Bírálat van – kizáró ok nincs - A csatlakozás előtti utolsó EU-jelentés a magyar felkészülés hiányosságairól
Népszabadság • Szerző: Füzes Oszkár

A mezőgazdasági intézményrendszer kapja a legsúlyosabb számon kérő bírálatot az Európai Bizottságtól a Magyarországról szóló monitoringértékelésben. A jövőre csatlakozó tíz államról és a három tagjelölt országról szóló jelentését a brüsszeli testület szerdán teszi közzé, benyújtva azt az Európai Parlamentnek. A tízek esetében az országjelentések most nem általános „bizonyítványt” állítanak ki, hanem kifejezetten azokat a hiányosságokat sorolják fel, amelyek nehezíthetik a jövő májusi EU-csatlakozást. Kizáró okot azonban nem találnak – derült ki a hetek óta „csöpögtetett” kiszivárogtatásokból.
 
A magyar országjelentésről annyit tudni, hogy az általános felkészültség nem hivatalos listáján hazánk hátulról a negyedik; az első Szlovénia, a sereghajtó Lengyelország. Budapest az elmúlt időszak előrelépése dacára még mindig nagy elmaradásban van az agrárkifizetések és a vidékfejlesztés intézményi és más feltételeinek megteremtésében (e téren a tízek közül az utolsó), késik néhány jogszabály meghozatalával és a pénzügyi ellenőrzés egyes elemeinek korszerűsítésével. Kisebb gondok vannak az állategészségügy és a növényvédelem szabályozásával, hiányos a médiatörvény, várják a közbeszerzési és a bortörvényt. A közös piacról való átmeneti kizárás vagy más védzáradék sehol sem fenyeget, ám megtörténhet, hogy sok agrártámogatási és régiófejlesztési pénzt csak később kaphat meg az ország.

A korábbinál enyhébb formában, de ismét megemlítik a korrupciót, annak politikai vetületeit, illetve az igazságszolgáltatás lassúságát. Brüsszeli források szóban hozzáteszik: ilyesmibe ugyan nem szólhatnak bele, de a magyar belpolitikát túlságosan kiélezettnek tartják, ez az uniós felkészülést és a majdani beilleszkedést is gátolhatja. Ugyanígy az, hogy kormányváltásonként ismétlődően több ezer főt cserélnek le a közigazgatásban. Aggodalomra adhat okot néhány közintézmény – a nemzeti bank, a főügyészség, a pénzügyi felügyelet és a közmédia – függetlenségének csorbulása. A magyar pénzpolitikát külön kiemelve kiszámíthatatlanul következetlennek tartják.

A kedvezménytörvény viszont immár megfelel az uniós normáknak – ismerik el, ismét sürgetve a megegyezést Szlovákiával. Érzékeltetik, hogy a labda most a pozsonyi térfélen van, de nem sok esélyt látnak arra, hogy a Dzurinda-kormány gyorsan belemenjen egy alkuba. Budapest ösztökélő dicséretet kap a költségvetési túlköltekezés visszafogásáért is.

Lengyelország kilenc területen mutat nagy elmaradást a felkészülésben. A tényleges hiányosságok mellett Brüsszel azért is bírálja keményebben Varsót, mert az EU-ban nagyon tartanak attól, hogy az újoncok legnagyobbika arrogáns, túlságosan önző lesz majd.

A tagjelöltek közül Bulgáriát inkább ösztönzik, Románia viszont rengeteg bírálatot kap. Bukarest szeretné, hogy a szerdai jelentés kimondja: Románia működő piacgazdaság, ám eddig úgy tűnik, hogy Brüsszel ezt még nem így látja. Bukarest több más területen annyira elmarad még Bulgáriától is, hogy Szófia attól tart: be kell majd várnia Romániát, így nem sikerül a 2007-es csatlakozás neki sem. Megtörténhet viszont, hogy a még nem is tagjelölt Horvátország utoléri, akár meg is előzi a bolgár–román párost.

A megkérdezettek több, mint egy ötöde (21%) azt mondta, hogy jobban vagy sokkal jobban él, mint öt évvel ezelőtt, ezzel szemben több mint fele (51%) úgy nyilatkozott, hogy rosszabbul vagy sokkal rosszabbul él, mint öt évvel korábban. 28 százaléknak az a véleménye, hogy körülbelül ugyanúgy él, mint öt éve.

Bizalmatlanság magas foka
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Romániában magas fokú az emberek iránti bizalmatlanság. Arra a kérdésre, hogy "Ön mit gondol, meg lehet bízni az emberek többségében?", a megkérdezettek abszolút többsége -több, mint fele (55%) - nemmel válaszolt. Azok aránya, akik szerint meg lehet bízni az emberek többségében, csak 37 százalék volt.

