Szabó Magda 86 éves
www.dunatv.hu

A kortárs magyar irodalom legolvasottabb, legnépszerűbb íróját köszöntötték ma 86-dik születésnapja alkalmából. Szabó Magda írásain milliók nőttek fel.

Az irodalom szinte minden területén kipróbálja tehetségét, indulásakor verseskötetekkel jelentkezik, később regényeivel válik ismertté, de színpadi művei is sikert aratnak. Az elmúlt évben jelent meg önéletrajzi ihletésű regénye, a Für Elise. Szabó Magda úgy érzi: akik családja történetét olvasva ráéreznek a dallamára, készek figyelni a lélek halk, belső hangjaira, azok megértik a mű üzenetét is. Írónak lenni Magyarországon azt jelenti, hogy az ember beáll egy sorba, nem egy gőgös, diadalmas, hanem egy alázatos sorba. - Az időt Isten csorgatja szent kezéből, akkor nyitja meg az ujjakat, hogy peregjenek a sorok, és peregjenek a szemek is, amikor akarja, és akkor zárja be. Sose vitatkoztam Istennel. Az írónő jelenleg a Régimódi történet című művéből egy 12 részből álló tévésorozat forgatókönyvén dolgozik, de emellett elkezdte a Für Elise folytatását is.

- A fejlődés ellen nincs gyógymód - idézte Mádl Ferenc köztársasági elnök Neumann János szállóigévé vált mondatát a világhírű matematikus és fizikus születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett háromnapos kongresszus megnyitóján szerdán. Az államfő - a Neumann centenáriumi év fővédnöke - kiemelte: Neumann János írásaiban kifejezte a humánum iránti elkötelezettségét, kitért a tudományos, fizikai és technológiai fejlődés morális kérdéseire is. Mádl Ferenc rámutatott arra: Neumann János kreativitása kiterjedt a gazdaságtan és a társadalomtudományok fontosabb területeire is. A programelvű számítógép feltalálójának életművét méltatva a köztársasági elnök szólt arról is, hogy a tudós rendkívüli szerénységgel, emberi-szakmai alázattal csak publikálta, de nem szabadalmaztatta felismerését.

Kezdetét vette a Neumann-év

Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter elmondta: a Neumann centenáriumi év programja több mint 40 kiemelkedő rendezvényt foglal magába. Közlése szerint a tudásgazdagság, az információs technológia erejét kívánják középpontba állítani. Mint mondta, Neumann János nagyszerű tudósgeneráció tagja volt, amely Magyarországot tudós, kiművelt főkből álló nemzetként tette híressé.

"A tudás mindenkié"

- A magyar kiművelt fő ismert szerte a világon - hangsúlyozta Kovács Kálmán, hozzáfűzve: ez adhat belső tartást és muníciót ahhoz, hogy sikeresek legyünk a XXI. században a nemzetek versenyében. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy Neumann János azért nem engedte szabadalmaztatni felismerését, amelyet Neumann-elvként ismer a világ, mert úgy gondolta: a számítástechnika, a tudás mindenkié. Az információs társadalom három alappillérének a tehetséget, a technológiát és a toleranciát nevezte, rámutatva arra: a fiatalokon múlik, hogy ez a tehetséges nemzet sikeres legyen Európában.

Neumann János élete példakép kell, hogy legyen minden fiatal számára, nemcsak azért, mert megőrizte anyanyelvét, kultúráját, hanem azért is, mert mindig szeretettel emlékezett meg Magyarországról, "éjszaka is magyarul álmodott" - mondta Vizi E. Szilveszter a VIII. Országos Neumann Kongresszuson, amelynek tiszteletbeli vendége a programelvű számítógép feltalálójának lánya, Marina von Neumann Whitman. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint a 100 éve született Neumann János életműve azt példázza, hogy a kis nemzetek nagy fiai hogyan tehetik ismertté hazájukat.

