Francia irodalmi díj Szabó Magdának
www.mti.hu

    Párizs, 2003. október 27. (MTI) - Szabó Magda nyerte el hétfőn a Femina francia irodalmi díj külföldi regényt jutalmazó változatát Az ajtó című művével, amely idén jelent meg Franciaországban.
    A legjobb női szerzőket jutalmazó Femina-díjjal a hazai (franciaországi) szerzők közül a kínai származású, 29 éves kora óta Franciaországban élő és franciául író Dai Sijie-t jutalmazták Le Complexe de Di című könyvéért, amely a Gallimard kiadónál látott napvilágot.
    Szabó Magda műve közelmúltbeli franciaországi kiadásakor már kivételes kritikai fogadtatásban részesült. "Ritkán jut külföldi írónak olyan kritikai elismerés Franciaországban, mint ami Az ajtót fogadta" - mutatott rá az írónő idei, 86. születésnapja alkalmából a budapesti Libri könyvpalotában mondott köszöntőjében Osztovits Levente, az Európa Könyvkiadó igazgatója, utalva arra, hogy a francia kritikusok a magyar irodalom kivételes ékkövének nevezték a művet.
Szabó Magdának korábban öt könyvét jelentette meg a francia Seuil kiadó.
    A Magyarországon 1987-ben megjelent, a francia Viviane Hamy kiadó által idén kibocsátott Az ajtó mostani díjazásáról szóló tudósításában az AFP francia hírügynökség megjegyzi, hogy a hazájában élő klasszikusnak tekintett Szabó Magda műve "nemzetközi sikert aratott, de bizarr módon Franciaország akkor még figyelmen kívül hagyta e könyvet".

    Bocskai István Erdély és Magyarország fejedelmének szobrát avatták fel a Szatmár megyei Szárazberek református templomának cintermében. A reformáció emlékünnepe jegyében tartott ünnepséget teljes terjedelmében a Duna televízió október 31-én közvetíti.
    Szárazbereken a templom oltárába beépített négy évszázados kő is tanuskodik arról, hogy Bocskai Istvánt a bécsi csata után itt fogadta a szatmári nemesség és itt indította útnak vallástreformáló programját is. Igehirdetésében Tőkés László püspök hangsúlyozta: amit a tordai vallásbéke kimondott, azt Bocskai gyakorlatba ültette, századokra példát mutatva az utókornak. Bocskai reálpolitikusként küzdött az erdélyi magyarság önállóságáért - szögezte le a fejedelem híres végrendeletéből idézve szoboravató beszédében Varga Attila parlamenti képviselő, aki Illés Istvánnal a Bocskai Szövetség képviselőjével leplezte le az emlékművet. Az ünnepség végén a szobornál a jelenlévő egyházi, közéleti és politikai személyiségek elhelyezték a tisztelet világait.

Kovács Zita
Kormos István, a Vackor megálmodója október 28-án lenne nyolcvan éves. Születésnapját az uhu.hu Internetes Könyváruház és az Állatkert egy Medvedalnok versennyel ünnepli meg, mellyel Vackorra és Kormos Istvánra emlékeznek.

Az esten, melyet az Állatkert Barlangtermében tartanak október 28-án délután öt órakor, medvedalok hangzanak majd el Beney Zsuzsa, Borbély Szilárd, Garaczi László, Halasi Zoltán, Jász Attila, Kántor Péter, Király Levente, Kukorelly Endre, Szabó T. Anna, Szilágyi Ákos, Takács Zsuzsa, Tandori Dezső és Tóth Krisztina előadásában.

Az estre a belépés díjtalan. A szervezők Vackor-filmeket vetítenek és Vackor-részletek is elhangzanak Galkó Balázs előadásában. A rendezvény végén a zsűri kiosztja Vackor-díjait. A bírálóbizottság tagjai: Csuhai István, Domokos Mátyás és Margócsy István.

Kormos István József Attila-díjas költő és műfordító 1923. október 28-án született Mosonszentmiklóson. A gimnáziumot Győrben kezdte, de csak hat osztályt végzett el. 1936-ban került nagyszüleivel Angyalföldre, dolgozott biciklistakifutóként és gyarmatáru-kereskedésben is. Lektori tevékenységet folytatott a Szikra Könyvkiadónál, majd az Országos Könyvhivatalban. 1950-ben a Móra Ifjúsági Könyvkiadóhoz került, és haláláig annak főszerkesztője volt. Szerkesztette a Kozmosz-sorozatot, amely számos tehetséges költőt indított el a pályán. Az irodalomban verses mesékkel jelentkezett (Az égigérő fa). Ezt követte első verseskötete (Dülöngélünk, 1947). Utána hosszú ideig nem jelentkezett verseskötettel.