A románok és más népcsoportok
 A megkérdezettek 30 százaléka szerint a románoknak nem kellene vegyülniük más nemzetekkel, 15 százaléka szerint pedig minden más nemzetiség? személynek el kellene hagynia Romániát. Ezekkel az állításokkal 61 százalék, illetve 78 százalék nem ért egyet.

A vizsgálat során választ kértek arra, hogy "Ön szerint a különböz? csoportok részét képezik vagy nem képezik részét a román nemzetnek?"

A Romániával szomszédos országokban élő románok a megkérdezettek 82 százaléka szerint részét képezik a román nemzetnek, és csak 10 százalék van azon a véleményen, hogy nem. Majdnem pontosan ugyanezek az arányok a más, nem szomszédos országokban élő románokkal kapcsolatban: a megkérdezettek 81% szerint ők is részét képezik a román nemzetnek, és csak 10% százalék szerint nem.

Kik részei a nemzetnek
Konkrétan három nemzetiségre-népcsoportra is rákérdeztek ebben a kérdéscsoportban, és ennek során a következ? válaszarány-sorrend alakult ki. A Romániában él? romák a megkérdezettek 74 százalék szerint részét képezik a román nemzetnek, 19 százalék szerint nem. A Romániában élő zsidók 73 százalék szerint képezik részét a román nemzetnek, 17 százalék van ezzel ellenkező véleményen. A Romániában él? magyarok a megkérdezettek 67 százaléka szerint részét képezik a román nemzetnek, 23 százalék szerint nem.

Egy kérdéscsoport a különböző (etnikai, vallási és szexuális) kisebbségek irányában tapasztalható társadalmi távolságtartást vizsgálta. Azt kérdezték, hogy az egyes csoportokhoz tartozókat elfogadná-e a válaszoló családtagként, vagy barátként, vagy munkatársként, vagy vele azonos település lakójaként, vagy Romániában él?ként, vagy pedig az a véleménye, hogy Romániában nem kellene ilyen személyeknek élniük.

Leszbikusok kíméljenek!
A legnagyobb elutasítottság a homoszexuálisokkal és a leszbikusokkal szemben tapasztalható (egyaránt 40 százalék), igaz ugyan, hogy ennél a két csoportnál a legmagasabbak (14, illetve 15 %) a nem tudja/nem válaszol értékek is.

A többi csoporttal szemben az elutasítottság jóval alacsonyabb, sorrendben: Jehova tanúi 25%, muzulmánok, iszlám vallásúak: 19%, romák: 13%, négerek: 11%, arabok: 11%, kínaiak 10%, magyarok: 7%, Moldovai Köztársaság állampolgárai: 4%, zsidók: 4%.
 
The Gallup Organization Romania
Magyar Gallup Intézet

Mai Manó, vagy ha úgy jobban tetszik May Emmanuel, a 19. század fordulójának különleges képességű fényképésze, s egyik kezdeményezője volt a Magyar Fényképészek Országos Szövetségének.
 
Kevés olyan európai város van, ahol ehhez fogható módon, épségben megmaradt volna és továbbra is a fotográfia szolgálatában állna egy, még a múlt században épült fényképész műteremház, annak minden tartozékával, három napfényműteremmel, gazdagon díszített várószobával, homlokzatán a fényképezés és a festészet allegorikus alakjaival. Értéke ez mind Budapestnek, mind a magyar építészetnek, de legfőképpen a magyar fotográfiának. Ezzel az albummal és a saját műteremházában rendezett első igazi kiállításával köszönetet mondhatunk a ránk maradt képek és a ránk hagyott ház alkotójának, Mai Manónak.
 
Ha csak annyit írnánk Mai úrról, hogy fényképészmester, szakíró, a maga korában a gyermekfényképezés egyik legjobb hazai képviselője, 1885-től udvari fényképész, még nem sokat mondtunk volna, hiszen a maga korában féltucatnyi magyar fényképészről lehetett ugyanezt állítani. De tegyük hozzá, hogy alapítója és főszerkesztője volt A Fény című lapnak, amely 1906-ban indult s máig felülmúlhatatlan etalonja a fényképészeti szaksajtónknak, s toldjuk meg azzal is, hogy a maga korában a szakmán belül az egyik legnagyobb szaktekintély, akire még a konkurens műtermek fényképészei is felnéztek.

