|
Európáról a katedrán - Európai dimenzió a nyelvoktatásban
Regionális szakmai pedagógus konferencia
- Az Európai Unió előnyeinek biztos várományosai a nyelveket beszélő,
jó kommunikációs képességekkel, EU alapismeretekkel rendelkező állampolgárok
- hangzott el a hét végén a Liszt Ferenc Konferenciaközpontban tartott
kétnapos tanácskozáson, amelynek célja a nyelvtanároknak a kibővült Unióban
jelentkező újkihívásairól és lehetőségeiről való tájékoztatása volt.
A szervezők nevében Kozma Adrienne köszöntötte a
résztvevőket
A konferencián, amely a Világ-nyelv program keretein
belül, a Tempus Közalapítvány támogatásával valósult meg, dr. Hiller István
kultuszminiszter köszöntő szavai is elhangzottak.
Az Európai Unióban nagy gondot fordítanak arra,
hogy Európa ,,sok színben virágzó nyelvi mező maradjon". Számos példa bizonyítja,
hogy a nyelvi funkciók megőrzésére már eddig is nagy gondot fordítottak,
így a kis nyelvek közül a baszk és a katalán nyelv virágzásnak indult.
A kisebbségi nyelvet beszélők kultúrájának megőrzésére
Európa ügynökség létrehozását tervezik, amely több éves akcióprogrammal
segíti a tapasztalatcserét, a több nyelvet beszélő régiók között.
Jelenleg 40 millió kisebbségi nyelvet beszélő polgár
él az EU-ban, számuk 2004 után hatmillióval gyarapodik majd.
Az ideális európai polgár anyanyelvén kívül 1-2
idegen nyelvet beszél, vagy legalábbis érti a szomszédságában élők nyelvét.
A 21 tagú Uniónak 21 hivatalos nyelve lesz majd.
Ez a nyelvi sokszínűség maga után vonja azt a problémát, amelyet a tolmácsállomány
hatalmassá duzzasztása jelenthet. A 21 hivatalos nyelv 420 fordítási verziót
jelent egy-egy uniós rendelet megalkotásánál.
Kiutat – sokak szerint – az angol nyelv hivatalossá
tétele jelenthet, miután a semleges nyelvek –a latin és az eszperantó –
nem alkalmasak a modern, illetve a bonyolult fogalmak pontos kifejezésére.
A magyar népesség nyelvtudásával kapcsolatban bíztatóak
az elmúlt 10 évben lezajlott pozitív változások, hiszen a 40 év alattiak
körében háromszorosára nőtt a legalább egy idegen nyelvet beszélők száma.
Ma az egyetemisták és főiskolások 71 százaléka, a diplomások 51 százaléka
rendelkezik idegen nyelvtudással.
Az adatok bíztatóan hangzanak, azonban köztudott,
hogy a jelenlegi iskolai nyelvoktatás színvonala nem megfelelő, hiszen
a diákok 8 év nyelvtanulás után gyakran nem tudnak megszólalni az adott
idegen nyelven. Gyakran ellentmondás van a nyelvvizsga bizonyítvány által
tanúsított és a valós nyelvtudás között.
Hazánkban ma a középiskolás diákok 95 %-a az angol
illetve a német nyelvet választja első idegen nyelvként, a kis nyelvek,
csak második-harmadik nyelvként jöhetnek szóba. Az orosz nyelv iránti érdeklődés
visszaszorult, pedig az orosz piaci nyitással megnőtt a nemzetközi érdeklődés
e nyelv iránt.
Reformokra van szükség. A Világ-nyelvprogram meghirdette
a Nyelvtanulás évét, és célul tűzte ki, hogy 5 év múlva minden középiskolából
kikerülő diák használható nyelvtudással rendelkezzen. A felnőttek bevonása
a nyelvtanulásba szintén a program szerves része, nyelvet tanulni felnőtt
korban sem késő. Mindezek alapjául kell, hogy szolgáljon a magyar anyanyelv,
a nyelvtani alapfogalmak megtanulása.
A kulturális tárca ,,Édes anyanyelvünk” programot hirdetett
meg, amelynek fő célja a szórványokban élő magyarság nyelvi hagyományainak
ápolása, a népdalok és népmesék megőrzése, felkutatása.
Szombaton szekcióülésekkel folytatódott a program,
amely alatt az Európai Unióról szóló, az interkulturalizmus oktatása, valamint
a Tempus közalapítvány pályázati forrásai, a sikeres pályázatírás metodikájának
megismerésére nyílt lehetőség.
A konferencián elhangzottakról az eukatedra@freemail.
hu e-mail címen kérhetők további információk a szervezőktől.
Horváth Edit
Kapcsolódó cikk:
,,Európáról
a katedrán - Európai dimenzió a nyelvoktatásban”
2003. november 16., vasárnap 20:45
|