Gyermekeknek írt és szerkesztett műveket. Költészetét a szegénységgel való érzelmi azonosulás és sajátos népi szürrealista hang jellemzi. Műfordítói munkásságából kiemelkedik G. Chaucer Canterbury mesék fordítása, Burns- és Puskin-fordításai. A Mese Vackorról, egy pisze kölyökmackóról 1956-ban jelent meg Pozsonyban, a Vackor világot lát pedig 1961-ben Budapesten.

Egy közös játék is indul az Állatkertben és a www.uhu.hu internetes oldalon, mely sétára hívja a gyerekeket az Állatok Birodalmába és Irodalmába. A játékban résztvevők próbára tehetik az állatokkal és az állati irodalommal kapcsolatos tudásukat. A játék az Uhu oldalain folyik, de különdíjat kaphat, aki az Állatkertben található táblákon meghirdetett játékon jó eredményt ér el. A játékban a felnőttek is részt vehetnek, akik hétről hétre új feladatokat találhatnak az internetes oldalon, csakúgy mint a gyerekek. A játék decemberig tart és bármikor be lehet kapcsolódni. A résztvevőknek lehetőségük van a leadott válaszokon javítani egészen a verseny végéig.

Az uhu.hu egy külön játékra is hívja az érdeklődőket. A feladat: a versenyzőnek a Fővárosi Állatkertben meg kell keresnie az Állatházak előtt elrejtett irodalmi idézeteket, minden kérdéssor utolsó kérdése ezekkel az állatkerti táblákkal kapcsolatos. Ebben a játékban tíz darab Ablak a természetre című állatkerti könyvet nyerhetnek a résztvevők. A nyeremények a decemberi díjkiosztó ünnepségen vehetők át.

Függelék - DOKUMENTÁCIÓ a „Hungária" emlékműrôl
http://www.hhrf.org/rmsz/

Az emlékművet, amely a Habsburg-magyar megbékélés szimbóluma, s amely a Hungaria nevet viseli, 1890-ben állították fel Aradon, és abban a történelmi pillanatban „az ezer éves magyar álom gyôzelmét" jelképezte, azaz: az egységes magyar nemzet megteremtését, amelynek az akkor érvényben levô kisebbségi törvény értelmében részesei voltak a magyarok mellett a szlovénok, horvátok, szerbek, románok és németek, vagyis mindazon nációk, amelyek elismerték a „Szent István-i Korona királyságának" határait és elfogadták az elmagyarosítást.

Az erdélyi románságnak túl mindezen az osztrákok által árulókként kivégzett 13 magyar tábornok (a valóságban csak hárman közülük nyilvánították ki magyar nemzetiségüket) a legvéresebb agresszió szimbólumai voltak, akik azt t?zték ki célul, hogy a többségi lakosságot saját országában szolgasorba döntsék. Az általuk bevezetett terror 1848 decembere és 1848 júniusa között valóságos népirtáshoz, azaz 40 ezer állampolgár, köztük száz ortodox pap meggyilkolásához, és több mint 300 falu felégetéséhez vezetett.

Végkövetkeztetésként a (Millénniumi vagy Örök) Hungária emlékmű a románok kollektív tudatában a „fasiszta" típusú irredentizmus és sovinizmus jelképe, a terrorizmus, a rasszizmus és a sovinizmus felmagasztalása, és amely az alkalmazott szimbolisztika miatt nyilvánvalóan áthágja „Az emlékművek és háborús emlékhelyek jogi állásáról szóló törvény" és a 31/2002-es rendelet elôírásait.

Máskülönben már az 1918-1925-ös idôszakban, azaz a Nagy Egyesülés történelmi aktusa után, amelynek következtében Arad is a Román egységes nemzetállam részévé vált, a magyar irredentizmus a 13 tábornok emlékm?vét választotta ki a revizionista harc megnyilvánulási helyeként, aminek okán 1925. július 1-én Ionel Bratianu akkori kormányfô kormányülésen javasolta a szobor lebontását és a helyôrség katonai egységénél való ôrizetbe helyezését.

Nem jelentéktelen tényezô az, hogy az idôk folyamán a magyar hatóságok mind a kommunista kormányzás ideje, mind 1990 után több alkalommal is megpróbálták kikényszeríteni az emlékmű felállítását, de Románia kormányának válasza minden alkalommal a többségi lakosság elvárásai szerinti volt.

Az a próbálkozás, hogy a Millenniumi Hungária szobrát a „barátság", a „szabadság", a „megbékélés" vagy a „normalizálódás" modelljeként tüntessék fel mind Romániának, mind pedig Magyarországnak az Európai Unió elveihez való csatlakozása összefüggésében, a szobor rehabilitálásáért megszállottan vívott kampánnyal egyetemben, csak a két ország kapcsolatai feszültebbé tételéhez vezethet és semmivel sem szolgálja az enyhülési folyamatot.

Ezek szerint, figyelembe véve azt a közös véleményt, amelynek hangot adtak Arad lakosai, beleértve a civil társadalmat is, a kompetens hatóságok és Románia Kormánya, az egyetlen realista megoldás ezzel az emlékművel kapcsolatosan az, hogy mondjanak le róla annak a szomszédos államnak javára, amelynek történelmét dicsôíti, vagy pedig helyezzék el azt zárt helyen (múzeum, templom stb.) egy olyan övezetben, ahol a magyar etnikumú lakosság többségi.

A napfoltok – a környezetüknél több ezer fokkal hűvösebb szigetek – a Nap alsó légkörében képződnek. Méretük igen változó: az apró pórusoktól a több milliárd kilométer átmérőjű alakzatokig. Egy egyedülálló napfolt átlagos átmérője tízezer kilométer, élettartama egy-két hét. A foltok legfeljebb öt százaléka látható szabad szemmel a Földről (természetesen csak megfelelő védőfelszereléssel!).

A napfoltok környezetében fordulnak elő a napkitörések, amelyekben több milliárd nukleáris robbantással felérő energia szabadul fel a Nap légkörének viszonylag kis tartományából. Esetenként több tízmilliárd tonna gáz dobódik ki. A kitörés sebessége másodpercenként legalább 100-150 kilométer. Akadnak olyanok is – például a mostani –, amelyek sebessége meghaladhatja a 617,5 kilométert is. Ez számít a Nap felszínén a szökési sebességnek: elegendő ahhoz, hogy a kilökődő anyag legyőzze a Nap gravitációját.

A nagy átlagban 11 évnyi élénkülésből és 11 évnyi elcsitulásból álló napfoltciklusoknak – okkal vagy ok nélkül – számos földi hatást tulajdonítanak. A biológiai következményekre még nem sikerült kétségbevonhatatlan bizonyítékot találni. Az elmúlt száz esztendő statisztikái szerint a napfoltok megjelenése idején kimutathatóan megnő az erőszakos bűnesetek és a közúti balesetek száma. Egyes fafajták évgyűrűinek vastagsága pontosan, utólag „leolvashatóan” követi a napfoltok számának változását. A walesi egyetem kutatóinak friss, sci-fi ízű elmélete szerint az influenzajárványok intenzitása is a napfoltmaximumokhoz igazodik.

A fizikai hatások kézzelfoghatóbbak. A legutóbbi naptevékenységi csúcs idején, a hetvenes évek végén egy távközlési műhold letért a pályájáról, egy pedig egyszerűen eltűnt a napkitörések okozta elektromágneses viharban. 1989-ben – amikor napfoltminimum idején következett be néhány nagyobb napkitörés – Kanadában nagy területen áramkimaradások voltak, és néhány transzformátorállomás leégett, amit szintén a mágneses anomáliáknak tulajdonítottak. 2000-ben az űrtávközlésben és a rádiótelefon-rendszerek működésében okozott komoly zavarokat a napfoltmaximum. A napszéllel magyarázták, hogy a hét végén néhány esetben átmenetileg megszakadt az összeköttetés a légiközlekedésben, illetve a Mount Everest hegymászói is rádiózavarokról számoltak be.

Sáskahad támadta meg Szudán középső, farmokban gazdag részét, melynek nyomán elszaporodtak az asztmás megbetegedések. Eddig öt ember halt meg.
 Az elmúlt három évtizedben nem volt ekkora csapás Szudánban. A sáskaraj nyomán terjedő regisztrált asztmás megbetegedések száma hatszázra emelkedett - közli az al-Dzsazíra.
A megbetegedettek közül eddig öten haltak meg. Feltételezhetően a sáskahad verte fel a hatalmas porfelhőket, mely a nagy számú megbetegedést okozza.
Az észak-afrikai országban a sáskák elsődleges áldozata mindazonáltal a mogyoró-, a cirok-, a búza- és a gyapottermés.