Előadások, hologramavatás, emlékérem

A mostanihoz hasonló jellegű összegző, egyúttal a feladatokat is kijelölő kongresszust minden harmadik évben rendez a Neumann János Számítógéptudományi Társaság. A centenáriumi rendezvény nyitónapján Neumann Jánosról tartanak előadásokat a magyar és külföldi meghívottak, míg a továbbiakban tíz szekcióban tekintik át a résztvevők a különböző szakmai kérdéseket. A kongresszushoz kapcsolódóan szerdán ülést tart a Neumann-év emlékbizottsága, Kovács Kálmán pedig felavatja a tudósról készült hologramot Budapesten.

A centenárium alkalmából 5 ezer forint névértékű ezüst emlékérmet bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank. Az emlékpénz a "Híres magyar tudósok" sorozat újabb darabja. A Neumann-érmet Bohus Áron ötvös iparművész tervezte, abból összesen hatezer példány készül.

Legalább kétmilliárd dollárt áldozott Kína arra, hogy belépjen az űrt meghódító nemzetek exkluzív klubjába – állította hétfői számában a Spiegel. Az oroszok és amerikaiak után a kínaiaknak sikerült földkörüli pályára állítani egy saját építésű űrhajót emberrel a fedélzetén. Ezzel Kína bizonyíthat Washingtonnak is, amelyik továbbra is fenntartja az űrtechnológia embargóját az ázsiai ország felett.

Folytatódik a versenyfutás az űrben

A pekingi vezetés nem véletlenül nevezi mérföldkőnek az utazást, mely közelebb viszi Kínát a „nemzeti nagysághoz”. Kétségtelenül szüksége van a kommunista rezsimnek egy olyan sikerélményre, mely összeköti a párttól egyre jobban eltávolodó népet vezetőivel, a „nagyság” alatt azonban biztosan nem csak politikai, gazdasági és technológiai szempontokat értenek. A katonai aspektus fontos szerepet játszik.

Kína pedig nem áll le. A versenyfutás Amerikával jó hajtóerő. Néhány éven belül már szondákat akarnak küldeni a Holdra és a Marsra. A tervekben szerepel egy önálló űrsikló, sőt egy űrállomás is.

A pekingi előretörés ráadásul érzékeny pillanatban érte el a nemzetközi űrkutatást. A háromra csökkent amerikai űrsikló-park a Columbia február 1-i katasztrófája után legalább 2004 szeptemberéig a földhöz van szögezve. Elképzelhető, hogy soha többé nem szállnak a magasba. Az űrsikló-program pótlásán már dolgozik a NASA, de az új gépekre optimista becslések szerint is 2009-ig várni kell.

Az oroszoknak pénzük, az amerikaiaknak gépük nincs

Az amerikai problémákkal a Nemzetközi Űrállomás fejlesztése lelassult, a másik nagyhatalom, Oroszország pedig komoly pénzügyi gondokkal küzd. Az űrállomás biztosítása jelenleg egyedül az oroszok vállán nyugszik, a pénzből azonban csak évi két repülésre futja az apró, kétszemélyes Szojuz űrhajókon. A hruscsovi idők, mikor a rakétákat, mint kolbászt gyártották a futószalagon, rég elmúltak – írja a Spiegel.

Az első űrutazással Kína komoly versenytársként jelentkezett be az eddig oroszok és amerikaiak által uralt technológiában. Peking többször hangoztatta együttműködési hajlandóságát nemzetközi keretek között. Egyik ilyen kezdeményezése, hogy részt vesz az európai Galileo-programban, amelyik az amerikai GPS szatellit navigációs rendszer egyeduralmát kívánja megtörni. Kína azonban az ISS űrállomás munkájába is bekapcsolódna.

Kínát izolálni kell, vagy inkább bevonni?

Az oroszok az elmúlt években újra szorosabb kapcsolatot ápolnak Pekinggel. Két kínai tajkonauta (az űrhajós kínai megnevezése) gyakorolhatott Csillagvárosban, az űrkabin kifejlesztésére pedig Moszkva eladott egy Szojuzt az ázsiai mérnököknek. Míg az oroszok félrerakták a versengést, az amerikaiak korántsem ennyire nyugodtak, mikor Peking előretörését szemlélik.

Washington a kínaiak fegyverkezési programjától tart, hiszen az Egyesült Államok még mindig él a felfogás: aki a világűrt kontrollálja, az ellenőrzi a Földet is. Amerikai források már a Shenzhou 5 rakéták tesztelésekor azt híresztelték, kémkedésre alkalmas kamerák voltak a „mennyei hajó” fedélzetén. Az aggodalmas hangok mellet azonban akadnak olyanok is, akik Kína bevonása mellett érvelnek a nemzetközi űrprogramba. (Forrás: Spiegel)

Elhunyt Makón a költő első ifjúkori múzsája, Gebe Márta. A 97 évet élt Koncsek Lászlóné sohasem viszonozta a szárnyait bontogató költő érzelmeit. Ebből a reménytelen, plátói szerelemből majdnem tragédia lett. A makói Espersit-házban járva pátosszal szívemben, meghatódottan néztem végig azt a József Attila-emlékszobát, ahol költőnk kéziratait, relikviáit állították ki.

József Attila, a 15 és fél éves kisdiák 1920 októberének elején érkezett Makóra, hogy a jó hírű állami gimnáziumban folytassa tanulmányait. Szállást – gyámjának, Makai Ödönnek a közbenjárására – a DMKE internátusában kapott. Hátrányos helyzetből indult: ismeretlen környezet, váratlan betegség tört ki rajta, sőt különbözeti vizsgára kötelezték. Osztályfőnöke, Eperjessy Kálmán Attila páratlan szorgalmát dicsérve így jellemezte egykori diákját: "Tehetséges, kötelességtudó, bátor fellépésű, versíráshoz nagy hajlama van." Galamb Ödön nevelőtanár, a későbbi atyai jó barát ekképp emlékezik: "Első makói verseit nekem mutatta meg, elég ügyes hazafias versek voltak, megütötték az önképzőköri átlagot, gondolati tartalmuk, kifejező készségük is közkeletűnek felelt meg."

Az önképzőkörben verseivel sikereket arató gimnazista 1922 tavaszán szeretett bele az internátusigazgató Gebe Mihály lányába, Mártába. Vakmerő udvarlás helyett kissé félszegen, érzelmekkel túláradó versekkel árasztotta el első múzsáját. Gebe Mártához egész versciklust írt. Játszi könnyedség, kamaszos frissesség hatja át a Csókkérés tavasszal című költeményét. A Távol, zongora mellett című szonettet, a Tavaszi ének című verset egymás után csempészte be a költő Gebéék lakásába, és "Vers Mártuskának" felírással látta el küldeményeit. Ezeknek a verseknek a kézirata ma is látható az Espersit-házban, a makói múzeum József Attila-emlékhelyén. A jómódú, csinos lány lenézte a szegény, zárkózott fiút, fittyet hányt érzékeny lelkű udvarlójának sorozatos próbálkozásaira.

Talán kevesen tudják, hogy a családi élet melegét nélkülöző magányos diák pubertáskori zavarok következtében, szerelmi bánatának keserűségében 1922 júniusában öngyilkosságot kísérelt meg – magyarázza Halmágyi Pál múzeumigazgató. Ezt a majdnem tragédiába torkolló malőrt a költő hónapok múlva hetyke hangú levélben jelentette be nővérének, Etelkának: "Megsúgom, hogy a vizsga felé haladó napokban valami dekadens pillanat hatása alatt megettem hatvan darab aspirint, este fél 9-kor, egy óra múlva végig vágódtam a folyosón 41,6 °C lázzal. Tíz órakor gyomormosás, elég kellemetlen valami, isten tudja, hány napi fekvés, aztán színjeles bizonyítvány. Klasszikus, mi?"

