CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. április 19., péntek, Emma napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Lapszemle  

Nincs humoránál a brit humorista
 London, 2003. december 28. (MTI-Panoráma) - Olyan rosszkedvű lett Rowan Atkinson brit humorista, hogy öt hétre bevonult egy előkelő amerikai pszichiátriai klinikára.
    A Mail On Sunday című brit lap vasárnapi száma szerint a Mr. Beanként világhírre szert tett komikus hangulatát főleg az tette tönkre, hogy nagyon rossz kritikákat kapott legújabb filmje, a Johnny English című ügynökkomédia. A humorista annyira a szívére vette a kritikákat, hogy teljes letörtség vett erőt rajta.
    Azt mondta feleségének, Sunefrának, időre van szüksége arra, hogy megtalálja önmagát, majd átrepült az óceánon és lelki terápiára öt hétre bevonult az arizonai Cottonwood de Tucson klinikára. Mr. Bean itt egy spártai módon berendezett kunyhóban lakott, segített a konyhán, és kiszolgált más pácienseket.
    A lap tudni véli, hogy a kritikák hatására Rowan Atkinson egy évre abba akarja hagyni a munkát. Anyagilag ez nem jelentene neki problémát, mert az ügyefogyott brit ügynökről szóló filmje - bármennyire is fanyalogtak a kritikusok - nagy közönségsiker volt.
    Mr. Bean egyébként is az egyik leggazdagabb brit komikusnak számít: vagyonát 84 millió euróra becsülik.
 



Szilveszter lesz, Pa-Dö-Dő nem
www.nol.hu
• Szerző: P. T. A.

Falusi Mariann és Lang Györgyi nem lép föl a december 31-én már hagyományosnak számító Budapest Szilveszter nevezetű rendezvényen. Pedig az óévbúcsúztató ingyenes program ötlete tőlük származik, a neve is Pa-Dö-Dő Szilveszter volt 1990-ben, amikor először álltak az ideiglenes szabadtéri színpadra a Blaha Lujza téren. A nagy sikerű bulit még kétszer tudták ezen a helyszínen rendezni, mert a Rókus Kórháznak az év végi mulatozás hangos volt. Ezt belátva, a lányok a szilveszteri koncerttel a Nyugati térre költöztek. A helyszín bevált, a Pa-Dö-Dő Szilveszter itt 30-40 ezer embert vonzott, pedig akkoriban már nem ez volt az egyetlen ingyenes utcabál a fővárosban.

1998-ban Burger András kereste fel az együttest azzal az ajánlattal, hogy a főváros segít a szervezésben, átvállalja a költségeket (addig Pa-Dö-Dő-nek kellett előteremtenie a kezdetben két-, a végén már nyolcmillió forintot évente). Burger, akinek szerződése van a fővárossal rendezvények szervezésére, elmondta, hogy az esemény a továbbiakban Budapest Szilveszter néven futna, és kiegészülne más programokkal, még egy tűzijátékkal is.

Falusi Mariann és Lang Györgyi elfogadta a feltételeket. Egyetlen kérésük az volt, hogy a rendezvénynek minden évben fellépői legyenek, mégpedig éjféltől. Erre szóbeli ígéretet kaptak Burgertől, akivel előtte is dolgoztak már együtt, és megbízható embernek ismerték.

Lang Györgyi elmondása szerint a szilveszteri koncertek évről évre nagyobb sikerrel zajlottak. 2002-ben már három helyszínen. Szponzorok léptek be, reklámfelületeket adtak el, az árusítóhelyek bérbeadása is hozott pénzt. A Pa-Dö-Dő minden évben ott volt a fellépők között, pedig a feltételek egyre romlottak. Volt év, amikor fűtött öltöző sem jutott nekik.

