Hruby József alpolgármester és Kóczán Zoltán tanácsnok ismertette a városvezetés ,,hulladdéklerakó-ügy' -ben kialakított álláspontját

címmel a soproni városházán Hruby József alpolgármester és Kóczán Zoltán tanácsnok ismertette a városvezetés  ,,hulladdéklerakó-ügy" -ben kialakított álláspontját, amelyről az alábbi sajtóközleményt adták át a sajtó képviselőjének.
 

Hruby József alpolgármester és Kóczán Zoltán tanácsnok

    ,,Egy hét alatt három, kevés valóságalapot tükröző, de még egymásnak is ellentmondó sajtótájékoztatóról olvashattunk a Kisalföld hasábjain. Ezekben a hulladéklerakóról szóló közgyűlési előterjesztést támadják, és torzítják el a tényeket, illetve a jelenlegi városvezetést okolják a kialakult helyzetért. A történet azonban jóval régebben kezdődött, mint amire ez a városvezetés visszatekinthet, hiszen a probléma 1995 óta a Közgyűlés előtt is közismert. Akkor megegyezés született a Nagycenki Önkormányzattal arról, hogy a közigazgatási területükön, de a falutól messze, elkészülhet egy korszerű lerakó. Ennek megvalósíthatóságát vizsgálatok igazolták, így a terv a környezetvédelmi hatóságoktól jóváhagyási engedélyt kapott.
    Közben az Országgyűlés 1999-ben elfogadta a Környezetvédelmi Törvényt és 2002-ben a Hulladék Gazdálkodási Tervet, amiben kijelölik a lehetséges és támogatható regionális hulladéklerakók helyszíneit. Ez térségünkből tartalmazta Nagycenket, Csepreget, és Fertőszentmiklóst.
    Időközben az 1998-ban felálló új nagycenki vezetés- a szennyvíztisztítóval kapcsolatos rossz tapasztalatok- miatt, korábbi- hulladéklerakó befogadására vonatkozó - határozatát visszavonta.
 
    A történet innét érdekes fordulatot vesz, ugyanis Sopron nem reagált a visszavonásra, és ez kérdéseket vet fel:
- a városvezetés miért nem tárgyalt Nagycenkkel a kialakult helyzetről?
- a városvezetés miért nem keresett új helyszínt a hulladéklerakónak?
- az országgyűlési képviselőink miért nem lobbiztak azért, hogy más helyszín is bekerüljön a tervezett törvénybe?
- a városvezetés miért engedte, hogy a Városüzemeltetési Kht., aki a volt teljes Soproni Járás területéről (nyereséggel) gyűjtötte a szemetet kiszoruljon a piacról, és még a Sopron melletti községekből is a konkurencia szállítson?
- a városvezetés miért tiltotta meg a Városüzemeltetési Kft-nek hogy a nagycenki gyűjtésre pályázzon?

    Kérdések, amikre elfogadható válasz nincs, van helyette célozgatás, suttogás, találgatás, gyanúsítás.

    A jelenlegi városvezetés tehát azt a kész helyzetet örökölte, hogy a Hulladék Gazdálkodási Tervben kijelölt három helyszínből Nagycenk véleménye már ismert volt, Csepreggel és Fertőszentmiklóssal azonban hivatalosan még senki sem tárgyalt.
    Megkerestük a nagycenki polgármester asszonyt, aki megerősítette korábbi véleményüket, és visszavonhatatlannak nyilvánította azt.
    A csepregi lerakó 22 Répce menti önkormányzat tulajdonában van, akik támogatták a Regionális fejlesztésre vonatkozó tervünket, azonban a csepregi képviselőtestület – Vas megye érdekeire való hivatkozással- nem fogadta be azt a közigazgatási területére, és ezzel közös a reményeink szertefoszlottak.
    Innét az út kényszerpályává válik, hiszen marad Fertőszentmiklós, ahol a lerakó tulajdonosa nem az Önkormányzat, hanem egy privát cég. Neki van területe, környezetvédelmi engedélye, nekünk pedig egy 3,6 milliárdos pályázati lehetőségünk.

    Az üzleti világban csak kölcsönös előnyök, és kompromisszumok árán lehet eredményt elérni.
    Kemény tárgyalások után az alakult ki, hogy a Sopron jelképes összegért megvásárolja, a falutól távoli , 26ha-nyi területet, amin cca. 1 milliárd ft-ért megvalósul a korszerű lerakóhely, és hulladék feldolgozó.
 
    Ez Sopron Városáé marad !!
    Megépül a falut elkerülő szállítási út, ami helybélieknek jelent megkönnyebbülést.

    6-700 millió forintért rekultiválásra kerülnek a meglévő, harkai úti és pozsonyi úti szeméttelepek Sopronban. 500 millió forintértt felszámolásra és rekultiválásra kerül az érintett 40 falu jelenlegi illegális szeméttelepe. Minden faluban ( 1000 lakosonként) teljes edényzettel kiépítésre kerül a hulladékudvar és hulladékszigetek, ahol megvalósulhat a szelektív gyűjtés és ahol elszállításukig elhelyezhetők veszélyes háztartási hulladékok. Ez szintén 500 millió ft. körüli tétel. A fennmaradó összegből meg kell építeni a soproni átrakó állomást, és ki kell alakítani a korszerű gyűjtőgép parkot. ( kukásautók).

    A pénz tehát nem a magánvagyont gyarapítja, hanem az, az Önkormányzatoké!

    Mit kap cserébe a magántulajdonos?
    Azt, hogy a fent vázolt rendszer működtetésére létrehozott közös cégben ő 49%-ban, mi 51%-ban leszünk tulajdonosok.
 
        Miért éri meg neki?
        Azért, mert a hulladékgyűjtés és feldolgozás nyereséges üzlet, és így abban hosszú távon részt vehet.

    Természetesen jobb lenne, ha mindez Sopronban, a Soproni Önkormányzat tulajdonában lévő területen valósulhatna meg, és nem kellene a működtetés hasznán senkivel osztoznunk. Ez azonban az elvesztegetett négy év miatt, most már szóba sem kerülhet. A pályázatot még ez évben be kell adnunk, különben lemaradunk a lehetőségről.
 
    Választásunk a jelenlegi állás szerint csupán csak az, hogy valakivel társulva elnyerjük a 3,6 milliárdot , és osztozunk a működés nyereségén, vagy senkivel sem társulva maradunk helyszín és pénz nélkül a gondunkkal és kiszolgáltatva várjuk a 2009-et amikor bezár a soproni szeméttelep.

    Az idő sürget!"