Ebben az évben új élmények gazdagítják József Attila életútját, hisz barátságot köt Espersit János ügyvéddel, majd Juhász Gyulával. Karácsony előtt megjelent első verseskötete, a Szépség koldusa, amelyet Juhász előszava ajánlott az olvasónak: "Magyarok, íme a költő, aki elindul, magasba és mélybe: József Attila, szeressétek és fogjátok pártját neki."

A makói múzeum legértékesebb darabja mi is lehetne más, mint egy Szépség koldusa-kötet aranyozott borítású példánya, amit a költő karácsonykor dedikálva adott át az imádott lánynak, Mártának.

Aki szereti József Attila költészetét, és Makón jár, annak meleg szívvel ajánlom az Espersit-ház megtekintését. Páratlan élményben lesz része. Tudva azt, hogy ebben a meghitt kultúrbarlangban, Espersit János ügyvéd egykori házában számos költő és író alkotott. Ide járt Juhász Gyula, Móra Ferenc, és József Attila is itt talált menedéket, amikor egy váratlan merész lépés után otthagyta az iskolát.

Czégé Andrea Gizella

Három hatalmas kép díszíti a Parlament Duna felőli oldalát október 22-től 27-ig. A szokatlan dekorációval az ötvenhatos forradalom évfordulójáról kíván megemlékezni az Erzsébet-híd hajóvá dekorálásáról, az úszósziget és a pontonhíd építéséről már ismert SuperGroup művészeti csoport.
 

A Parlament „becsomagolásához” a restaurációnál ma is használatos állványokat és speciális textíliát használnak 3680 négyzetméteren. A Budáról is jól látható, estére megvilágított képek október 22-től 27-ig takarják majd az ország házának Dunára néző oldalát. A teljes állami ünnepségsorozat lebonyolítására kiírt közbeszerzési pályázatot az Expander 2000 Kft. nyerte el.
– A teljesköltségvetés nettó 156.756.000,- Ft, amely tartalmazza az összes felmerülő költséget – mondta lapunknak Póta Szabolcs a projektvezető.
Az október 22-től november 4-ig tartó Kossuth téri képkiállítás, valamint a Parlament dekorációja összesen ötvenkétmillió forintba kerül.
Makó Judittól, a Miniszterelnöki Hivatal sajtóreferensétől megtudtuk: a tervezők félmillió látogatóra számítanak október 23-i rendezvényekhez kapcsolódó programokon.
Csernátony Dóra, a háromfős SuperGroup egyik tagja elmondta:
– Megalakulásunkkor azt a célt tűztük magunk elé, hogy figyelemfelkeltő tömegeseményeket szervezzünk. Most egy közérthető kulturális programot akarunk csinálni, amelynek eszköze ezúttal is a ránk jellemző szokatlan helyszín, és az óriási méret. Ezeket mi egyfajta pozitív botránykeltésre használjuk, ami felkelti az emberek figyelmét, de ezúttal természetesen a szokásosnál visszafogottabbak leszünk. Alkalmazkodunk az ünnep emelkedett hangulatához, csak éppen másfajta kommunikációval, mint amit az emberek ’56-tal kapcsolatban megszoktak – tette hozzá. S. J.
Szerző: Simon János

A titkosügynök ihletője, Patrick Dalzel-Job 90 éves korában hunyt el. Az eredeti James Bond regények szerzője, Ian Fleming róla mintázta főhősét.
  Dalzel-Job Fleming alatt szolgált a II. világháborúban, és végrehajtott számos hajmeresztő akciót. Az ő karakteréről mintázta Felming saját hősét.
Dalzel-Job parancsot megtagadva megmentette egy norvég kisváros, Narvik lakosságát, és csak az mentette meg őt magát a hadbíróságtól, hogy a norvég király személyes köszönetét küldte számára tettéért.
Később Franciaoszrágban és Németországban vett részt bevetéseken az ellenséges vonalak mögött.
Bonddal ellentétben nem volt nőcsábász, egy fiatal norvég lányt vett el a háború után, akit még kislányként mentett meg.
A Bond filmeket sem nézte meg, azt mondta a Guardian brit napilapnak, hogy nincs szüksége fiktív kalandokra.  (Reuters)