Burger András az idén is felkérő levelet küldött az együttesnek egy hétfői napon, majd ugyanazon a héten csütörtökön azt a rossz hírt közölte, hogy nincsen pénz, nem léphetnek fel. A lányok szerint ekkor ők fölajánlották, hogy ha a fővárosnak valóban komoly anyagi problémái vannak, a hagyományőrzés érdekében megrendezik ők maguk az idei szilveszteri bulit. Ekkor kapták azt a választ, hogy az eseményen nem esik csorba, gond nélkül menni fog a műsor, csak a Pa-Dö-Dő nem kell. Burger András mondta azt is, hogy a főváros megelégelte, hogy minden évben Pa-Dö-Dő-koncert van szilveszterkor. Változik a közízlés. Lang Györgyi és Falusi Mariann megkeresték a fővárosnál az illetékeseket, akik semmit sem tudtak a koncertszervezés nehézségeiről, fellépésüket pedig nem próbálták megakadályozni.

A Pa-Dö-Dő két tagja elkeseredésében és felháborodásában levelet küldött Demszky Gábornak. A főváros segítséget ígért, de a feltételeket, hogy egy órakor lépjenek föl a Nyugatinál, vagy szervezzenek maguk bulit bármikorra egy másik, az Oktogonnál rendelkezésükre álló helyszínen, a Pa-Dö-Dő nem fogadta el.



Bálozás Katalintól Annáig
Ahogy tetszik
www.magyarhirlap.hu
Az első rendszerváltozás utáni operabál még komoly ráfizetés volt. Manapság viszont már egyre népszer?bbek az ilyen-olyan bálok. Nyugaton a frakk, nálunk inkább a szmoking dívik.
 
Amikor hosszú kihagyás után 1996-ban bált rendeztek a pesti Operaházban, a szervezők előrelátóan az állatvédők esetleges tüntetésnek helyszínét is "lekötötték” a Sugár úti palota elé. Féltek attól, hogy elszoktunk az operabáltól - vagy netán bécsi minta hatására -, és tüntetni kezd a fővárosi tömeg a fény?ző rendezvény ellen. És ha egy tüntetést már engedélyeztek, ugyanott másik nem lehet, így aztán inkább jöjjenek a békés állatvédők, mint az esetleg kevésbé békés nincstelenek, akik, mint klasszikusoktól tudjuk, csak láncaikat veszíthetik el.
Az elit viszont alig-alig áldozott a bálra. Ezért aztán hetven-nyolcvan százalékban ingyenjegyeket osztogattak szét, hogy legalább a látszat fénylő legyen. Hatvanmilliós buktával zárult az esemény, amelyet a televízió élőben közvetített, s az adás színvonala, komikus ügyefogyottsága maga is nyugodtan nevezhető buktának. Valószín?leg néhány évvel a rendszerváltás után még nem alakult ki a luxusbál közönsége, és nem kristályosodott ki az sem, hogy a modern korban mi is a bálozás értelme.
Biztosan nem az, mint szépapáink idejében, hogy az eladósorba került lánynak jó partit találjanak.
Manapság a bál leginkább üzleti, sőt politikai esemény. Bizonyos köröknek elengedhetetlen, hogy megmutatkozzanak az előkelő forgatagban. Minél drágább a belépő, annál jobb, demonstrálni lehet, hogy idén is telik rá, jól megy a szekere annak, akinek futja megfelelő ruhára, megjelenésre. Miniszterek, üzletemberek, m?vészek vesznek részt az operabálon, és többek állítása szerint az ott töltött néhány óra alatt komoly üzleteket, megállapodásokat kötnek. Ha nem is a helyszínen, de megbeszélik, mikor találkoznak, kiépítik a megfelelő kapcsolatokat.
A bál egyébként jó néhány esztendeje nyereséges. Mint Korcsmáros Pétertől, az Operabál Szervezőiroda m?vészeti vezetőjétől megtudom, három és fél év alatt sikerült kinyögni a kamatokkal együtt százmillióra is rúgó veszteséget. Ebben persze benne van, hogy az első alkalommal sok mindent kellett vásárolni ahhoz, hogy egyáltalán elindulhassanak. Ám ezek a kellékek, például a temérdek darabos Zsolnay-készlet, a későbbiekben is használhatók. Ma már túljelentkezés van a bálra, pedig csak 26 perces összefoglalókat ad róla a televízió.
Évente lenne például bombariadó, ha nem a Köztársasági Ôrezred vizsgálná át komoly pénzért a termeket. És amikor jön a telefon, hogy bomba van az épületben, akkor a bálozókat nem kell kikergetni a hidegbe, mert az őrezred vállalja a felelősséget, hogy alaposan átnézett mindent, nem kell robbanószertől tartani. Ehhez hozzátartozik az is, hogy a bejáratnál a repülőtériekhez hasonló vizsgálaton kell keresztülmenniük a kedves vendégeknek. Más pesti bálon megtörtént, hogy bombariadó miatt nagyestélyis hölgyekkel, frakkos urakkal teltek meg a környékbeli kocsmák.
 
A mulatozók mára már tudják, miben illik megjelenni. Az első bálokon még sok volt a színházak jelmeztáraiból, a kölcsönzőkből származó szmoking, ez gyakran tényleg úgy állt alkalmi tulajdonosán, mint tehénen a gatya. Mára a bálozóknak általában van saját megfelelő öltözékük. Ha netán még sincs, akkor a rendezők különböző méret? szmokinggal, nagyestélyivel tudnak szolgálni. Ezért még fizetni sem kell. A tapasztalat azt mutatja, hogy a nyugati férfiak inkább frakkban parádéznak, a kelet-közép-európaiaknál még a szmoking dívik.
A pesti operaházban körülbelül 2500-3000 vendéget képesek fogadni, a bécsi opera jóval nagyobb, ott hat-nyolcezren is elférnek. Nálunk az egyik legkomolyabb programnak az étkezés számít, a Gundelből származó hosszas és gondosan kiválasztott menüsor. A bécsi operában ez nem így van, ott nem ritka látvány, hogy az előkelőségek virslit esznek mustárral. Aki komolyabb fogásokra vágyik, az operával szembeni híres étteremben, a bál előtt költi el méregdrága vacsoráját. A meleg étellel egyébként gyakran gond van, hiszen amíg a vendégek várják az újabb és újabb fogásokat, addig nehezen mozdulnak a helyükről, nem tudnak táncolni, társas kapcsolatokat ápolni. Ezért aztán februárban kísérleti jelleggel, rafinált ízléssel összeállított - szintén a Gundelből -, különleges hidegtálakkal próbálkoznak. Természetesen ezúttal sem maradhat el a már hagyományos nyitó tánc, amelyre hosszú hónapok munkájával készülnek fel a benne részt vevők. A program középpontjában egy-egy nemzet kultúrája áll, volt már például franciás, olaszos hangulatú operabál, az idén a németek hagyományai kerülnek előtérbe.
A legelőkelőbbnek számító operabál mellé fölzárkózhatna az operettbál, ami igazán pesti sajátosság lehetne. De természetesen a különböző szakmáknak is vannak báljaik, így van például orvos-, jogász-, újságíróbál, és vannak még falusi parasztbálok is. Többségükben már csak mutatóban lejtenek társas táncokat, inkább a tömegtáncok hódítanak, a popzene vagy akár az évtizedekkel ezelőtti nosztalgikus tánczene a divat. Ma már egész évre széthúzódott a báli szezon.
 
A téli időszak báljait az egyre több helyen megrendezett Katalin-bálok nyitják. De a balatonfüredi nyári Anna-bál is meglehetősen hosszú múltra tekinthet vissza. Idén a Gundel kertjében Pesten is rendeztek Anna-bált, ott a bálkirálynőjelölteknek nem kellett végiglejteniük a színpadon, nem kellett mustráltatniuk magukat a zs?ri előtt, hanem nyugodtan elvegyülhettek a forgatagban. A fotósok - amennyire lehetett- észrevétlenül lefényképezték az arra méltónak tartott hölgyeket, és ezeknek a felvételeknek az alapján választott a zs?ri. Nem csupán fiatal lányoknak van esélyük, kiadják az Örök Anna díját is, ami akár egy negyven fölötti szépségnek is járhat. Nemcsak az arcvonások, a formák a fontosak, hanem az a bizonyos aura is. Így van ez a bálkirály esetében is, ez a cím a legsármosabb férfinak dukál. A Magma XXI elnevezés? cég szervezi a pesti Anna-bált szintúgy, mint a Gundelben tartott Katalin-bált és a január 10-én az Iparm?vészeti Múzeumban megrendezendő jótékony célú Lion’s bált. Pálmai Tamás, a Magma XXI ügyvezetője azért "forgalmaz” bálokat, mert úgy véli, hogy ez jó referencia a vállalkozásának. Kiszámolta például, hogy a pesti Anna-bálról húszmillió forintnyi reklámfelületen adott hírt a média. És úgy tartja, hogy az újságírók személyes tapasztalatain átsz?rt írások, riportok hitelesebbek, meggyőzőbbek, mint a pénzért feladott hirdetések. Pálmai Tamás szerint a bálok szervezésének vannak bevált fogásai, de minden rendezvénybe bele kell vinni valami egyéni ízt.
Újra bálozó nemzet lettünk, megint polgárjogot nyert a szórakozásnak ez a formája, melyben alaposan kimosakodva, flancolva megmustráljuk egymást. Bár néha inkább görbe tükörben látjuk magunkat.
--------------------------------------------------------------------------------
Bóta Gábor,
Csala Bertalan


Kárpátalján nem tudják megfizetni az InterCity-t
2003. december 28. 12:25

Tar Zsuzsanna
December 14-én első ízben gördült a Kárpátalján lévő csapi vasútállomásra a Latorca InterCity járat szerelvénye. A vonat azonban hajnalban üresen indult Budapestre. Az esti érkezés történelmi pillanatát nagy érdeklődés övezte, ám a vonatot ezúttal sem magas rangú fogadóbizottság, sem egyéb ünneplés nem várta, a sajtó képviselői pedig többen voltak, mint az utasok.

A Budapest–Keleti pályaudvarról érkező vonatról mindössze tíz utas szállt le, akik elégedetten ecsetelték az utazás körülményeit.
- Három óra után öt perccel indultunk a Keletiből. A vonat gyors, halk és csak néhány helyen áll meg, ami lerövidíti a menetidőt. A kocsi kényelmes, tiszta, légkondicionált, szerintem mindenképpen megéri azt a 440 Ft-ot, amit helyjegyként utána kell fizetni a menetjegy árának. Az országhatáron csak két kocsi jön át, amire jó előre figyelmeztettek a kalauzok. Záhonyban mindössze negyedórát álltunk, így a korábbiakhoz képest meglepően hamar "átjutottunk" a határon – nyilatkozta Jőrös István, a Latorca első utasainak egyike.

Hallva az élménybeszámolót, a Kárpátalja munkatársa is szeretett volna jegyet váltani az új vonatra. A jegypénztárnál azonban legnagyobb közölték: egyelőre nincs jegyárusítás a másnap hajnalban induló Inter City járatra, így a menetdíj árára vonatkozóan sem tudnak információval szolgálni. A Latorca szolgálatot teljesítő kalauza elmondta: Záhonyban problémamentes a jegykiadás, a Csapról való visszaúton pedig elvileg a vonaton is váltható menetjegy. A tapasztalatok szerint azonban a gyakorlat egészen más, miután azokat, akik nem rendelkeznek menetjeggyel, rendszerint be sem engedik az állomásépületben található vámterületre.

A lap értesülései szerint a két ország illetékes minisztériumai között eddig nem született konkrét megállapodás a Latorca Inter City menetjegykiadására és jegyáraira vonatkozóan. Az ukrán fél egyelőre a jelenleg érvényben lévő nemzetközi tarifák szerint számítja a jegy árát, mivel a vonat nemzetközi viszonylatban közlekedik. A csapi utastájékoztatónál elmondták: a Latorcára váltható menetjegy nemzetközi díjszabású. Ez Csap és Záhony között 3,2 eurónak megfelelő összeget jelent.

Záhonyban ugyanakkor a kalauzoktól már magyarországi, belföldi díjszabás szerinti jegyet is lehet váltani, s mivel a Kárpátalja információi szerint hajnalban fél órát áll a vonat Záhonyban, így jut idő a jegyváltásra. A vonaton váltott menetjegy ára Záhony és Budapest között 2490 forint. A Záhonyban váltott, Csapig szóló menettérti jegy ára ugyancsak 3,2 euró, ami 864 forint, plusz 440 forint a helyjegy ára. A magyar igazolvánnyal igénybe vehető kedvezmény kizárólag belföldi utazásra szól (Magyarország területére), így Csap–Záhony viszonylatban ez a kedvezmény, valamint a diák- és közalkalmazotti kedvezmény nincs érvényben.

