Főpróba: úszó tárlat a Dunán
Népszabadság• 2003. november 10. • Szerző: Szalai Anna
A folyón úszó kiállítás látványterve (kép: Forrás: Hajós Alfréd Társaság)
Kiállítási csarnokká alakul át jövő nyáron a Duna. Az úszó tárlaton
nagyméretű kültéri műalkotásokat mutatnak be. Ám ez csupán a főpróbája
lesz egy-két évvel későbbi, nagyszabású folyami kiállításnak.
Hatalmas szobrok, fotók, festmények és installációk úsznak le a jövő
nyáron a Dunán. A műalkotásokat bárkák, vagy katonai pontonok veszik majd
a hátukra, míg a nézők a partról csodálhatják majd meg az európaiság, a
kortárs művészet és a sport világa közötti kapcsolatot bemutató műveket.
Az úszó tárlat Bécsből indulna, majd Pozsony érintésével érkezne meg Budapestre.
Az egyedülálló vállalkozás ötletét a tavaly alakult Hajós Alfréd Társaság
(HAT) alapító tagjai, de különösképpen a jelenleg Amerikában élő Vészi
Tamás festőművész illetve a közhasznú egyesületet vezető Földvári Gergely
zeneszerző-zongoraművész jegyzik.
– Magyarország első ötkarikás bajnoka az úszás után építészként később
művészeti olimpiát is nyert. Ez már önmagában is nagy ritkaság. Ám ennél
is különlegesebb az életműből áradó harmónia, amely képes a sportot, a
művészetet és a társadalmi jótékonyságot egységben megjeleníteni. Úgy véljük
egy ilyen formátumú ember megérdemli, hogy sokrétű munkásságát a maga teljességében
mutassuk be a nagyközönségnek. Ezt szolgálja az a folyamatos kutatómunka,
amelynek zárásaként egy életrajzi kötet, időszaki kiállítás, illetve egy
film készül. Az építésznek az általa tervezett épületeken elhelyezett emléktáblákkal
kívánunk adózni. Az elsőt, az idén 125 esztendeje született bajnok emlékére,
az Andrássy Hotel homlokzatán helyeztük el. Társaságunk azonban nem a kultuszteremtés
szándékával jött létre – jelenti ki Földvári Gergely, aki Hajós Alfréd
Londonban élő unokájával közösen döntött a HAT létrehozásáról.
Vészi Tamás rajzos terve a tárlatról (kép: Forrás: Hajós Alfréd
Társaság)
Az immár nemzetközivé tágult, csaknem negyven tagot számláló társaság
hazánk jövő évi EU-csatlakozását, illetve az olimpiai játékok athéni visszatérését
kívánja egy gondolatba fűzve megünnepelni. A kiállítás a támogatók bőkezűségétől
függően erre az alkalomra készült művekből, illetve már meglévő, de még
be nem mutatott öt-tíz alkotásból állna. Néray Katalin, a Ludwig Múzeum
igazgatója és Jerger Krisztina, a Műcsarnok kurátora szakmai tanácsadóként
állnak az ügy és az egyesület tagjai, köztük Niklai Judit művészettörténész
mellé, hogy segítsenek a válogatásban. A pénz egyelőre hiányzik a tervek
mögül. Földvári Gergely azonban bízik azokban az intézményekben és cégekben,
amelyek már korábban támogatásukról biztosították őket, ezenfelül természetesen
pályázatokat is írnak.
– A Duna Budapest főutcája, mégis nagyon kevesen használják – idézi
a főpolgármestert Földvári Gergely. – A folyó kereskedelmi, szállítási
szerepe viszszaszorulóban van, a turizmus viszont egyre nagyobb teret hódít.
A turizmus és a művészet pedig kiváló párost alkot, amelyben komoly gazdasági
lehetőségek is rejlenek.
A Duna menti népek közül egyre többen fedezik fel a folyó jelképes erejét.