Apja dr. Mai Henrik bölcseleti és orvosdoktor, főreáliskolai tanár volt Budán, aki a későbbiekben saját intézetet nyitott. Mai Manó már 14 évesen inaskodott Kalmár Péter Andrássy úti fényképésznél, miközben esténként rajziskolába járt. Később a Borsos és Koller cégnél tanult. Aki ekkoriban valamicskét is adott magára, külföldön is tökéletesítette tudását, így töltött ő is két évet Grazban, Leopold Bude műtermében, miközben magánúton leérettségizett. Hazajőve Budapestre, Koller tanár műtermébe került laboránsnak. Csekély nyolcévi tanulás után, 1878-ban lett Mai Manó önálló fényképésszé. Mai és Társa néven a Vilmos császár út és Andrássy út sarkán, egy üres telken álló kis műteremházban dolgozott.
1885-ben már főnök, három-négy segédet utasított. Elsősorban a felső középosztályról készítették műtermi portréikat, de korai riportjellegű felvételei is maradtak, miként azt a könyvben és a kiállításban is bizonyítja.

1885-ben alapító tagja volt a Fényképész Ifjak Önképző és Segély Egyletének. Egyik kezdeményezője a Magyar Fényképészek Országos Szövetségének. 1896-ban aztán a Fényképészek Asztaltársaságának is elnökévé választották. Kitüntetései késői verzóinak teljes felületét betöltötték. Az 1900-as párizsi világkiállításon például aranyéremmel honorálták képeit.

Az Ab Ovo Kiadó és a Magyar Fotográfiai Múzeum jelentette meg azt az albumot, amely Mai Manó több mint száz képe mellett Nádas Péter esszéjét és Kincses Károlynak a fényképészről írott tanulmányát is közli. Az eredeti képek pedig december elejéig tekinthetők meg a Mai Manó volt lakószobáiból, fürdőszobájából kialakított kiállítási térben.

Alighanem megtalálták Noé bárkájának megkövesedett maradványait Törökországban, az Ararát hegyén, állítja honlapján az Ismeretlen Égitest nevű orosz társaság, beszámolva expedíciójának felfedezéséről. A kutatók azt a világűrből már észlelt és lefényképezett megkövesedett faszerkezetet keresték, amely szerintük megfelel a Noé bárkájáról adott bibliai leírásnak. A Szentírás szerint Noét figyelmeztette az Úr a közelgő özönvízre, s hajó építésére szólította fel, amin aztán biztonságba tudta helyezni családját és a Földet az ő korában benépesítő állatfajokból egy-egy példányt.
Az expedícióról Andrej Poljakov nyelvész és dokumentumfilmes számolt be a társaság honlapján. Az Ismeretlen Égitest társaság interjúkat és filmeket készít a Föld rejtélyeiről. A török hatóságok külön engedélyt adtak az expedícióra – erre azért volt szükség, mert biztonsági okokból korábban lezárták a kurdok lakta területen megközelíthető Ararát-hegység térségét. A Noé bárkájának tekintett képződmény, közölte Poljakov, nem magán az Ararát-csúcson található, hanem attól mintegy 30 kilométerre, amit azonban szerinte az magyaráz, hogy maga a Biblia is az Ararát hegyeiről szól. Poljakov szerint a megkövesedett faszerkezet mintegy 150 méter hosszú, 25 méter széles, 15 méter magas, és hajóra hasonlít. A helyszínen olyan kődarabokat is találtak, amelyek horgonyul szolgálhattak. Ezekből azonban annyi van, hogy akár egy kis özönvíz-flottilláról is szó lehetett.
A kutató helyi kurd forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a földbe temetett, megkövesedett Noé bárkája kettétört az 1948-as földrengésben, és ezért egy része (mintegy két méter) kiemelkedik a talajból, míg a többit föld borítja. Poljakov szerint azonban további kutatások szükségesek ahhoz, hogy el lehessen dönteni, valóban a bibliai bárkáról van-e szó.

Koppel Judit, a Greenpeace Magyarországi irodájának sajtóügyeletese lapunknak elmondta: a szervezet levelet küldött a Plusz-üzletláncnak, melyben kéri az említett hatóanyagokat tartalmazó termékek forgalmazásának beszüntetését. A Plusz Élelmiszerdiszkont Kft. anyacége ugyanis az a Tengelmann, amelynek ausztriai leányvállalata már teljesítette a Greenpeace követeléseit. A magyarországi szervezet harmincnapos határidőt adott a Plusz élelmiszerláncnak, ellenkező esetben "további lépések történhetnek". Az október 16-án kelt levelet a Plusz megkapta, és várhatón napokon belül döntés születik az ügyben - tájékoztatta lapunkat a vállalat. A Greenpeace a Plusz mellett várhatóan a többi nagy üzletláncot is megkeresi majd.