A MÁV illetékesétől közölte: a magyar fél 2 euróra kívánja csökkenteni a Záhony és Csap közötti menetjegy árát, emellett eltekintene a másodszori helyjegyváltástól is. Egyelőre azonban marad a nemzetközi ár. Csak legyen, aki megfizesse...

Forrás: Kárpátalja



Bécs börtönt építtetne Romániában
http://www.hhrf.org/nepujsag/
Ausztriában olyan magasak a román állampolgárságú elítéltek fogva tartásának a költségei, hogy Bécs kész lenne egy börtön építését is finanszírozni Romániában, mert az olcsóbb megoldást jelentene a számára - erôsítette meg az osztrák igazságügyi miniszter.

Dieter Böhmdorfer a Kronen Zeitung cím? bécsi napilap vasárnapi számában megjelent állásfoglalásában elmondta, hogy duplájára nôtt az Ausztriában elítélt román állampolgárok száma azóta, hogy az EU megszüntette a vízumkényszert Romániával szemben. A miniszter tájékoztatást adott arról, hogy jelenleg 370 román elítéltet tartanak fogva Ausztriában. Egy román elítélt fogva tartása - beleértve a tolmácsok, a megkülönböztetett ôrizet kiadásait is - naponta 100 euróba (kb. 26 500 forint) kerül az osztrák államnak.

Böhmdorfer szerint a román elítéltek fogva tartásának éves költsége mintegy 13,5 millió eurót emészt fel, s ennél jóval olcsóbb lenne, ha Bukarest belegyezne abba: Bécs finanszírozná egy olyan börtön megépítését Romániában, ahol az Ausztriában elítélt román állampolgárok tölthetnék le a büntetésüket. Osztrák számítások szerint egy ilyen börtön megépítése csak fele olyan anyagi megterhelést jelentene az osztrák államkasszának, mint azoknak a román elítélteknek a fogva tartási költségei, akik büntetésüket Ausztriában töltik le.