Az elmúlt éveket rendezvények és művészeti események sora jellemezte. Kezdjük
a sort mindjárt a legparányibbal. A világ legkisebb kiállítóterme a Lánchíd
budai hídfőjénél található. A Folyamat Galéria tulajdonképpen egy régimódi
vízmagasságmérőt rejtő ablakos acélszekrény. A szerkezet egy művész által
előre „megfestett” papírra rajzolja a vízállást jelző görbét, így a folyó
és a művész együtt hozza létre az alkotást. A Folyamat Galériát Császári
Gábor budapesti születésű Hamburgban élő kísérleti filmes és a New Yorkból
Budapestre települt Adéle Eisenstein hozták létre. Ennél nagyszabásúbb
Regina Hellwig-Schmid regensburgi művész kezdeményezése, aki 2011-ig minden
évben bemutat egy Duna menti népet városában. A közelmúltban pedig Belgrádban
tartottak egy nagyszabású nemzetközi konferenciát e témában. Ezen rendezvények
sorába illeszkedne a mi úszó kiállításunk.
A jövő évi vízi tárlat azonban csak főpróbája lenne a 2006-ra tervezett
„múzsák pentatlonjának”. A F-L-O-W (Future-Linked-On-Water) nemzetközi
kulturális rendezvénysorozat ugyanis Amszterdamból indulva a Rajna–Majna–Duna
folyosóján végighaladva egészen a Fekete-tengeri torkolatig szórakoztatná
a nagyközönséget. A régi, új és leendő uniós tagállamokat összekötő vízi
rendezvényen a több tucat nagyméretű szépművészeti alkotást mutatnak majd
be, miközben a kikötőkben előadásokat, nyilvános sport-, művészettörténeti
és helytörténeti programokat, valamint könyv-, és oktatási segédanyagok
szakvásárát is rendeznek. A F-L-O-W állomásai közül – legalábbis a szervezők
számára – a margitszigeti megálló lesz a legfontosabb: a Hajós Alfréd nevét
viselő és általa tervezett uszodában ugyanis úszó Európa-bajnokságot rendeznek.
Ki a protekcionista?
Népszabadság
www.nol.hu • Szerző: Krajczár Gyula
Az ázsiai gazdasági tanácskozások manapság többnyire a szabad kereskedelemről
szólnak. Hosszú évtizedek elzárkózása és protekcionizmusa után ma már általános
vélemény, hogy a térség jövője a vámakadályok lebontásában van. Az ügy
messze nem olyan kézenfekvő, mint amilyennek látszik. Akármilyen szempontból
vizsgáljuk az érintett államokat, rendkívüli kavalkádot találunk. Vannak
viszonylag stabil piaci intézményrendszert kiépített országok, mint Japán
vagy Dél-Korea, s vannak ezen az úton jócskán elmaradottak, mint Kambodzsa
vagy Laosz. Vannak fejlett országok, de vannak Burma-szintűek is. Vannak
többé-kevésbé demokratikusan berendezkedett államok, s vannak kemény diktatúrák.
Méreteikben a hatalmastól az apróig sorolhatók. S még nem beszéltünk a
történelemről, a vallásokról, az etnikai kérdésekről, amelyek változatos
szembenállásokat produkálnak.
A hatvanas évektől előbb Japán, majd az úgynevezett kis tigrisek indultak
el azon a hosszú úton, amelyen kinyitották gazdaságaikat a világ felé.
Tipikus kereskedelmi harc volt: korlátlanul akartak exportálni, otthon
azonban keményen protekcionisták voltak. Eleinte jobban, mint az amerikaiak
és az európaiak, manapság – mondjuk – legfeljebb anynyira. A folyamat mindenesetre
elég tanulságos példákat szolgáltat a többieknek. Az elvi mérlegelés tárgya
szép, lassan az lett, mi éri meg jobban: lenyelni az exportunk elé állított
akadályok békáját, vagy folyamatosan kinyitni saját piacunkat. Aztán szép
lassan az is világossá vált, hogy a saját piac óvatos kinyitása nem jelenti
feltétlenül azt, hogy a jenkik maradéktalanul megeszik az összes kenyerünket.
Japánban, majd Dél-Koreában is kiderült, külföldi csak akkor tud üzletet
kötni, ha felhalmoz a maga számára egy speciális tudásmennyiséget az ottani
kultúráról, munkakultúráról, nyelvről, működési módról. S akkor, ha ezt
megszerezték, már nincs is olyan nagy bajuk velük a helyieknek.
A dilemma nagy elbillentője a jelek szerint Kína lehet. Peking volt
az első, amely kezdeményezte, hogy a Távol-Kelet és Délkelet-Ázsia alkosson
egyetlen hatalmas szabadkereskedelmi övezetet. Nemrég Bangkokban tartották
az úgynevezett Ázsia–Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozóját,
s itt már részletek is kiderültek a készülő folyamatokról. Ennél fontosabb
azonban, hogy a résztvevők nyilatkozatban kezdeményezték, kezdjék újra
a világkereskedelmi tárgyalásokat, melyek a mexikói Cancúnban szeptemberben
összeomlottak. Ebben a kontextusban az ázsiaiak ugyanis már egyértelműen
az Egyesült Államokat és Európát minősítik protekcionistának. Vagyis kettős
játszma zajlik: Ázsiában teljes kereskedelmi liberalizálás a cél, s a világban
is. Igazi ellenfelek azonban csak az utóbbiban vannak, a szabad kereskedelem
egykori (s szavakban mai) prókátorai: Amerika és Európa.
A kását – persze – nem eszik forrón, de az alapszituáció ez. A kínaiak,
s nyomukban a többiek, lassan elhatározzák, hogy az ő érdekük a szabad
kereskedelem. S ebben háttérbe szorítják az egyéb szempontokat: akik meg
tudnak egyezni, azzal meg fognak egyezni. A Világkereskedelmi Szervezethez
(WTO) történt csatlakozásukkor vállalt liberalizációs kötelezettségeiket
ütemesen teljesítik, s mindig nagy a dobpergés, ha valamely lépést az előírt
határidő előtt tesznek meg. S természetesen pontosan tudják, melyek azok
az eszközök, melyekkel a liberalizáció mellett is megvédhetik egyéb érdekeiket.
Kína belépése ebbe a játszmába egy kicsit máris megváltoztatta a világot.
Ők új, jelentős befolyással rendelkező tárgyalók. Eddig az amerikaiak a
kereskedelmi tárgyalásokon külön-külön mindenkivel, s végső soron mindig
le tudták zsírozni az eredményt. Kinek engedtek, kit megfenyegettek, kit
megvásároltak, de a végére mindig kijött valami. Most összeállt három nagy,
Kína, Brazília és India, s nem mindegyik csak a maga ügyét fújta, s a régi
módszer egyelőre halott. Most pedig az APEC javasolja az újra-kezdést.
Peking, 2003. november
Magyarországon magas a tudományos érdeklődés
www.magyarhirlap.hu
Magyarország a tudományos érdeklődés önjellemzésen alapuló sorrendjében
a második helyen áll a tagjelölt országok között - állapította meg a Magyar
Gallup Intézet által készített Eurobarométer-kutatás.
Magyarországon több mint minden második felnőtt (53 százalék) érdeklődik
a tudomány és a technológia kérdései iránt. A magyarok közül többen mondják
magukat a tudomány iránt érdeklőd›nek, mint átlagosan az Európai Unió polgárai
és még többen, mint a tagjelölt országok lakossága körében.
A vizsgált öt témakört illetően a tudomány és technológia iránt érdeklődők
Magyarországon ugyanúgy a harmadik helyen állnak, mint az EU országok lakossága
körében.
A lakosság önjellemzése alapján Magyarországon a következő az érdeklődési
sorrend: kultúra, politika, tudomány és technológia, gazdaság és pénzügyek
és végül a sport.
A magyarok ugyanakkora hányada tekinti magát tudományos téren tájékozottnak,
mint amekkora hányad átlagosan a tagországokban (tehát közel egyharmaduk),
és 5 százalékponttal nagyobb hányad, mint átlagosan a tagjelölt országokban.
Gallup Intézet
Az ENSZ támogatja a klónozást
www.mno.hu
Origo
Az ENSZ közgyűlése nem támogatja az emberi klónozással kapcsolatos kutatások
leállítását. A közgyűlés jogi bizottsága 80-79 arányban támogatta azt az
iráni kezdeményezést, amelynek értelmében a szervezet két évig nem tárgyalja
az emberi klónozás kutatásának befagyasztását. A döntés értelmében a tagállamok
nem kapnak lehetőséget arra, hogy szavazzanak az Egyesült Államok és Costa
Rica közös javaslatáról, amely betiltaná az emberi klónozást.
A kérdés erősen megosztotta a bizottságban képviselt 191 tagállamot.
Az emberi klónozás kérdésében jó egy évvel ezelőtt kezdődtek meg a tárgyalások
az ENSZ-ben, de a szemben álló felek kibékíthetetlen ellentéte következtében
egy évvel elhalasztották a megbeszéléseket. Az egyik fél - az USA és Costa
Rica vezetésével - az emberi klónozás valamennyi fajtáját betiltatta volna.
A Franciaország és Németország mögött felsorakozó országok ezzel szemben
csak a reproduktív klónozásra szerettek volna törvényi tiltást, ám engedékenyebben
léptek volna fel a gyógyítás célra alkalmazott, úgynevezett terápiás klónozással
szemben, amelyektől azt várják, hogy a gyógyászat számos területén forradalmi
eljárásokhoz kifejlesztéséhez vezethet.
Az iráni kezdeményezés elfogadása azonban azt jelenti, hogy jó ideig
egyik fél álláspontja sem győzedelmeskedhet - a javaslatokról ugyanis két
esztendeig nem lehet szavazni. Az elemzők szerint a döntés a tudósokat,
a bioetikusokat és a közvéleményt egyaránt csalódottá teheti - mivel jelentős
számú kiskaput hagy nyitva azok előtt, akik esetleg a kétéves haladékot
kihasználva mindent elkövetnek az emberi klón létrehozásáért.
Egészségtelen gyermekételek?
www.dunatv.hu
Egészségtelenek a gyermekeknek szánt ételek - állítják brit kutatók.
Vizsgálatuk szerint túl sok a só és a cukor például a gabonapelyhekben,
gyümölcslevekben, tésztákban. L A magyar álláspont ezzel szemben az, hogy
egészségtelen étel nem kerülhet forgalomba, táplálkozási szokásainkon viszont
változtatnunk kell, mert ahhoz nem fér kétség, hogy az egészségesnél több
zsírt, szénhidrátot tartalmazó élelmiszert fogyasztunk.
A brit kutatók kifogásolják azt is, hogy a csomagolás félrevezeti a
fogyasztót, mert azt sugallja, több a termékben az alapvető tápanyag mint
amennyi valójában van benne. Vizsgálatuk kimutatta, hogy a gyermekeknek
készített gabonapehelyben ötször annyi cukor van mint a felnőttekében.
- Az a cukor kell a gyermeknek az iskolában az agyműködéshez, ahhoz, hogy
tudjon koncentrálni, hogy tudjon felelni, hogy tudjon teljesíteni az iskolában,
a cukorra szükség van. Természetesen a mennyiségen van a hangsúly. - Nem
arról van szó, hgoy irtsuk ki a cukrot, vagy irtsuk ki a sót, tovább megyek,
hogy irtsuk ki az alkoholt, csak meg kell találni azt a mennyiséget, mindenkinek
az agyában, a szívében, hogy tudja, hogy hogyan kell ezek között válogatni
és milyen gyakran. - Valamennyi csecsemőtápszer és bébiétel adalékanyag
tartósítószer és szinezékmentes, és így az adott korosztály igényeinek
teljes mértékben megfelel. És még annyit hadd tegyek hozzá, hogy minimális
ízesítéssel, tehát minimális cukorral és sóval készülnek. Én nyugodt szívvel
adnám a gyermekemnek, mert tudnám, hogy akkor nem üres gyomorral indul
az iskolába. Ma Magyarországon nincs megszabva, hogy az egyes termékeknek
milyen összetevőt milyen arányban kell tartalmaznia, ajánlások viszont
vannak. A tervek között szerepel egy olyan bizottság felállítása, amely
ezek közül az ajánlások közül válogatva egy törvénytervezetet készítene
a parlamentnek, hogy számonkérhető is legyen az egészséges élelmiszerek
gyártása. A népegészségügyi program részeként minden ötödik osztályos gyerekhez
eljuttatnak egy hírlevelet, és az iskolai védőnők bevonásával az oktatás
része lesz az egészséges életmódra nevelés. - Egy pozitív listát állítanak
össze a munkatársaink arra vonatkozóan, hogy milyen kínálat jelenjen meg
az iskolai büfében, mi az, aminek feltétlen ott kell lennie. Mondom is
rögtön: gyümölcs, zöldségféle, már olyan ehetőféle, olyan szendvics, amiben
valamilyen zöldség vagy saláta van, tej és tejtermékek, és hát még mások
is - még nem vagyunk kész a listával. Azt még nem tudni, hogy ez számonkérhető
lesz-e, az ajánlás esetleges be nem tartását szankcionálják-e majd. - Egészségtelen
étel nem kerülhet forgalomba. Olyan nincs. Egészséges ételek kerülnek forgalomba.
A nemrégiben megalakult Élelmiszerbiztonsági Hivatal a gyártókkal ugyan
nem tart közvetlen kapcsolatot, azok az adatokat kötelező módon más hatóságoknak
továbbítják. A hatóságok, így az ÁNTSZ, az egészségügyi, valamint a földművelésügyi
tárca intézményei és az unió között viszont az új hivatal fogja összehangolni
a munkát. - A jövőben pedig ezeken az adatokon keresztül leszünk képesek
arra, hogy az az áru, termék, és főként az élelmiszer vonatkozásában, ami
valamilyen módon veszélyes anyagot tartalmaz, vagy károsítólag hat az egészségünkre,
fogyasztásunkra, élvezeti értékre, nos ezeket az adatokat mi már tudjuk
részben rizikó alapján becsülni, illetve a megfelelő intézkedéseket megtesszük.
Azt feltehetően nem lehet elvárni, hogy minden termékre érvényes, ideális
arányokat írjon elő bárki, mi viszont eldönthetjük, hogy miből mennyit
fogyasztunk. Csak a szakembert tudom idézni: nagyítóval menjünk bevásárolni,
mert minden terméken a gyártó köteles feltüntetni, hogy mit tartalmaz a
kiválasztott élelmiszer, így eldönthetjük, hogy megvesszük-e azt, avagy
sem.
Játékok a mobilokban: gyilkolj a gombokkal!
Egy év múlva jön az N-Gage kettő, de a Sony sem nézi tétlenül a
Nokia hódítását
www.axel.hu
Alig egy héttel a Nokia N-Gage megjelenése után már
jó üzletet csinálhattak azok, akik kibírták, hogy ne a megjelenés napján
vegyék meg a játékgépbe épített telefont: Amerikában két bolthálózat is
100 dollárral olcsóbban adta a telefont, mint a bevezető ár.
A pontosan egyharmados árcsökkenés oka valószínűleg
az alacsony kereslet - a Nokia kimutatásai is azt jelzik, hogy az N-Gage-et
legfeljebb azok vettek, akik mobilcégüktől előfizetéssel együtt olcsóbban
tudták megvásárolni.
Csak telefonálni nem jó
A kritikusok hasonlóképpen nem bántak kesztyűs kézzel
a forradalmian új készülékkel, bár nehéz lenne vitatni a kritikák azon
pontjait, mely szerint a készülék nem igazán alkalmas telefonálásra, illetve,
hogy egyik játékról a másikra váltani legalább háromperces folyamat, amit
gyakorlatilag lehetetlen például egy zsúfolt buszon végrehajtani.
400 ezer készülék - a polcokon vagy otthon?
A Nokia azonban azt állítja: a kritikák ellenére
400 ezer példányt sikerült eladni a telefonból, ami mindenképpen hatalmas
siker.
A fanyalgók szerint nem, szerintük ugyanis az említett
szám nem a felhasználókhoz, hanem a kereskedőkhöz eljuttatott termékek
száma - az eladások ennél jóval alacsonyabb szinten mozognak.
A Nokia azonban valószínűleg csak nevet a markába:
az ingyen publicitás mindig jól jön, és azt legalább sikerül belevésni
a fogyasztók agyába, hogy a mobil játékterminálok gyártója a Nokia - elvégre
ez a trükk egyszer már a Microsoftnak is bejött.
Más motivációval aligha magyarázható az, hogy az
N-Gage kijelzője például csak 4096 színt tud, pedig a cégnek már van egy
kész, 65 ezer színű kijelzője, vagy éppen az, hogy az N-Gage játékainak
többsége minden további nélkül fut a Nokia 6600-on is.
A Gameboynál már most jobb
Az egyéertelmű, hogy a Nokia és a legnagyobb vetélytársa,
a Gameboy Advance már most sem tartozik egy kategóriába: például csak a
Nokián futnak három dimenziós játékok, ha nincs is még sok belőlük, és
sebesség tekintetében is a finnek jobbak.
Verhetetlenek?
A választék azonban egyelőre a Gameboynak
kedvez: a Nokia egyelőre alig negyven játékot tud felmutatni a Gameboy
évek alatt összegyűjtött csaknem ezer darabjával szemben.
További előny, hogy a Nokiával hálózatban is játszhatunk, míg vetélytársával
egyelőre nem.
Tuti, hogy a Nokiának rengeteg pénzébe kerül, amíg
meghonosítja az N-Gage-et a piacon vagy tíz éve jelenlevő Gameboy ellenében,
ám úgy tűnik, hogy a cég teljesen tisztában van ezzel, így nem is maradnak
sokáig a középszerűen sikerült masinánál: 2004 novemberében már a Nokia
N-Gage II-t vásárolhatják meg a gammerek - beépített joystickkal, nagyobb
képernyővel, és interneten keresztül vívható hálózati játékokkal.
Jövőre jön a Sony
Hogy aztán hosszútávon mennyire lesz komoly a telefon-játékgép
házasság, azt az is mutatja, hogy a Sony már most bejelentette: az N-Gage
PSP nevezetű riválisa egy éven belül a piacra kerül.
A "jövő Walkmanjéről" azt már tudni, hogy a Nokiáénál
nagyobb képernyőjű, ám hasonló méretű kütyü leginkább egy kisebbfajta hordozható
tévére hasonlít majd.
Addigra azonban valószínűleg már az N-Gage 2 lesz a versenytárs.
Örmény konferencia Gyergyóban
http://www.kronika.dntcj.ro/
Örmény rítusú szentmisével ért véget tegnap a hagyományteremtő szándékkal,
első ízben szervezett magyarörmény konferencia Gyergyószentmiklóson. A
rendezvényt az örmény katolikus általános helynök, Puskás Attila szervezte
a székelység körében a XVII. században otthont alapító örmény népcsoport
helyzetének vizsgálatára. A kétnapos rendezvényen a szamosújvári Tarisznyás
Csilla, az Armenia folyóirat szerkesztője, Sebesi Karen Attila, a Magyarörmények
Romániai Szövetségének elnöke, valamint Puskás Attila tartott előadást.
A szombat délelőtt szűk körben, meghitt hangulatban zajló előadások után
este a szárhegyi ferences rendház ebédlőjében Sebesi Karen Attila és Sebesi
Hripszimé Tündér Fordulj kedves lovam című pódiumműsorát mutatta be.
A Puskás Attila helynök által celebrált örmény rítusú szentmisét a
gyergyói örmény templomban tartották a helyi örmény kórus közreműködésével.
„Erdélyben az örmény nyelvet már nem beszélik, az örmény katolikusok pedig
magukat magyarörményeknek tartják” – derült ki a konferencián. A történelmi
örmény közösségek közül – Szamosújvár, Erzsébetváros, Szépvíz és Gyergyó
– még ma is az utóbbi a legnépesebb: a 2000-es statisztikák szerint 600
körüli lelket számlál. Puskás Attila, szeptemberben kinevezett vikárius
lapunknak elmondta: tekintve, hogy az örmény katolikus egyházközségeknek
személyében végre ismét saját lelkipásztora van, úgy véli, a hétvégén lezajlott
magyarörmény konferenciával sikerül hagyományt teremtenie Gyergyószentmiklóson.
Örmény liturgiát naponta 18 órától tartanak a város örmény templomában.
A Puskás Attila helynök által celebrált örmény rítusú szentmisét a
gyergyói örmény templomban tartották a helyi örmény kórus közreműködésével.
„Erdélyben az örmény nyelvet már nem beszélik, az örmény katolikusok pedig
magukat magyarörményeknek tartják” – derült ki a konferencián. A történelmi
örmény közösségek közül – Szamosújvár, Erzsébetváros, Szépvíz és Gyergyó
– még ma is az utóbbi a legnépesebb: a 2000-es statisztikák szerint 600
körüli lelket számlál. Puskás Attila, szeptemberben kinevezett vikárius
lapunknak elmondta: tekintve, hogy az örmény katolikus egyházközségeknek
személyében végre ismét saját lelkipásztora van, úgy véli, a hétvégén lezajlott
magyarörmény konferenciával sikerül hagyományt teremtenie Gyergyószentmiklóson.
Örmény liturgiát naponta 18 órától tartanak a város örmény templomában.
Gergely Edit
2003. november 10., hétfő 22:01