Az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet 2001 óta szervez határmenti konferenciasorozatot a szomszédos országok egészségügyi szakképzési és nyilvántartási rendszerének megismerésére. Az első partnerország Szlovénia volt, tavaly pedig Romániával közösen szervezték meg a konferenciát.

Vízvári László, az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet budapesti igazgatója elmondta, hogy a magyar ápolóképzés rendkívül magas színvonalú, felmérések szerint meghaladja az Európai Unióban előírt alap normatívákat.

Az ápolóképzés érettségire épülő hároméves, 4600 órás tanulmányokat jelent ma hazánkban, ugyanakkor az Unióban már a 10. osztály után elvégzett szakképesítést is elfogadhatónak tekintik

A magyar ápolók keresettek külföldön, és bizonyos fokú migráció is megfigyelhető a magyar egészségügyi társadalomban, amely mindig keletről nyugati irányban halad. Romániából, Ukrajnából Magyarország felé, innen Ausztriába, Németországba, nem ritkán Olaszország irányába.

Ausztriára és az uniós országokra egyaránt az orvos-orientált képzés a jellemtő, míg nálunk, az ápolóképzésben a segítségnyújtásra, a testi és lelki fájdalom enyhítésére helyezzük a hangsúlyt. A diagnosztizálás elsősorban az orvos feladata.

Az egészségügy helyzetéről szólva Vízvári László elmondta: úgy tűnik, hogy a jelenlegi kormányzat azt a lehetőséget választja, hogy kiegészítő biztosításokat fogad el a már meglévő mellé. Ez újabb feladatokat ró az egészségügyre. A másik változat a többféle biztosítási rendszer bevezetése lehetne. Létezik olyan vélemény, amely szerint együttesen rendelkezésre álló összeg elegendő a rendszer működtetéséhez. Sokan visszatértek a pályára, bár nem elsősorban a legjobban képzett munkaerők. A kórházak sajnos pénzügyi okok miatt inkább a kisebb kvalifikációval bíró, olcsóbb munkaerőt alkalmazzák. Ezen segített az ún. minimumtörvény, amely meghatározza, hogy elsősorban érettségire épülő 3 éves képzésben részt vett ápolókat kell foglalkoztatni, valamint osztályonként kötelezővé teszi diplomás (főiskolát végzett) ápolók alkalmazását is. Mindezt az ÁNTSZ ellenőrzi.

Vízvári László ismertette a továbbképzési lehetőségeket is, amelyek közül kiemelkedő a távoktatás szerepe, amelynek fő területei a nefrológia (vesebetegségekkel kapcsolatos) továbbképzés, egészségügyi menedzserképzés, endoszkópos szakasszisztens képzés.

A konferencia részletei a www.eti.hu oldalon –az egészségügyi Továbbképző Intézet honlapján tekinthető meg, a távoktatásról szóló információk pedig a www.tavoktatas.hu holapon.

Horváth Edit

Fotó:konczer@fplanet.hu