Elfogynak az egyetemisták
www.magyarhirlap.hu
A gyermekek számának drasztikus csökkenése hamarosan az egyetemeket is érinteni fogja, s tanszékek, karok léte kerülhet veszélybe. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellensúlyozására a rektorok szerint több megoldás lehetséges. Több külföldi és szomszédos országbeli hallgatóval lehet feltölteni a férőhelyeket, s a továbbképzések, felnőttképzések bővítése is megoldást jelenthet. Miskolcon "alkonyegyetemet” terveznek, ahol nyugdíjasok szerezhetnének felsőfokú végzettséget.
 Ebben a tanévben már kevesebb, mint 100 ezer első osztályos diák kezdte meg a tanévet az általános iskolákban. Ha a jelenleg 106 ezer férőhelyet kínáló felsőoktatási rendszer fennmarad, közülük tizenkét év múlva kivétel nélkül mindenkinek lesz helye az egyetemeken vagy a főiskolákon. Ennek a korosztálynak a zöme 1997-ben született, egy évvel később már a kritikus százezres határ alá süllyedt az újszülöttek száma, s azóta is 94-97 ezer között mozog.
Az igazsághoz tartozik persze, hogy jelenleg az egyetemre felvetteknek csak valamivel több mint egyharmada kerül ki az éppen abban az évben érettségizettek közül. A létszám nagy része az öt-hat évvel korábban végzett korosztályokból töltődik fel. Mindettől függetlenül az egyetemeknek reagálniuk kell erre a kedvezőtlen demográfiai folyamatra. A népesség fogyása már évek óta sújtja a közoktatást. Az üresen kongó óvodákat, iskolákat az intézmények összevonásával, bezárásával próbálják meg hatékonyabbá tenni az önkormányzatok. Az egyetemek is a diákok száma után kapják működési költségeik jelentős részét. Ezért az amúgy sem jó helyzetben lévő intézményeket anyagilag is súlyosan érintheti, ha elfogynak a diákok.
Az elkövetkező évek egyik legnagyobb feladata az lesz, hogy a diákok számának csökkenése miatt ne legyenek fölösleges kapacitások az egyetemeken, s az intézmények megőrizzék versenyképességüket - mondta Mang Béla, az Oktatási Minisztérium felsőoktatási helyettes államtitkára. A tárca illetékese szerint a jövőben új egyetemi zöldmezős beruházásra már nem lehet számítani, s elképzelhető, hogy bizonyos szakok vagy karok is megszűnnek.
A minisztérium szerint a magyar felsőoktatás jó hírű, a tandíjak Nyugat-Európával összehasonlítva nem túl magasak, ezért az uniós csatlakozás után több külföldi hallgatóra számíthatnak a magyar egyetemek.
A külföldi diákok mellett a felnőttképzésre, az átképzésre és a továbbképzésre kell fektetni a hangsúlyt - véli Bessenyei Lajos, a Miskolci Egyetem rektora. "Az egyetemen már létrehoztuk a nemzetközi oktatási központot, a tananyag kialakítása és a diákhotel építése is folyamatban van, de ez még nem elég” - fogalmazott az intézmény vezetője. Bessenyei Lajos szerint a csökkenő diáklétszám miatt 10-15 év múlva akár harmadára csökkenhet a hallgatói létszám, ezért már most lépéseket kell tenni azért, hogy náluk a 10-15 ezres diáklétszám tartható legyen.
Miskolcon felvetődött az "alkonyegyetem” fantázianevű képzési forma beindítása. Itt a hatvanéves korosztály tanulhatna két-három szemeszteres képzésekben, és az érdeklődésüknek megfelelő témákban (nyelv, informatika, művészet) szerezhetnének felsőfokú végzettséget.
"Nem leépíteni, hanem átépíteni kell az egyetemi oktatást, a piaci igényekhez igazítani a képzési kínálatot” - véli Szendrő Péter. A Szent István Egyetem (SZIE) rektora szerint, bár kritikus a demográfiai helyzet, ez nem jelenti azt, hogy csökkenteni kellene a tanulói létszámot. Az idősebb korosztály egyre nagyobb számban képviselteti magát a felsőoktatásban, ezért az egyetemeknek jelentős szerepük van a továbbképzésben.
A SZIE rektora kiemelte: jelenleg hazánkban körülbelül háromezer külföldi diák tanul, ez a szám azonban megtízszerezhető. A napokban alakul meg egy egyetemi társulás hét alapító taggal. A cél az, hogy minél több külföldi diák jöjjön tanulni hazánkba, hiszen szabad kapacitás van, és a magyar felsőoktatás jó híre is adott a sikerhez. Az első feladat az egységes oktatási kínálat kidolgozása lesz a kínai diákok számára. Ezzel Magyarország az oktatásban egyfajta híd szerepét töltheti be Kelet és Nyugat között.
"Az egyik lehetőség a hallgatói létszám csökkentése, és a kutatás-fejlesztés intenzívebb támogatása. A kutatóhelyeken a mester (MsC) és a doktori (PhD) fokozatú elitképzéseket kell előtérbe helyezni a tömegképzéssel szemben” - vélte Detrekői Ákos. Azzal a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora is egyetért, hogy a felnőttképzés és a külföldiek oktatása is enyhítheti a csökkenő hallgatói létszám okozta problémákat, de szerinte nem valószínű hogy a külföldiek aránya 10-15 százalék fölé emelkedik majd.
A külföldi diákoknak szóló képzések nemcsak bevételt jelentenek, hanem országunk hírnevét is öregbítik - mondta Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora. Már most orvoshiány van, és rövidesen csökkenteni kell majd a munkaidejüket, az uniós követelményeknek megfelelően. Egy öregedő társadalomban az idősek ellátása fokozottan megkívánja, hogy egyre több gyógyszerész, orvos és fogorvos kapjon diplomát.
 
Joób Sándor, Nagy Z. Róbert



2003. december 29., hétfő 15:25


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület