CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2017. július 23., vasárnap, Lenke napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Lapszemle  

Főpróba: úszó tárlat a Dunán
Népszabadság• 2003. november 10. • Szerző: Szalai Anna
 
A folyón úszó kiállítás látványterve (kép: Forrás: Hajós Alfréd Társaság)
Kiállítási csarnokká alakul át jövő nyáron a Duna. Az úszó tárlaton nagyméretű kültéri műalkotásokat mutatnak be. Ám ez csupán a főpróbája lesz egy-két évvel későbbi, nagyszabású folyami kiállításnak.
 
Hatalmas szobrok, fotók, festmények és installációk úsznak le a jövő nyáron a Dunán. A műalkotásokat bárkák, vagy katonai pontonok veszik majd a hátukra, míg a nézők a partról csodálhatják majd meg az európaiság, a kortárs művészet és a sport világa közötti kapcsolatot bemutató műveket. Az úszó tárlat Bécsből indulna, majd Pozsony érintésével érkezne meg Budapestre. Az egyedülálló vállalkozás ötletét a tavaly alakult Hajós Alfréd Társaság (HAT) alapító tagjai, de különösképpen a jelenleg Amerikában élő Vészi Tamás festőművész illetve a közhasznú egyesületet vezető Földvári Gergely zeneszerző-zongoraművész jegyzik.

– Magyarország első ötkarikás bajnoka az úszás után építészként később művészeti olimpiát is nyert. Ez már önmagában is nagy ritkaság. Ám ennél is különlegesebb az életműből áradó harmónia, amely képes a sportot, a művészetet és a társadalmi jótékonyságot egységben megjeleníteni. Úgy véljük egy ilyen formátumú ember megérdemli, hogy sokrétű munkásságát a maga teljességében mutassuk be a nagyközönségnek. Ezt szolgálja az a folyamatos kutatómunka, amelynek zárásaként egy életrajzi kötet, időszaki kiállítás, illetve egy film készül. Az építésznek az általa tervezett épületeken elhelyezett emléktáblákkal kívánunk adózni. Az elsőt, az idén 125 esztendeje született bajnok emlékére, az Andrássy Hotel homlokzatán helyeztük el. Társaságunk azonban nem a kultuszteremtés szándékával jött létre – jelenti ki Földvári Gergely, aki Hajós Alfréd Londonban élő unokájával közösen döntött a HAT létrehozásáról.

 Vészi Tamás rajzos terve a tárlatról (kép: Forrás: Hajós Alfréd Társaság)
Az immár nemzetközivé tágult, csaknem negyven tagot számláló társaság hazánk jövő évi EU-csatlakozását, illetve az olimpiai játékok athéni visszatérését kívánja egy gondolatba fűzve megünnepelni. A kiállítás a támogatók bőkezűségétől függően erre az alkalomra készült művekből, illetve már meglévő, de még be nem mutatott öt-tíz alkotásból állna. Néray Katalin, a Ludwig Múzeum igazgatója és Jerger Krisztina, a Műcsarnok kurátora szakmai tanácsadóként állnak az ügy és az egyesület tagjai, köztük Niklai Judit művészettörténész mellé, hogy segítsenek a válogatásban. A pénz egyelőre hiányzik a tervek mögül. Földvári Gergely azonban bízik azokban az intézményekben és cégekben, amelyek már korábban támogatásukról biztosították őket, ezenfelül természetesen pályázatokat is írnak.

– A Duna Budapest főutcája, mégis nagyon kevesen használják – idézi a főpolgármestert Földvári Gergely. – A folyó kereskedelmi, szállítási szerepe viszszaszorulóban van, a turizmus viszont egyre nagyobb teret hódít. A turizmus és a művészet pedig kiváló párost alkot, amelyben komoly gazdasági lehetőségek is rejlenek.

A Duna menti népek közül egyre többen fedezik fel a folyó jelképes erejét. Az elmúlt éveket rendezvények és művészeti események sora jellemezte. Kezdjük a sort mindjárt a legparányibbal. A világ legkisebb kiállítóterme a Lánchíd budai hídfőjénél található. A Folyamat Galéria tulajdonképpen egy régimódi vízmagasságmérőt rejtő ablakos acélszekrény. A szerkezet egy művész által előre „megfestett” papírra rajzolja a vízállást jelző görbét, így a folyó és a művész együtt hozza létre az alkotást. A Folyamat Galériát Császári Gábor budapesti születésű Hamburgban élő kísérleti filmes és a New Yorkból Budapestre települt Adéle Eisenstein hozták létre. Ennél nagyszabásúbb Regina Hellwig-Schmid regensburgi művész kezdeményezése, aki 2011-ig minden évben bemutat egy Duna menti népet városában. A közelmúltban pedig Belgrádban tartottak egy nagyszabású nemzetközi konferenciát e témában. Ezen rendezvények sorába illeszkedne a mi úszó kiállításunk.

A jövő évi vízi tárlat azonban csak főpróbája lenne a 2006-ra tervezett „múzsák pentatlonjának”. A F-L-O-W (Future-Linked-On-Water) nemzetközi kulturális rendezvénysorozat ugyanis Amszterdamból indulva a Rajna–Majna–Duna folyosóján végighaladva egészen a Fekete-tengeri torkolatig szórakoztatná a nagyközönséget. A régi, új és leendő uniós tagállamokat összekötő vízi rendezvényen a több tucat nagyméretű szépművészeti alkotást mutatnak majd be, miközben a kikötőkben előadásokat, nyilvános sport-, művészettörténeti és helytörténeti programokat, valamint könyv-, és oktatási segédanyagok szakvásárát is rendeznek. A F-L-O-W állomásai közül – legalábbis a szervezők számára – a margitszigeti megálló lesz a legfontosabb: a Hajós Alfréd nevét viselő és általa tervezett uszodában ugyanis úszó Európa-bajnokságot rendeznek.


 Ki a protekcionista?
Népszabadság
www.nol.hu • Szerző: Krajczár Gyula

Az ázsiai gazdasági tanácskozások manapság többnyire a szabad kereskedelemről szólnak. Hosszú évtizedek elzárkózása és protekcionizmusa után ma már általános vélemény, hogy a térség jövője a vámakadályok lebontásában van. Az ügy messze nem olyan kézenfekvő, mint amilyennek látszik. Akármilyen szempontból vizsgáljuk az érintett államokat, rendkívüli kavalkádot találunk. Vannak viszonylag stabil piaci intézményrendszert kiépített országok, mint Japán vagy Dél-Korea, s vannak ezen az úton jócskán elmaradottak, mint Kambodzsa vagy Laosz. Vannak fejlett országok, de vannak Burma-szintűek is. Vannak többé-kevésbé demokratikusan berendezkedett államok, s vannak kemény diktatúrák. Méreteikben a hatalmastól az apróig sorolhatók. S még nem beszéltünk a történelemről, a vallásokról, az etnikai kérdésekről, amelyek változatos szembenállásokat produkálnak.
 
A hatvanas évektől előbb Japán, majd az úgynevezett kis tigrisek indultak el azon a hosszú úton, amelyen kinyitották gazdaságaikat a világ felé. Tipikus kereskedelmi harc volt: korlátlanul akartak exportálni, otthon azonban keményen protekcionisták voltak. Eleinte jobban, mint az amerikaiak és az európaiak, manapság – mondjuk – legfeljebb anynyira. A folyamat mindenesetre elég tanulságos példákat szolgáltat a többieknek. Az elvi mérlegelés tárgya szép, lassan az lett, mi éri meg jobban: lenyelni az exportunk elé állított akadályok békáját, vagy folyamatosan kinyitni saját piacunkat. Aztán szép lassan az is világossá vált, hogy a saját piac óvatos kinyitása nem jelenti feltétlenül azt, hogy a jenkik maradéktalanul megeszik az összes kenyerünket. Japánban, majd Dél-Koreában is kiderült, külföldi csak akkor tud üzletet kötni, ha felhalmoz a maga számára egy speciális tudásmennyiséget az ottani kultúráról, munkakultúráról, nyelvről, működési módról. S akkor, ha ezt megszerezték, már nincs is olyan nagy bajuk velük a helyieknek.

A dilemma nagy elbillentője a jelek szerint Kína lehet. Peking volt az első, amely kezdeményezte, hogy a Távol-Kelet és Délkelet-Ázsia alkosson egyetlen hatalmas szabadkereskedelmi övezetet. Nemrég Bangkokban tartották az úgynevezett Ázsia–Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozóját, s itt már részletek is kiderültek a készülő folyamatokról. Ennél fontosabb azonban, hogy a résztvevők nyilatkozatban kezdeményezték, kezdjék újra a világkereskedelmi tárgyalásokat, melyek a mexikói Cancúnban szeptemberben összeomlottak. Ebben a kontextusban az ázsiaiak ugyanis már egyértelműen az Egyesült Államokat és Európát minősítik protekcionistának. Vagyis kettős játszma zajlik: Ázsiában teljes kereskedelmi liberalizálás a cél, s a világban is. Igazi ellenfelek azonban csak az utóbbiban vannak, a szabad kereskedelem egykori (s szavakban mai) prókátorai: Amerika és Európa.

A kását – persze – nem eszik forrón, de az alapszituáció ez. A kínaiak, s nyomukban a többiek, lassan elhatározzák, hogy az ő érdekük a szabad kereskedelem. S ebben háttérbe szorítják az egyéb szempontokat: akik meg tudnak egyezni, azzal meg fognak egyezni. A Világkereskedelmi Szervezethez (WTO) történt csatlakozásukkor vállalt liberalizációs kötelezettségeiket ütemesen teljesítik, s mindig nagy a dobpergés, ha valamely lépést az előírt határidő előtt tesznek meg. S természetesen pontosan tudják, melyek azok az eszközök, melyekkel a liberalizáció mellett is megvédhetik egyéb érdekeiket. Kína belépése ebbe a játszmába egy kicsit máris megváltoztatta a világot. Ők új, jelentős befolyással rendelkező tárgyalók. Eddig az amerikaiak a kereskedelmi tárgyalásokon külön-külön mindenkivel, s végső soron mindig le tudták zsírozni az eredményt. Kinek engedtek, kit megfenyegettek, kit megvásároltak, de a végére mindig kijött valami. Most összeállt három nagy, Kína, Brazília és India, s nem mindegyik csak a maga ügyét fújta, s a régi módszer egyelőre halott. Most pedig az APEC javasolja az újra-kezdést.

Peking, 2003. november



Magyarországon magas a tudományos érdeklődés
www.magyarhirlap.hu
 
Magyarország a tudományos érdeklődés önjellemzésen alapuló sorrendjében a második helyen áll a tagjelölt országok között - állapította meg a Magyar Gallup Intézet által készített Eurobarométer-kutatás.

Magyarországon több mint minden második felnőtt (53 százalék) érdeklődik a tudomány és a technológia kérdései iránt. A magyarok közül többen mondják magukat a tudomány iránt érdeklőd›nek, mint átlagosan az Európai Unió polgárai és még többen, mint a tagjelölt országok lakossága körében.

A vizsgált öt témakört illetően a tudomány és technológia iránt érdeklődők Magyarországon ugyanúgy a harmadik helyen állnak, mint az EU országok lakossága körében.

A lakosság önjellemzése alapján Magyarországon a következő az érdeklődési sorrend: kultúra, politika, tudomány és technológia, gazdaság és pénzügyek és végül a sport.

A magyarok ugyanakkora hányada tekinti magát tudományos téren tájékozottnak, mint amekkora hányad átlagosan a tagországokban (tehát közel egyharmaduk), és 5 százalékponttal nagyobb hányad, mint átlagosan a tagjelölt országokban.
 
Gallup Intézet



Az ENSZ támogatja a klónozást
www.mno.hu
Origo

Az ENSZ közgyűlése nem támogatja az emberi klónozással kapcsolatos kutatások leállítását. A közgyűlés jogi bizottsága 80-79 arányban támogatta azt az iráni kezdeményezést, amelynek értelmében a szervezet két évig nem tárgyalja az emberi klónozás kutatásának befagyasztását. A döntés értelmében a tagállamok nem kapnak lehetőséget arra, hogy szavazzanak az Egyesült Államok és Costa Rica közös javaslatáról, amely betiltaná az emberi klónozást.

A kérdés erősen megosztotta a bizottságban képviselt 191 tagállamot. Az emberi klónozás kérdésében jó egy évvel ezelőtt kezdődtek meg a tárgyalások az ENSZ-ben, de a szemben álló felek kibékíthetetlen ellentéte következtében egy évvel elhalasztották a megbeszéléseket. Az egyik fél - az USA és Costa Rica vezetésével - az emberi klónozás valamennyi fajtáját betiltatta volna. A Franciaország és Németország mögött felsorakozó országok ezzel szemben csak a reproduktív klónozásra szerettek volna törvényi tiltást, ám engedékenyebben léptek volna fel a gyógyítás célra alkalmazott, úgynevezett terápiás klónozással szemben, amelyektől azt várják, hogy a gyógyászat számos területén forradalmi eljárásokhoz kifejlesztéséhez vezethet.

Az iráni kezdeményezés elfogadása azonban azt jelenti, hogy jó ideig egyik fél álláspontja sem győzedelmeskedhet - a javaslatokról ugyanis két esztendeig nem lehet szavazni. Az elemzők szerint a döntés a tudósokat, a bioetikusokat és a közvéleményt egyaránt csalódottá teheti - mivel jelentős számú kiskaput hagy nyitva azok előtt, akik esetleg a kétéves haladékot kihasználva mindent elkövetnek az emberi klón létrehozásáért.



Egészségtelen gyermekételek?
www.dunatv.hu

Egészségtelenek a gyermekeknek szánt ételek - állítják brit kutatók. Vizsgálatuk szerint túl sok a só és a cukor például a gabonapelyhekben, gyümölcslevekben, tésztákban. L A magyar álláspont ezzel szemben az, hogy egészségtelen étel nem kerülhet forgalomba, táplálkozási szokásainkon viszont változtatnunk kell, mert ahhoz nem fér kétség, hogy az egészségesnél több zsírt, szénhidrátot tartalmazó élelmiszert fogyasztunk.

A brit kutatók kifogásolják azt is, hogy a csomagolás félrevezeti a fogyasztót, mert azt sugallja, több a termékben az alapvető tápanyag mint amennyi valójában van benne. Vizsgálatuk kimutatta, hogy a gyermekeknek készített gabonapehelyben ötször annyi cukor van mint a felnőttekében. - Az a cukor kell a gyermeknek az iskolában az agyműködéshez, ahhoz, hogy tudjon koncentrálni, hogy tudjon felelni, hogy tudjon teljesíteni az iskolában, a cukorra szükség van. Természetesen a mennyiségen van a hangsúly. - Nem arról van szó, hgoy irtsuk ki a cukrot, vagy irtsuk ki a sót, tovább megyek, hogy irtsuk ki az alkoholt, csak meg kell találni azt a mennyiséget, mindenkinek az agyában, a szívében, hogy tudja, hogy hogyan kell ezek között válogatni és milyen gyakran. - Valamennyi csecsemőtápszer és bébiétel adalékanyag tartósítószer és szinezékmentes, és így az adott korosztály igényeinek teljes mértékben megfelel. És még annyit hadd tegyek hozzá, hogy minimális ízesítéssel, tehát minimális cukorral és sóval készülnek. Én nyugodt szívvel adnám a gyermekemnek, mert tudnám, hogy akkor nem üres gyomorral indul az iskolába. Ma Magyarországon nincs megszabva, hogy az egyes termékeknek milyen összetevőt milyen arányban kell tartalmaznia, ajánlások viszont vannak. A tervek között szerepel egy olyan bizottság felállítása, amely ezek közül az ajánlások közül válogatva egy törvénytervezetet készítene a parlamentnek, hogy számonkérhető is legyen az egészséges élelmiszerek gyártása. A népegészségügyi program részeként minden ötödik osztályos gyerekhez eljuttatnak egy hírlevelet, és az iskolai védőnők bevonásával az oktatás része lesz az egészséges életmódra nevelés. - Egy pozitív listát állítanak össze a munkatársaink arra vonatkozóan, hogy milyen kínálat jelenjen meg az iskolai büfében, mi az, aminek feltétlen ott kell lennie. Mondom is rögtön: gyümölcs, zöldségféle, már olyan ehetőféle, olyan szendvics, amiben valamilyen zöldség vagy saláta van, tej és tejtermékek, és hát még mások is - még nem vagyunk kész a listával. Azt még nem tudni, hogy ez számonkérhető lesz-e, az ajánlás esetleges be nem tartását szankcionálják-e majd. - Egészségtelen étel nem kerülhet forgalomba. Olyan nincs. Egészséges ételek kerülnek forgalomba. A nemrégiben megalakult Élelmiszerbiztonsági Hivatal a gyártókkal ugyan nem tart közvetlen kapcsolatot, azok az adatokat kötelező módon más hatóságoknak továbbítják. A hatóságok, így az ÁNTSZ, az egészségügyi, valamint a földművelésügyi tárca intézményei és az unió között viszont az új hivatal fogja összehangolni a munkát. - A jövőben pedig ezeken az adatokon keresztül leszünk képesek arra, hogy az az áru, termék, és főként az élelmiszer vonatkozásában, ami valamilyen módon veszélyes anyagot tartalmaz, vagy károsítólag hat az egészségünkre, fogyasztásunkra, élvezeti értékre, nos ezeket az adatokat mi már tudjuk részben rizikó alapján becsülni, illetve a megfelelő intézkedéseket megtesszük. Azt feltehetően nem lehet elvárni, hogy minden termékre érvényes, ideális arányokat írjon elő bárki, mi viszont eldönthetjük, hogy miből mennyit fogyasztunk. Csak a szakembert tudom idézni: nagyítóval menjünk bevásárolni, mert minden terméken a gyártó köteles feltüntetni, hogy mit tartalmaz a kiválasztott élelmiszer, így eldönthetjük, hogy megvesszük-e azt, avagy sem.



