja alkalmából. Beszédet mond Száraz József, a Csemadok Országos Választmányának elnöke. Közreműködik Zakál Gyula és a Bartók Béla
Alapiskola Igricek kórusa.

Rozsnyó – A helyi köztemetőben, a 48-as szabadságharcosok sírjánál 15 órától koszorúzás, 16.00 órától pedig koszorúzás a Petőfi-emléktáblánál.

Imreg – A zempléni községben az aradi vértanúkra és azok egyik gyóntatópapjára emlékeznek. Sujánszky Euszták Gyöngyös város szülötte volt. Az
1848–49-es szabadságharc bukása után bujkálnia kellett. Végül Imregen talált menedéket, s később itt is halt meg, sírja pedig a helyi temetőben
található. A község önkormányzata évek óta jó kapcsolatokat ápol Gyöngyös városával, így a vasárnapi ünnepségre a magyarországi településről is
érkeznek vendégek. A gyöngyösi önkormányzat küldöttsége Imregen testvérvárosi szerződést ír alá a lengyelországi Sanok város képviselőivel. A
rendezvény egyik díszvendége Misóczki Lajos lesz, aki a Gyöngyöstől Imregig című Sujánszky Euszták életét feldolgozó könyv szerzője. Az
ünnepség délelőtt 10.30 órakor szentmisével kezdődik. Ezután a helyi asszony- és leánykórus és a nagytárkányi Tisza Éneklőcsoport lép fel. A
résztvevők végül megkoszorúzzák a gyóntatópap sírját, és a tiszteletére állított kopjafát. (kiemelés tőlem - a lapszemle szerk.)

Margonya – A vértanú Dessewffy Arisztid sírjához zarándokolnak el Kassáról, hogy ott az emlékezés koszorúit helyezzék el a Dessewffy-kriptánál. Ide az
érdeklődők külön autóbusszal juthatnak el, amely vasárnap 9,30-kor indul a kassai Márai Sándor Gimnázium épülete elől. (vkm, kor, kov, leczo, juk, ú)



Markó Béla felhívása az aradi megemlékezés kapcsán
www.gondola.hu

Mindaddig nem beszélhetünk a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméinek érvényesüléséről, amíg megakadályozzák egyik legszebb szimbólumunk, a Szabadság szobor méltó helyre való visszahelyezését - hangsúlyozta Markó Béla a romániai magyar sajtóban szombaton megjelent október 6-i felhívásában.
 
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a szombat délután megkezdődő évfordulós rendezvénysorozat előtt kibocsátott felhívásában rámutatott: október 6. az egész magyar nemzet számára a gyász napja, hiszen ezen a napon oltotta ki az osztrák önkényuralom a szabadságharc tizenhárom tábornokának életét.
"Nemcsak a gyász, hanem a helytállás, a bátorság, a szabadság, az egyenlőség, a testvériség napja is ez egyúttal, hiszen ezeket az eszméket sem akkor, sem azután nem tudta elfojtani semmiféle hatalom. Évek óta együtt vagyunk, együtt emlékezünk és együtt ünnepelünk az aradi magyarokkal október 6-án, és elhelyezzük a tisztelet koszorúit a vesztőhelyen" - hangzik az RMDSZ szövetségi elnökének felhívása, amely ugyanakkor hangsúlyozza: Romániában mindaddig nem lehet a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméinek érvényesüléséről beszélni, amíg megakadályozzák a Szabadság szobor méltó helyre való visszahelyezését.

"Éppen ezért az idén még fontosabb, mint eddig, hogy minél többen legyünk ott október 6-án Aradon, és kifejezzük egyértelmű akaratunkat, hogy az erdélyi magyarság nem mond le történelmi, szellemi, erkölcsi értékeiről. Ennek érdekében ezután is szolidárisan fogunk küzdeni, és mindent megteszünk a Szabadság szobor visszaállításáért" - szögezte le Markó Béla.

A felhívás végül emlékeztetett rá, hogy az aradi RMDSZ a tizenhárom vértanú tábornok halálának évfordulóján, hétfőn, október 6-án délután 4 órára Aradon, az egykori vesztőhelyen várja az emlékezőket, hogy elhelyezzék koszorúikat, és fejet hajtsanak azok emléke előtt, akik életüket adták a szabadságért.


 
Az aradi vétanúkra emlékeztek Kárpátalján
MNO
Kárpátalján a magyarok az idén is méltó módon emlékeznek meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 154 évvel ezelőtt kivégzett vértanúiról. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Nagyszőlősön, az 1849-ben ugyancsak vértanúhalált halt egykori Ugocsa vármegyei főispán, báró Perényi Zsigmond báró szobránál tartotta meg a levert szabadságküzdelem után Aradon és másutt kivégzett mártírok emlékének szentelt, immár hagyományos központi megemlékezését.

A rendezvény ünnepi szónoka Szabó Ottó, a Magyar Köztársaság ungvári főkonzulja volt. A diplomata örvendetesnek mondta, hogy a kárpátaljai magyarok körében egyre többen ápolják a vidék szülöttjének, a forradalomban játszott szerepéért kivégzett Perényi Zsigmondnak az emlékét. Köszönetét fejezte ki a KMKSZ nagyszőlősi szervezetének, amiért visszaállította a vértanú főispán szobrát, Székely Ernő 1906-ban felavatott alkotását.

Szabó László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője beszédében hangsúlyozta, hogy a budapesti kormány szolidáris a határon túli magyarokkal. Ezt bizonyítja az is, hogy Magyarország szeretné, ha az Európai Unió alkotmányában rögzítené a kisebbségek védelmét – tette hozzá.

Beszédében Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke a magyar nemzet másfélszáz évvel ezelőtti szabadságharcára utalva kiemelte: a kárpátaljai magyarságnak az akkori elődök példájából kell most erőt merítenie, mert – úgy tűnik – ismét csorbítani akarják a jogait. Ennek kapcsán a szónok arra emlékeztetett, hogy az ukrán-magyar kisebbségi vegyes bizottság Ungváron megtartott legutóbbi ülésének jegyzőkönyvéből kivették a kárpátaljai tömbmagyarság önkormányzatiságának megteremtésére hivatott Tisza-melléki járás kialakítására vonatkozó ajánlást.

Az ünnepség befejezéseként Szabó Ottó ungvári magyar főkonzul, a kárpátaljai magyar szervezetek, a történelmi egyházak, a HTMH és a helyi államhatalmi szervek képviselői megkoszorúzták Perényi Zsigmond szobrát – adta hírül az mtv.hu.
 


 
Keresztény-e Európa?   - A nap témája
www.magyarhirlap.hu

Mától minden rendű és rangú érdekek, kormányok és pártok egymásnak feszülnek, hogy mintegy féléves vajúdás után új alkotmányt adjanak Európának. Az EU kormányközi konferenciájának első tanácskozása - melyen részt vesz a magyar kormányfő is - Rómában a szervezet belső reformjától lesz hangos, megspékelve olyan fundamentális kérdésekkel, keresztény-e Európa, és van-e felelőssége a kisebbségekért.
 /Apácák a Szent Péter-bazilika elôtti téren. Politikai érdek, kulturális vagy lelkiismereti kötelezettség a kereszténység szerepeltetése az EU-alkotmányban? - fotó: reuters – Dylan Martinez /
 
Az alkotmányozó konvent egyik leginkább vitatott, nem az intézményi átalakításokra vonatkozó kérdése az volt, hogy a kereszténység megemlítése bekerüljön-e az alkotmányba. A javaslattal először az Európai Néppárt parlamenti képviselőcsoportjának néhány tagja - köztük a lengyel álláspontot követve Szájer József fideszes képviselő - állt elő, és elképzelésüket magáévá tette a frakció többsége is. Eleinte nagy segítségnek látszott, hogy II. János Pál pápa maga is lobbizni kezdett az ügyért, sőt találkozott az alkotmányozási folyamatot a konvent elnökeként levezénylő, valójában kézben tartó Valéry Giscard d’Estaing-nel is, aki eleinte hajlott annak elfogadására.
Csakhogy hamar megszólaltak a zsidóság, az európai muzulmán kisebbségek, a csatlakozásra váró, szintén muzulmán Törökország, valamint az ateisták érdekeit védő csoportok, tiltakozva az elképzelés ellen. Ennek ellenére úgy t?nt, egy finomított, immár az európai zsidó-keresztény örökségre való utalás mégis bekerülhet az alkotmánytervezet preambulumába. A javaslatot ugyanis több tagállam, köztük olyan nagyok is, mint a katolikus Lengyelország, Spanyolország és Olaszország, támogatta. Született is egy a lengyel alkotmányban szereplő megoldáshoz hasonló szövegjavaslat. Csakhogy a németeket megosztotta a kérdés, és a szociáldemokrata-zöld kormány végül nem támogatta és nem is fogja támogatni azt a kormányközi konferencián sem, annak ellenére, hogy a kereszténydemokrata unió (CDU) egy része erre szólított fel.
A leghatározottabban azonban Párizs ellenzi az elképzelést, és ez is meg is látszott Giscard d’Estaing színeváltozásán. Franciaország ugyanis az állam és az egyház szétválasztásának élharcosa, és elképzelhetetlennek tartja egy olyan alkotmány elfogadását, mely ezt az elvet megsértené. Különösen a javaslatnak az a része háborítja fel, amely rendszeres párbeszédet akart előírni az egyházzal.

Az elviek mellett egy-két nagyhatalomnál meghatározó szempont az is, hogy nagyszámú muzulmán kisebbségek élnek határaikon belül. A javaslat végül az Európai Parlamentben is kisebbségbe került, a többség leszavazta, hogy a parlament a kormányközi konferencián - ahol megfigyelői státusban vesz részt - felvegye azt követelései közé. Súlyos csapást jelent az ügy számára az is, hogy Róma számára ma mára az a legfontosabb, hogy még decemberig elvi megállapodás szülessék az alkotmányról, amely így a római alkotmányos szerződés nevet viselhetné. Elvégre a közösség alapító okmányának, a római szerződésnek a helyébe lép. Silvio Berlusconi kormányfő pedig nem hajlandó semmilyen ügy érdekében veszélyeztetni ezt a célt. Itthon nagy meglepetést okozott, amikor az elképzelés napvilágra kerülését követően Salamon László, a Fidesz konventbeli küldöttje jelezte, szintén támogatja a kereszténységre való utalás bekerülését az alkotmányba, s ugyanúgy Balázs Péter, a kormány konventi képviselője is.
A kormány továbbra sem ellenzi ezt az elképzelést, de a kormányközi konferencián már nem vette bele hivatalos követelései közé. Medgyessy Péter miniszterelnök a szaloniki európai tanácsülés után ugyan még megemlítette azt a célkit?zések között, de már akkor is a kisebbségek alkotmányos védelmét nevezte a legfontosabbnak. Balázs Péter brüsszeli magyar nagykövet lapunknak a döntést azzal magyarázta, hogy Budapestnek két nagyon fontos intézményi követelése van: 1. minden tagállamnak legyen egyenlő jogokkal bíró tagja az Európai Bizottságban, és 2. maradjon fenn valamilyen formában a jelenlegi rotációs elnöki rendszer. Ezek ugyanis meghatározó fontosságúak ahhoz, hogy Magyarország megfelelő módon vehessen részt az uniós döntéshozatalban.
Ezzel az ellenzék is egyetért. E kérdéseken túl igazán hatékonyan már csak egy ügyért lehet harcolni, ezért akarnak a kisebbségekre koncentrálni, akiknek a védelmével az ellenzék szintén egyetért. Az ellenzék azonban úgy véli, igenis beférne még egy célkit?zés a magyar követelések közé. Szájer József, a Fidesz integrációs kabinetjének vezetője lapunknak elmondta: az Európai Néppárt képviselői tovább lobbiznak konzervatív kormányoknál.
Egy dolgot azonban nem állíthatnak a kis európai országok: hogy panaszuk nem hallatszik el a kormányközi konferenciára készülődő alkotmányozókig. A nizzai szerződés szerint minden tagország küldhet egy biztost az EU kormányaként m?ködő szervezetbe. Az alkotmány ezzel szemben 15 szavazati joggal bíró és 15 megfigyelő biztossal számol. Ezt a kis és az új államok ellenzik, de félő, hogy javaslataikat ugyanúgy a szőnyeg alá söprik, ahogy tették az elmúlt hónapokban.

*
Mesterlövészek és tüntetések
 
/Nagytakarítás az EU-csúcs elôtt Rómában. Medgyessy Péter a kisebbségekre helyezi a hangsúlyt - fotó: Reuters/

Tízezer rendôr és biztonsági ember ügyel a római kormányközi konferenciára. A rendezvény ma délelôtt tízkor kezdôdik, az olasz államfô vadászbirtokán adott ebédig szólalnak fel a 25-ök képviselôi, délután pedig az Európai Szociális Fórum és az európai szakszervezetek hallatják szavukat két külön utcai tüntetéssel. A jelszó a nyugalom, de a német No Border, a francia Attac, az angol Globalize Resistance, a spanyol Coordinadora contra l’Europa de Capital és az olasz globalizációellenes tüntetôk minél közelebb szeretnének kerülni a „közös kontinensünk jövôjérôl zárt ajtók mögött tanácskozó politikusokhoz” – hangzott el a tegnapi, Másfajta Európa is lehetséges című alternatív fórumon.

*
A konferencia legvitatottabb pontjai

Európai Bizottság átszervezése
A kis országok ellenzik azt a javaslatot, hogy a bizottság szavazati jogú tagjainak létszáma 15 legyen. Csak a nagyoknak lenne így garantált helyük - érvelnek.

Nemzeti vétó visszaszorítása
Nagy-Britannia és Írország ragaszkodik ahhoz, hogy tagországok megvétózhassanak egyes döntéseket például adózási vagy bevándorlási kérdésekben.

Törvényhozás
Kevesen támogatják, hogy a jelenlegi szaktanácsok helyett egyetlen, az Európai Parlament felsőházaként m?ködő tanács mondja ki a végső szót az uniós jogszabályokról.

Uniós elnök és külügyminiszteri poszt
A kis országok a lehető legkisebb hatalmat adnák az elnök kezébe.

A keresztény értékek megemlítése
az alkotmányban
Több ország, köztük Lengyelország és Spanyolország ragaszkodik Isten és a kereszténység megemlítéséhez.

*
Nincs recept a legjobb megoldásra

Kolláth György alkotmányjogász: A keresztény értékek beemelése az európai alkotmányba egyértelm?en politikai célokat szolgál, a magyar alkotmánnyal nem egyeztethetô össze. Nálunk ugyanis megfogalmazódik az állam és az egyház elválasztásának elve, miután világi állam vagyunk. Az európai alkotmánynak nincsen alávetve a magyar alkotmány. Preambulumban azonban elképzelhetônek tartanám ennek megjelenítését. De a fô kérdés: hol van az öt nagy világvallás? Miért pont a kereszténység? Ez a nem keresztény, a nem vallásos vagy a más vallású emberek érzékenységét sértheti. A javaslat nincsen végiggondolva.

Harrach Péter képviselô, Kereszténydemokrata Szövetség: A keresztény alapokra való hivatkozásnak bele kell kerülnie az uniós alkotmányba, hiszen az egész európai kultúra keresztény eredet?, igaz, magában foglalja az antik és a zsidó kultúrát is. Amikor errôl beszélünk, akkor itt a keresztény sokkal szélesebb alapokat jelent, mint azt sokan gondolnák. Amúgy az elmúlt kétezer év története is erre predesztinál minket. Ez egy befogadó és nem egy kirekesztô jelzô – ebben az esetben a múltból való utalás a jelenbe. Nem sértô sem az ateisták, sem a muzulmánok számára, ezt a keresztény egyházak gyakorlata is bizonyítja.

Gábor György vallásfilozófus:
Amennyiben az EU alaptörvényében valamilyen formában megjelenne isten vagy a kereszténység, akkor ez egyfajta transzcendentális legitimizációt jelentene. Ez azonban a középkori államokra volt jellemzô, de egy mai, szekularizált társadalomban nonszensz. A közhatalom legitimizációját az állampolgárok adják. Mivel alaptörvény létrehozásáról van szó, ezért az országok polgáraira vonatkozó közös elveket kellene tartalmaznia. A polgári demokratikus berendezkedésű európai államok lakói azonban többféle vallást, identitást képviselnek. Vallásilag és világnézetileg is megosztott társadalmakról beszélhetünk. Egy alaptörvény nem lehet diszkriminatív, nem deklarálhat olyan elveket, melyek szembeállítják a különbözô vallású polgárokat. A késôbbiekben ugyanis az alaptörvényben szereplô elveket figyelembe vehetnék a törvényalkotásnál. A más vallású vagy az ateista európai polgároknak nem lehet normatívája a kereszténység. Európát a hellén kultúra, a római jog, a zsidó-keresztény hagyomány alapjai mellett – mivel mindig nyitott társadalom volt – számos egyéb hatás érte és formálta.
 
Az oldalt szerkesztette: Újjvári Miklós Közreműködött: Dreissiger Ágnes, Gyükeri Mercédesz, Németh Szilárd, Rockenbauer Nóra, Sárközy Júlia (Róma)



2003. október 05., vasárnap 11:05


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület