|
Petőfi Emlékhelyek 19. Nemzetközi Találkozója
Keressük együtt Petőfi nyomait a múló időben…
Szombaton rendezte az Országos Petőfi Sándor Társaság
és Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata a Petőfi Emlékhelyek 19. Nemzetközi
Találkozóját.
Az Országos Petőfi Sándor Társaság a költő szellemi
örökségének ápolására és kultuszának fenntartására szerveződött. A Társaság
központja Kiskőrösön van, vezetője Dr. Oláh Pál a város első polgármestere.
A soproni emlékhelyi találkozó az 1985-ben Aszódon rendezett
első találkozó után a 19. a sorban. A tavalyi találkozót Gödöllőn volt.
A soproni Városháza Dísztermében Oláh Pál elnök
megnyitója után elhangzott Sopron himnusza, majd Hruby József alpolgármester
arra invitálta a résztvevőket, szenteljék a napot annak, hogy Petőfi nyomait
keressék a múló időben.
Petőfi 1939-40 telén katonáskodott Sopronban. A
kutatások szerint a Magyar Társaság és a diáktanyák látogatója volt, hallotta
Liszt Ferenc zongorajátékát.
Városunkban Petőfi tér, Petőfi szobor valamint -
az egykori kaszárnya helyén - a jövő héten 100. születésnapját ünneplő
Petőfi Sándor Általános Iskola viseli a költő nevét.
A köszöntők után Németh Éva, valamint Fajkusz Attila
vezette háromtagú zenekar közreműködésével Petőfi folklórizálódott versei hangzottak el. Valódi
érdekesség, hogy Petőfi versei a szomszédos népek között is népszerűek
voltak, így a sok ismert magyar dal - a Juhászlegény, az Átkozott szerelem
– után horvátul hallhattuk, ukulele kísérettel a Kis lak áll a nagy Duna
mentében című éneket.
A költő népszerűségét példázza, hogy Terba Lajos néprajzkutató
1930-ban ötvenezer “népdallá vált “Petőfi verset regisztrált.
A zenés műsor tudományos előadások követték. A rangos
előadók: Pomogáts Béla irodalomtörténész, Fried István egyetemi tanár és
Sarkady Sándor főiskolai docens voltak.
A Petőfi emlékhelyek küldöttei és a soproni érdeklődők
délben koszorúzási ünnepségen vettek rész a Petőfi szobornál, majd ebéd
után megtekintették a soproni Petőfi emlékhelyeket és a város nevezetességeit.
Időszerű-e Petőfi?
A Petőfi Emlékhelyek 19. Nemzetközi Találkozóján
első volt a tudományos előadások sorában Pomogáts Béláé. Az időszerűség
fogalomkörébe tartozik az is, hogy a hazai és a határokon túli közélet
politikai légkörében mennyire van jelen Petőfi szellemisége?
A költőt éltető eszmények, az egyetemes emberi szabadság,
a nemzeti felemelkedés iránti elkötelezettség és a szegényekkel vállalt
szolidaritás milyen szerepet kapnak mai értékrendünkben?
Elgondolkodtató felvetések ezek. Feleljenek a tények.
Négy éve, Fehéregyházán több mint tízezer ember
gyűlt össze Petőfi halálának 150. évfordulójára. Határokon innen és túl,
az anyaországból, Kárpátaljáról és nyugatról is érkeztek magyarok erre
az ünnepségre.
Vajon hasonlót lehetett volna rendezni Magyarországon
is? Az irodalomtörténész úgy véli, időszerűek azok a sorok, amelyeket Babits,
a költőtárs írt 1923-ban, Petőfi születésének centenáriumán.
„Hol a szem, szemével farkasszemet nézni,/ki meri meglátni, ki meri idézni/igazi
arcát?”
Ma, amikor az eszmények helyett a pénz mindenhatóságának
bűvöletében él a társadalom, a politikát pedig jobbára személyes –
és csoportérdekek, vagy a kölcsönös gyűlölködés irányítják a közjó szolgálata
helyett, vajon ki meri idézni a lánglelkű költő szellemét?
A nagyvilág még mindig Petőfivel azonosítja a magyar
költészetet. Művei New Yorktól Pekingig olvashatók. Két évvel ezelőtt 650,000
példányban adták ki Pekingben –kínai nyelven – a János Vitézt. Számos világnyelven,
a szomszédos országok nyelvére lefordítva, finnugor nyelvrokonaink nyelvén
jelentek meg Petőfi fordítások. Petőfi belépett a világirodalomba.
És mi a helyzet a határainkon túl élő magyarokkal?
Pomogáts tapasztalatai szerint itt a magyarság versek közelebbről és közvetlenebbül
szólnak, erősítik az önazonosság tudatot. Petőfit óriási tisztelet övezi,
összekötő kapocs az anyaországgal az ő költészete.
Végezetül . az irodalomtörténész személyes kedvenceiről
szólt. A puszta télen meghitt líraisága, érzékelhető festőisége ragadta
meg őt leginkább. A rangsorban utána mindjárt az Alföld következik.
A Szeptember végén-t a vadromantika egyik kése hajtásaként
tartja számon a tudós, azonban elismeri, hogy sokat idézet verssora –elhull
a virág, eliramlik az élet – a magyar költészet ritka gyöngyszemei, közé
tartozik.
Horváth Edit
Fotó: Németh Béla
2003. oktĂłber 11., szombat 21:59
|