Játékok a mobilokban: gyilkolj a gombokkal!
Egy év múlva jön az N-Gage kettő, de a Sony sem nézi tétlenül a Nokia hódítását
www.axel.hu

    Alig egy héttel a Nokia N-Gage megjelenése után már jó üzletet csinálhattak azok, akik kibírták, hogy ne a megjelenés napján vegyék meg a játékgépbe épített telefont: Amerikában két bolthálózat is 100 dollárral olcsóbban adta a telefont, mint a bevezető ár.
    A pontosan egyharmados árcsökkenés oka valószínűleg az alacsony kereslet - a Nokia kimutatásai is azt jelzik, hogy az N-Gage-et legfeljebb azok vettek, akik mobilcégüktől előfizetéssel együtt olcsóbban tudták megvásárolni.
 
Csak telefonálni nem jó
    A kritikusok hasonlóképpen nem bántak kesztyűs kézzel a forradalmian új készülékkel, bár nehéz lenne vitatni a kritikák azon pontjait, mely szerint a készülék nem igazán alkalmas telefonálásra, illetve, hogy egyik játékról a másikra váltani legalább háromperces folyamat, amit gyakorlatilag lehetetlen például egy zsúfolt buszon végrehajtani.

400 ezer készülék - a polcokon vagy otthon?
    A Nokia azonban azt állítja: a kritikák ellenére 400 ezer példányt sikerült eladni a telefonból, ami mindenképpen hatalmas siker.
    A fanyalgók szerint nem, szerintük ugyanis az említett szám nem a felhasználókhoz, hanem a kereskedőkhöz eljuttatott termékek száma - az eladások ennél jóval alacsonyabb szinten mozognak.
    A Nokia azonban valószínűleg csak nevet a markába: az ingyen publicitás mindig jól jön, és azt legalább sikerül belevésni a fogyasztók agyába, hogy a mobil játékterminálok gyártója a Nokia - elvégre ez a trükk egyszer már a Microsoftnak is bejött.
    Más motivációval aligha magyarázható az, hogy az N-Gage kijelzője például csak 4096 színt tud, pedig a cégnek már van egy kész, 65 ezer színű kijelzője, vagy éppen az, hogy az N-Gage játékainak többsége minden további nélkül fut a Nokia 6600-on is.

A Gameboynál már most jobb
    Az egyéertelmű, hogy a Nokia és a legnagyobb vetélytársa, a Gameboy Advance már most sem tartozik egy kategóriába: például csak a Nokián futnak három dimenziós játékok, ha nincs is még sok belőlük, és sebesség tekintetében is a finnek jobbak.