Az eset apropóját az adta, hogy az Európai Unió októberi döntése szerint az MDGN-t ki kell vonni a forgalomból, mert az káros lehet az egészségre. Bár a triklozánnal kapcsolatban hasonló döntés nem született, az unió környezetszennyező anyagként tartja számon. A határozat két év türelmi időt ad a gyártóknak és a forgalmazóknak, a Greenpeace kampányvezetője szerint azonban ez az ipari lobbi sikere. Nemes Noémi hangsúlyozta: a szervezet nem érti, miért a távoli határidő akkor, amikor valamiről bebizonyosodik, hogy káros az egészségre. A környezetvédők akciói nyomán Ausztriában már 90 százalékban kivonták a forgalomból a veszélyesnek ítélt termékeket, és hasonló eredményeket értek el Németországban is.

Magyarországon 1976 óta van összhangban a kozmetikai termékeket érintő szabályozási rendszer az uniós direktívákkal - mondta el lapunknak dr. Móréné Horkay Edit. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kozmetikai csoportvezetője hozzátette: a termékek forgalomba-hozatalát természetesen megelőzik előzetes vizsgálatok. Egyrészt a gyártónak is tájékoztatnia kell az érintett szervet az összetételről, amit az ÁNTSZ is ellenőriz. Az említett vegyületek jelenleg megfelelnek az uniós előírásoknak, bár bizonyos határérték fölött nem alkalmazhatók. Horkay Edit ugyanakkor hangsúlyozta: a kozmetikai termékek zömében nem okoznak egészségkárosodást, bár az természetes, hogy bizonyos anyagokra némelyek allergiásak lehetnek.

Losonczi Gergely

Triklozán
A triklozán szintetikus alapú tartósítószer, fogkrémben, szappanban és lábápolókban is megtalálható. Allergiát okozhat, támadja a bőr természetes savvédőköpenyét, és károsíthatja a májat. Lenyelésekor az emésztéshez fontos bélbaktériumokat károsíthatja. Fogászati tanácsadók használatát nem javasolják, mert a triclosan nem csupán a lepedék kialakulásáért felelős anyagokat, hanem a száj egészségét biztosító mikroorganizmusokat is támadja. A triclosant az Európai Unió a környezetszennyező anyagok kategóriájába sorolja. Biológiailag nehezen bomlik le, mérgező az élővizek és a halak számára. A fogkrémek kisebb hányadában alkalmazzák.

MDGN
A metildibromo-glutaronitril Európában a leggyakrabban használt kozmetikai tartósítószer. Megtalálható babaápoló-krémekben, arc- és kézkrémekben, arclemosókban, napkrémekben és tusfürdőkben is. Az MDGN szintén allergiás tüneteket válthat ki és súlyos bőrgyulladást okozhat. A legújabb vizsgálatok szerint bőrbeszívódó termékek esetében a jelenlegi 0,1 százalékos határérték magas, ekkora mennyiség az egészségre káros. Lemosható kozmetikumok tekintetében ugyanakkor a régi határérték megmarad, bár Szlovákiában az MDGN-t tartalmazó napvédő krémek forgalmazása is tilos.

Itália a művészetek, a szerelem bölcsője. Catullus, Ovidius, Vergilius... hatalmas költők, nagy szellemek. Mi más bizonyíthatná jobban napjainkban, mint Silvio Berlusconi, Itália miniszterelnökének legújabb, meglepő szenvedélye: szerelmes balladák írása. A napokban jelent meg az Universal Music Kiadónál a Meglio Una Canzone, azaz a Jobb egy dallal című album, amin Berlusconi szövegeit egy Mario Apicella nevű úriember énekli.
Az olasz médiamogul két évvel ezelőtt ismerkedett meg az énekessel egy nápolyi étteremben, és azóta Apicella a legkedvesebb zenész barátjává vált. Szardíniai villájában találkozgattak, amiről Apicella így mesél: „Nem tetszettek neki a szövegeim, viszont a zenét nagyon szerette. Megkérdezte, átírhatja-e az egyik nóta sorait. Ez volt az első dalunk. Ezt követte a második, a harmadik és a negyedik, majd az ötlet, hogy egy albumot is csináljunk.” Az album készen van, és feltűnően nagy számban dobják piacra. „Ez egy debütáló lemez, de hatalmas reményeket fűzünk hozzá” – mondja Alessandra Zago, a kiadó szóvivője. Az olasz kormány nem kommentálta Berlusconi újabb hóbortját, és ezt jól is tette. Az elnök ugyanis nemcsak népszerű politikai személyiség, hanem sokkal több annál. Birtokában van egy focicsapat, egy jól menő tévétársaság, egyszóval az élet sok területén sikeres. És ez az újdonság, ami számunkra oly különös, a nyugati politikai életben egyáltalán nem szokatlan. Gondoljunk csak Bill Clintonra, aki minden alkalmat megragadott, hogy szaxofonján játszhasson, vagy Tony Blairre, aki az Ugly Rumours elnevezésű rockbandában lépett fel mint gitáros.