|
A vaskori napkultusz emlékétől a longobárd hercegnő veszkényi sírjáig
A vaskori napkultúsz
emlékétől
a longobárd hercegnő veszkényi sírjáig
Állandó régészeti
kiállítás
Sopronban
Évezredek a Borostyánkőút
mentén
címmel állandó kiállítás nyilt a Fabricius Házban. A kiállítás
művészeti
tervezője Bánkuti Albin iparművész. Főrendezője dr. Gömöri János
régész,
akit tárlat vezetésre kértünk:
Az őskortól kezdve az
időszámításunk
előtti 6. évezredtől a 17. századig mutatja be a kiállítás a Sopron
környéki
régészeti leleteket. A legkorábbiak a Hidegségen előkerült a dunántúli
vonaldíszes kultúrába tartozó neolitikus – tehát újkőkori - leletek. A
rézkoriak között jelentősek a Jereván lakótelep alatt és a Sopron
Plaza
építésénél talált kerámiák. Munkatársam, dr. Jerem Erzsébet régész a
késő
bronzkori és a vaskori részt rendezte, ő a Krautacker lelőhelyen
(Jereván
lakótelep) végzett ásatásokat. A régészeti intézetben restaurálták és
dolgozták
fel a leleteket. A Várhelyen több, mint száz éve kezdtek el kutatni
Bella
Lajos irányításával, és az 1970-es években is voltak feltárások Patek
Erzsébet
vezetésével. A múlt század végén talált régi bekarcolt urnákat szintén
kiállítottuk. Itt mutatjuk be a hasfalvi bronzkorongot, ami a késő
bronzkor
vagy kora vaskori napkultusz emléke.
Tovább haladva látható a kelta
leletanyag.
Ebből a periódusból Sopronból ismerjük az első vasolvasztó kohót. A
város
már a kelta korban is centrumszerepet töltött be. Ekkor volt itt olyan
jelentős település, amelyről a későbbi római város, Scarbantia kapta a
nevét. A kiállítás fő témája a Borostyánkő út, amely most a város
idegenforgalma
szempontjából is jelentős. A kiállítás címe fedi a valóságot, mert
szinte
rajta áll a tárlat a római Borostyánkő úton. Ezen keresztül kulturális
hatások érték a várost, emberek települtek ide, árut szállítottak, és
ezek
révén formálódott az itteni lakosságnak az értékrendje és a kultúrája.
Borostyánok nagy tömegben kerültek az 1. és 2. században Scarbantiába.
Annyi borostyánkövet találtunk sírokban, hogy ez megtölt egy egész
vitrint.
Látható egy római építészeti részletet, a ház tetejétől a
padlófűtésig.
Ezt követi a népvándorlás
korából
egy talajszelvény, amely bizonyítja, hogy 4 méteres feltöltődés van
Sopron
belvárosában. Itt kiemelkedő leletnek mondhatjuk a 6. századi hegykői
longobárd
temető leletanyagát és a veszkényi longobárd hercegnői sírból származó
aranyozott lószerszámokat. Itt van kiállítva egy ókeresztény
téglakarcolat,
a Fórumon találtuk.
A régi avar leleteinket tárlóba
raktuk,
és a 9. századi sopronkőhidai temető leletanyagát mutatjuk be, amely
már
a karoling korból származik. Érdekes egy sótartó, amelyen életfa van
két
maszkos állattal. A Petőházán talált Cunpald kelyhet úgy állítottuk
ki,
hogy körbe forog, csak meg kell állni előtte. Ez az avarokat térítő
egyik
püspöknek lehetett a kelyhe. Itt vannak még az onugor és későavar
korra
tehető vasolvasztó telepek emlékei. Ekkor olyan bonyolult történelmi
folyamat
játszódik le, amelyet a kiállításon részleteiben nem lehetett
kifejteni,
de megjelentek kiadványokban a kiállításhoz. Az egyik kötet a korai
középkornak
az iparával, a vaskohókkal foglalkozik, a másik a Borostyánkőútról
szól.
A második emeleten vannak a
szakonyi
honfoglalás kori temető leletei helyreállított, restaurált 10. századi
nyereggel. Sok aranyozott, ezüstözött veret mutatja, hogy igazuk volt
azoknak
az arab szerzőknek, akik leírták, hogy a magyarok jó kinézetűek,
fegyvereik
ezüsttel díszítettek. Itt mutatjuk be az ispáni vár leletanyagát és a
darufalvi
ezüstkincset a 10. század végéről – 11. század elejéről, itt kezdődnek
Sopron város csíráinak első jelei.
Az utolsó terem abból a korból
származik
az ablakaival együtt, amit bemutat. Ebben 1277-től - a város szabad
királyi
városi rangjának elnyerésétől - a 15. századig tematikusan
csoportosítva
látható a város története, amikor a magyar nyelvűség előretör a
település
környékén. A kiállítást annak a virágéneknek a néhány sora zárja,
amelyet
1490 körül jegyzett fel a soproni szerző szerelmi
bánatában.
A termekben magyar és angol
nyelven
részletes tájékoztatás található a kiállított tárgyakról. Bejelentett
csoportoknak
kérésre szakvezetést tartunk. Mindenféle biztonsági intézkedést
megtettünk
annak érdekében, hogy megőrizzük az utókor számára, hogy több száz év
múlva
is láthassák azt, amit nekünk is megőriztek. Mindegyik termünkben
vannak
olyan európai jelentőségű leletek, amelyeket kölcsönkérnek a
nagyvárosok
múzeumai. - mondta dr. Gömöri János régész.
Torma
Margit
1999. június 25., péntek 00:00
|
