CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. március 3., vasárnap, Kornélia napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Hírek - események  

Deák Ferenc

Söjtör, 1803. október 17. - Budapest, 1876. január 28.
politikus, országgyűlési követ, igazságügy-miniszter

1803. október 7-én született Söjtörön. Apja jómódú középbirtokos volt. Édesanyja Sibrik Erzsébet, a Győr megyei csécsényi (ma Rábacsécsény) Sibrik Antal - Győr megye alispánja - elsőszülött leánya. Kamaszkorában veszítette el szüleit, így csendes, zárkózott természetűvé vált. Iskolába Keszthelyen kezdett el járni, majd később a pápai Királyi Algimnázium növendéke lett (1812/13). Innen került a nagykanizsai piarista gimnáziumba, ahol 1817-ben végzett. Az év őszétől a Győri Királyi Tudományakadémia jogakadémiára járt.
15 éves volt, mikor gyámja, Hertelendy György ughi (Ukk) földbirtokos Győrbe vitte, és a Városház utcai Argay-házban (Magyar Ispita mellett) helyezte el kvártélyra. Nem maradt ott sokáig, mert átköltözött Józsa József táblabíró Megyeház utcai barokk palotájába (a Zichy-palotába), ahol 1821-ig tartó akadémista éveit töltötte. A bölcseleti kart 1819-ben végezte el, a jogit 1921-ben. Ezután Pestre került joggyakornoknak, és 1823 végén kapta meg ügyvédi oklevelét. 1824-tol 1832-ig Zala megye fizetés nélküli alügyésze és árvaválasztmányának jegyzője volt, és a törvényszéki üléseket járva megismerte a megyei jogi élet minden apróbb részletét. Szabadidejében sokat olvasott és tanulmányozta a magyar alkotmány- és jogtörténetet. Irodalomban Berzsenyi Dániel és Kisfaludy Sándor verseit kedvelte, de leginkább Vörösmarty költészetéhez vonzódott, akivel levelezett is, és aki 1827 májusában meg is látogatta Deákot. 1833-36 között - és később 1839/40-ben - ő képviselte Zalát a pozsonyi országgyűléseken, ahol az ellenzék egyik vezéreként a jobbágyság helyzetének javításátért és a szólás valamint a sajtó szabadságáért küzdött.
Elvállalta a tiszti ügyész, árvaszéki jegyző és helyettes alispáni feladatot. Pozsonyban a liberális ellenzéket párttá kovácsolta, és vezérszónokuk lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1939-ben választotta tagjai közé. 1845-ben a Védegylet tagja lett, de politikailag Kossuth és Széchenyi eszméi között állt. 1847/48-ban ismét követ lett, április 11. és szeptember 11. között pedig igazságügyi miniszter, Batthyány Lajos miniszterelnök jobb keze. 1851-ben Schmerling osztrák igazságügy-miniszter felszólította, hogy vegyen részt az igazságügyi reformok tárgyalásában, de nem vállalta el. 1855-ben az MTA elnökévé választották. 1860. december 29-én Ferenc József császár kihallgatásra kérette, hogy vele is megvitassa a kiadatás előtt álló februári pátenst, amivel azonban Deák nem értett egyet. Az 1861-es országgyűlés előtt részt vett az országbírói értekezleten, Pest belvárosi képviselője és egyben az ún. felirati párt vezére lett.
Május 13-án megtartotta felirati beszédét és javaslatát, miszerint szerkesszenek feliratot a királyhoz a 48-as alkotmány visszaállítása miatt. Annak visszautasítása után, augusztus 8-án újat szerkesztett. 1865. április 15-én a Pesti Naplóban megjelent Húsvéti Cikke, amelyben a jövőbeni kiegyezést körvonalazta. Az 1865-ös országgyűlés meghozta pártja számára a győzelmet: (48-as törvények, a megyei autonómia visszaállítása, dualisztikus tervek) 1866-ban egy újabb császári meghallgatás alkalmával gróf Andrássy Gyulát ajánlotta miniszterelnöknek. 1867-ben Kossuth Deáknak címezve megírta a kiegyezésellenes ún. Kassandra levelet. 1867. június 8-án megkoronázták Ferenc Józsefet.
Az új kormányban Deák Ferenc nem vállalt munkát, de az országgyűlés többségi pártját - amit róla neveztek el -, ő irányította. Jelentős szerepe volt az első évek liberális polgári törvényeinek létrehozásában.
Később Deák betegsége miatt és a vezető réteg közömbösségét, haszonhajhászását, megalkuvását látva elkedvetlenedett, és a kiegyezést követően visszavonult a politikától, de haláláig neve tartotta össze különböző platformokból álló pártját. Még 3 évig élt, mert utána szívbetegsége -1876. január 29-én - elvitte. A nemzet halottjának tekintették, a végtiszteletadást az országgyűlés rendezte. A Kerepesi temető egyik mauzóleumában nyugszik.

http://magyarok.sulinet.hu/nagymagyarok/tortenelem/deak.html



2003. október 17., péntek 12:38


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület