Közös tanulmányutak tapasztalatai a Naturschutzbund Burgenlanddal előadássorozat keretében Biogazdálkodás Sopronban és Kismarton környékén címmel a Castanea Környezetvédelmi Egyesület szevezésében Karina Bartmann, Hárs Olivér, Szabó Miklósné tartott előadást Sopronban.

Természetvédelem és mezőgazdaság Burgenlandban
“ A fajták sokfélesége pár éven belül ugyanolyan fontos lesz, mint ma az ivóvíz” – mondta Konrad Lorenz, a híres természettudós.
Nem véletlen, hogy ezzel az idézettel kezdte előadást Karina Bartmann, az Osztrák természetvédelmi Szövetség munkatársa, hiszen már sokak számára nyilvánvaló: a környezetvédelem szorosan összefügg az ökológiai mezőgazdasággal.
Milyen tájakat találunk ma Pannóniában? Ahogy közeledik az Unióhoz való csatlakozásunk dátuma egyre inkább mi is átérezzük a – a pannon táj sorsközösséget teremt szomszédainkkal.
Vannak természeti tájak, védett tájak és kultúrtájak, vagyis mezőgazdaságilag évezredek óta művelt területek. A védett tájakhoz tartozik Panndorf, ahol még fellelhető a molyhos tölgy, Hackenberg és Jungerberg, a ritka szárazgyep területeivel. A windeni medvebarlang a denevérek lakhelye Burgenlandban. Természetesen védett táj a Fertő tó és környéke, a nádas és a vizivilág is. Ezeket tudatosan óvják és fejlesztik Ausztriában.
Azonban éppúgy környezetünk részei a mezőgazdasági területek, amelyek művelése összhangban kell, hogy legyen a tájjal. A nagyüzemi gazdálkodás kizsigereli a földet, és megszünteti a korábbi természetes élőhelyeket. A biotechnológia által kitenyésztett fajtáktól sokan ódzkodnak.

Vajon mi lehet a megoldás?
Az extenzív gazdálkodás természetes módszereket követ. Vezérleve az értelmes földhasználat, a természetes lehetőségek elégséges kihasználása. Az extenzív gazdálkodás mellett biztonságban megmaradnak a természetes élőhelyek, a fás legelők, a földutak, a mezsgyék, a tisztások, a kisebb facsoportok a mezőgazdasági területen. Burgenlandban gyakori, hogy a korábban nagy területű monokultúrákat, szántóföldeket kisebb csíkokra parcellázzák, mezsgyéket biztosítanak, s járható földutat megközelítésükre.
Érdekes adatok világítják meg a növényfajták sokféleségének ritkulását. Míg alig 100 éve 3-5000 almafajtáról tudtak Ausztriában, ma mindösszesen 4-500 fajtát ismerünk csak. A ma élő lucernafélék állománya is csak 75% -a a századfordulón még létező fajtáknak. Németországban a századfordulón 1000 fajta búzát termesztettek, ma csak 33 fajta ismert. A legeklatánsabb az indiai rizs példája. A száz évvel ezelőtt jelen lévő 30. 000 fajta rizs helyett ma már csak 50 fajta ismert, és ezekből is leginkább csak 12 fajtát termesztenek az ázsiai országban.

Visszafordítható-e ez a folyamat?
Az Osztrák Természetvédelmi Szövetség véleménye szerint a kisüzemi, háztáji gazdálkodás, a föld kíméletes használata segíthet abban, hogy megőrizzük kultúrnövényeinket és a természeti tájakat eredeti sokszínűségükben.
Naturschutz ist essen – vagyis: az evés (is) lehet természetvédelem. Persze, csak akkor, ha tudatosan étkezünk, az egzotikus gyümölcsök helyett inkább környezetünkben termett, évszaknak megfelelő hazait fogyasztunk, és kerüljük a kémiai vegyszerekkel kezelt táplálékot.

H. E.
Fotó:www.date.hu