A Nyugat-Magyarországi Egyetem egyik legújabb hagyománya, hogy  Adventi Hangversenyen zenével kedveskedik a város kultúraszerető közönségének. A karok tanári és hallgatói művészeti csoportjai Székesfehérvárott,  Mosonmagyaróvárott, Győrött is adtak koncertet az egyetem nem soproni székhelyű karain - ily módon kívánva boldog karácsonyt, a karokat befogadó városoknak. Végül december 17-én Sopronban a Liszt Ferenc Konferencia- és Kulturális Központ Liszt termében került sor a Sopront köszöntő, nyilvános fellépésre.
A teltházas közönséget Prof. Dr. Faragó Sándor rektor köszöntötte. A rektor ünnepi gondolatait ezúton örömmel adjuk tovább olvasóinknak.

Tisztelt Polgármester Úr, képviselő urak, Városplébános Úr, tisztelendő és tiszteletes urak, tanáraink és tanítványaink,
Kedves Vendégeink, Hölgyeim és Uraim!

Advent harmadik, Örömvasárnapjának átmentett hangulatában és az elhangzott muzsikáktól átjárt szívvel és lélekkel, nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önöket a Nyugat-Magyarországi Egyetem adventi hangversenyén.

Mi az a varázs, ami három milliárd embert megragad Glóbuszunkon nevének hallatán, hitének megélése közben? Az emberszeretet, a makulátlan tisztaság, a küldetés elhivatottsága, mindaz, ami a Mester tanításának alfája és ómegája.

Mert az Emberfia – ahogy Jézus szívesen nevezte magát – szeretettana ma élőbb, mint valaha:
Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót haragosaitokkal,
Ha arcul üt valaki, tartsd neki oda másik orcádat is,
Úgy bánjatok az emberekkel, ahogy akarjátok, hogy veletek is bánjanak.

Ugye, milyen egyszerű és mégis milyen nehéz e gondolatok szerint élni és cselekedni. Nehéz, mert ma is vannak áruló karióti Júdások, vannak igaztalanul vádoló Kajafások, megtagadó Péterek és kezüket mosó Pilátusok. És mégis van – mert megmutattatott, hogy van – ami felülemelhet bennünket minden megpróbáltatáson, a Krisztus-hirdette szeretet, amelynek mindig győzedelmeskednie kell a harag, a viszály, a szeretetlenség felett.

Ez a felemelő szeretet, ez az, amely emberi testet öltött Betlehemben, amelynek emlékét ünnepeljük 2000 éve, minden esztendő fordulója-táján.

Emberi természetünk, hogy mindig csodálkozva fordulunk egy új kis élet, egy apró gyermek világrajövetele felé. Milyen csodálatos, hogy egy ártatlan, tiszta lényben láthatta meg az emberiség Messiását, akinek életcselekedetében és életáldozatában találta meg világosságát, lelhette meg üdvösségét.

Tisztelt Vendégeink!

Művésztanáraink és diákjaink – mély lelkületű komponisták szeretetmuzsikájával kifejezve – nyújtották át Önöknek e szeretetkoncert jegyében az Egyetem ragaszkodásának jeleit szeretett SOPRONUNK polgárai és vezetői számára. Köszönjük mindazt a felénk áradó figyelmet, segítőkészséget – és az elhangzottak szellemében – a szeretetet, amit 2003 mindennapjaiban tapasztaltunk, amiben részünk volt. Ha úgy értékelik, hogy méltóak voltunk minderre, akkor ne vonják meg tőlünk azt 2004-ben sem.

És engedjék meg nekem Kedves Vendégeink, hogy e helyütt is köszönetet mondjak vezetőtársaimnak, tanártársaimnak, minden munkatársamnak, nemkülönben hallgatóinknak az elmúlt évi együttgondolkodásért, a közös munkáért, a segítségért, amelynek egyetlen célja volt – szeretett Alma Materünk gyarapítása, s hallgatóinak épülésén keresztül – hírnevének öregbítése.

Gondolataim elhangzása után felcsendülő (búcsú)muzsika – de az egész este emelkedett hangulata – kísérje Önöket az év hátralévő napjaiban.

Kívánok Önöknek szeretteik körében eltöltendő áldott Karácsonyt és valamennyi álmukat beteljesítő, egészséget hozó, békés, boldog újesztendőt!