Mindenszentek előtt a kegyeleti kultúránkról

A közelgő egyházi ünnep, a mindenszentek küszöbén Rosenstingel Antalt, a soproni Katolikus Konvent műszaki vezetőjét, a helyi Temetőbizottság elnökét, illetve Kebelei Ferencet, az Evangélikus Gyülekezet felügyelőjét kérdeztük a kezelésük alá tartozó temetők rendjéről. - A Szent Mihály templom mögötti régi, a Mély út mellett, a múlt század végén megnyitott új, és a Pozsonyi út mentén az édesapám által tervezett legújabb temető áll az 1625-ben alapított Katolikus Konvent kezelésében - kezdte a beszélgetést Rosenstingel Antal. - A sírkultusz az elmúlt évtizedekben megváltozott. A halottakról való megemlékezés döntően a nagyobb egyházi ünnepekre korlátozódik. A hozzátartozók, azaz a sírhelyek bérlői jobbára csak mindenszentekre, karácsonyra, húsvétra és az elhunyt születése-, neve-, és halálának évfordulójára csinosítják ki a sírokat. A hetvenes évek közepéig háromszázötven körüli temetés volt évenként. Ezt követően ötszázra emelkedett. Manapság négyszázötven temetés van évenként. Mindez nagyfokú szemeteléssel párosul. Amíg húsz-huszonöt évvel ezelőtt egyetlen lovaskocsi egy-két alkalommal fuvarozta a virágmaradványokat évente, addig mára a sok helyütt felállított gyűjtőkosarak tartalmát sem győzzük kiüríteni. A baj gyökerei ott keresendők, hogy az emberek kizárólag a saját hozzátartozóik sírjára fordítanak figyelmet, miközben nemegyszer a szomszéd sírra dobálják a szemetet. Megesik, hogy a négylábú kísérők a szomszédos parcellán végzik el szükségleteiket, s a gazdik nem tesznek ez ellen. Tapasztalataink szerint manapság - tisztelet a kivételnek - a kegyelet csupán formális. A rend fenntartása érdekében nem állílthatunk minden látogató sarkába őrt. Az önkormányzat által évenként előirányzott 2-3 millió forintos juttatás nem elég, ebből a temetői infrastruktúra fontosabb fejlesztéseit tudjuk csak fedezni. A még tisztább és gondozottabb sírkertek megteremtéséhez még több anyagi forrás kellene. A szabadáras temetés bevezetése egyfajta bevételt biztosít, így ezt és a költségvetési juttatást tudjuk a temetőfejlesztésre fordítani. - Az Evangélikus Gyülekezet - felismerve a soproni Balfi úti temetőnek az elmúlt évtizedekig tapasztalható elhanyagoltságát -, az elmúlt három évben közel húszmillió forintot fordított a rendbehozatalra - mondta Kebelei Ferenc a gyülekezet felügyelője. - Ennek során felújítottuk a temetői kápolnát és tetőszerkezetét, a főbejáratot, valamint a kerítést is. Emellett a kápolna körüli aszfalt út kialakítását is elkezdtük. Ahogy anyagi lehetőségeink engedik, folyamatosan építjük tovább a közlekedő utakat. Mindenszentekre felújítottuk a bejárat feletti reflektorokat és az útmenti világítótesteket. Legnagyobb gondjaink azonban a temettetőkkel, a sírhelybérlőkkel akadnak. Az esetek ötven-hatvan százalékában a sírgondozás sajnos évi egyszeri alkalomra korlátozódik. Sajnos ez nem elegendő, szisztematikus karbantartásra lenne szükség. Felméréseink szerint közel ezerötszázan vannak, akik ápolják ugyan a sírokat, de rendszeres felhívásainkra sem jelentkeznek a sírhelyek újraváltása érdekében. Egyebek mellett e tény is közrejátszik a temetők elhanyagoltságában. Noha az egyháznak jogában állna elvenni az újraváltatlan sírboltokat, de kegyeleti okok miatt egy ideig eltekint a kényszerű lépéstől. Nemrégiben több milliós beruházással új köztemetői szárnyat létesítettünk. A megközelítőleg húsz évre elegendő sírhelyekből vallásra való tekintet nélkül bárki vásárolhat. Mindenszentek előtt a katolikus és az evangélikus temető felügyelői megerősített szolgálattal, meghosszabbított nyitvatartással fogadják a látogatókat. Kérik őket, a temetők rendje érdekében, a kegyeleti szokásokat tisztelve, ne csak a mindenszentek ünnepét ügyeljenek a rendre és a tisztaságra. A temetőgondnokságok az egyházi esemény előtt a szokásosnál is hatékonyabb karbantartással készülnek a halottak napi méltó megemlékezésre.

NyK