Verhetetlenek?
     A választék azonban egyelőre a Gameboynak kedvez: a Nokia egyelőre alig negyven játékot tud felmutatni a Gameboy évek alatt összegyűjtött csaknem ezer darabjával szemben.
További előny, hogy a Nokiával hálózatban is játszhatunk, míg vetélytársával egyelőre nem.
    Tuti, hogy a Nokiának rengeteg pénzébe kerül, amíg meghonosítja az N-Gage-et a piacon vagy tíz éve jelenlevő Gameboy ellenében, ám úgy tűnik, hogy a cég teljesen tisztában van ezzel, így nem is maradnak sokáig a középszerűen sikerült masinánál: 2004 novemberében már a Nokia N-Gage II-t vásárolhatják meg a gammerek - beépített joystickkal, nagyobb képernyővel, és interneten keresztül vívható hálózati játékokkal.

Jövőre jön a Sony
    Hogy aztán hosszútávon mennyire lesz komoly a telefon-játékgép házasság, azt az is mutatja, hogy a Sony már most bejelentette: az N-Gage PSP nevezetű riválisa egy éven belül a piacra kerül.
    A "jövő Walkmanjéről" azt már tudni, hogy a Nokiáénál nagyobb képernyőjű, ám hasonló méretű kütyü leginkább egy kisebbfajta hordozható tévére hasonlít majd.
Addigra azonban valószínűleg már az N-Gage 2 lesz a versenytárs.



Örmény konferencia Gyergyóban
http://www.kronika.dntcj.ro/

Örmény rítusú szentmisével ért véget tegnap a hagyományteremtő szándékkal, első ízben szervezett magyarörmény konferencia Gyergyószentmiklóson. A rendezvényt az örmény katolikus általános helynök, Puskás Attila szervezte a székelység körében a XVII. században otthont alapító örmény népcsoport helyzetének vizsgálatára. A kétnapos rendezvényen a szamosújvári Tarisznyás Csilla, az Armenia folyóirat szerkesztője, Sebesi Karen Attila, a Magyarörmények Romániai Szövetségének elnöke, valamint Puskás Attila tartott előadást. A szombat délelőtt szűk körben, meghitt hangulatban zajló előadások után este a szárhegyi ferences rendház ebédlőjében Sebesi Karen Attila és Sebesi Hripszimé Tündér Fordulj kedves lovam című pódiumműsorát mutatta be.
A Puskás Attila helynök által celebrált örmény rítusú szentmisét a gyergyói örmény templomban tartották a helyi örmény kórus közreműködésével. „Erdélyben az örmény nyelvet már nem beszélik, az örmény katolikusok pedig magukat magyarörményeknek tartják” – derült ki a konferencián. A történelmi örmény közösségek közül – Szamosújvár, Erzsébetváros, Szépvíz és Gyergyó – még ma is az utóbbi a legnépesebb: a 2000-es statisztikák szerint 600 körüli lelket számlál. Puskás Attila, szeptemberben kinevezett vikárius lapunknak elmondta: tekintve, hogy az örmény katolikus egyházközségeknek személyében végre ismét saját lelkipásztora van, úgy véli, a hétvégén lezajlott magyarörmény konferenciával sikerül hagyományt teremtenie Gyergyószentmiklóson. Örmény liturgiát naponta 18 órától tartanak a város örmény templomában.
A Puskás Attila helynök által celebrált örmény rítusú szentmisét a gyergyói örmény templomban tartották a helyi örmény kórus közreműködésével. „Erdélyben az örmény nyelvet már nem beszélik, az örmény katolikusok pedig magukat magyarörményeknek tartják” – derült ki a konferencián. A történelmi örmény közösségek közül – Szamosújvár, Erzsébetváros, Szépvíz és Gyergyó – még ma is az utóbbi a legnépesebb: a 2000-es statisztikák szerint 600 körüli lelket számlál. Puskás Attila, szeptemberben kinevezett vikárius lapunknak elmondta: tekintve, hogy az örmény katolikus egyházközségeknek személyében végre ismét saját lelkipásztora van, úgy véli, a hétvégén lezajlott magyarörmény konferenciával sikerül hagyományt teremtenie Gyergyószentmiklóson. Örmény liturgiát naponta 18 órától tartanak a város örmény templomában.

Gergely Edit



2003. november 10., hétfő 22:01


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület