CyberPress

Boldog új évet!
www.nol.hu
Buli minden mennyiségben – ennek jegyében készül az ország az óévbúcsúztatóra. Persze sokan otthonukban töltik majd a szilvesztert. Nyilván sokan lesznek, akik kihasználva az enyhe időt, az utcán ünnepelnek. Pincért, szakácsot fogadni egyetlen éjszakára – ez a legújabb divat az utóbbi évek „menő” szilveszteri bulijain, és ha a rendelt ételhez evőeszközt is kérnek, akkor mosogatni sem kell.

Az igények változása a terítéken is nyomon követhető: a megrendelők különleges ízeket kérnek, népszerűvé vált a nemzetközi konyha. A rendezvényeken az élőzene és a műsor egyre kevésbé elvárás, a szilveszter újabban inkább klasszikus társasági esemény. A szállodai vacsorák a hazai közönség körében sokat veszítettek vonzerejükből, a hat-hét fogást becsülettel végigevőknek táncolni már nemigen volt kedvük. A szilveszteri divatban öröknek csak az tűnik, hogy az alkalmi öltözet slágerszíne a fekete. A bulikon a 25–35 év közötti korosztály lezseren öltözködve jelenik meg, az öltönyös, estélyi ruhás párok a negyven fölöttiek köréből kerülnek ki – egyre kevesebben.

Ugyancsak rendkívül népszerű a Magyar Nemzeti Galéria Mednyánszky-tárlata: két hónap alatt ötvenezren látták. Mint ismeretes, május elsejétől mindkét múzeum ingyen lesz látogatható. Igaz, a hasonló kaliberű tárlatokért a jövőben is szedhetnek belépti díjat a múzeumok.

A kormány 2003 júliusában úgy döntött, hogy 2008 januárjától Magyarország hivatalos pénzneme a már most is csaknem húsz országban forgalomban lévő euró lesz. (A közös európai fizetőeszköz a tizenkettő EU-tagból álló eurózónán kívül számos törpe-, illetve balkáni államban is használatos.) Eltekintve az új pénz bevezetésének pénzügyi és politikai feltételeitől, az értelmes vita kialakulásának érdekében érdemes minél előbb elgondolkozni azon, milyen érmesor képviselhetné Magyarországot megfelelő módon Európában és a világban. Természetesen az új pénzeknek elsősorban a mi tetszésünket kell elnyerniük, mégsem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a magyar eurók a kibővülő eurózóna minden államában forgalomban lesznek.

Korábbi tervünk: 20 centes Bartók Bélával
Vitaindító cikkünkben (A félig magyar euró, Magyar Hírlap, 2003. július 24.) a már elkészült tizenöt eurósorozat tanulságait felhasználva, egy olyan érmesor kialakítását javasoltuk, amely képes lehet kifejezni nemzeti sajátosságainkat, ezeréves államiságunkat, reprezentálja a magyar kultúrát, és országképépítő, ismeretterjesztő funkcióval is bírna. A lapunkban megjelent tervek szerint a 2 eurósra a korona, az 1 eurósra Szent Istvánnak a leginkább az István, a király rockopera lemezborítójáról ismert kézjele, az 50, 20 és 10 centesre Liszt Ferenc, Bartók Béla és Kodály Zoltán portréja, az 5, 2 és 1 centesre a Parlament, a Hősök tere és a Lánchíd sziluettje kerülne.

10 centes Szent-Györgyi Alberttel

A Magyar Hírlap honlapján az elmúlt fél évben több ezren szavaztak, és több százan szóltak hozzá a témához vagy küldtek elektronikus levelet. A voksolók relatív többsége - egyharmada - nemzeti jelképeket látna szívesen a magyar eurón, tőlük kicsivel leszakadva a feltalálók és találmányaik képét preferálók következnek. Ezután a híres épületeket, majd a történelmi személyiségek portréit előnyben részesítők jönnek a sorban.
A júliusi tervek közül feltűnően nagy népszerűséget vívott ki olvasóink körében a Szent István névjelével ékesített 1 eurós terve. Erről a legtöbben pozitívan nyilatkoztak, megemlítve, milyen különleges, egyedi darab lenne egy ilyen pénz az európai érmék között.
Ugyancsak népszerűnek bizonyult a Bartók Béla arcélét ábrázoló 20 centes, a legtöbb hozzászóló azonban túlzásnak érezné, ha három zeneszerző is szerepelne új pénzeinken.

1 euróson magyar címer
A koronamotívum erősen megosztotta olvasóinkat. Volt, aki azt írta, bármi lehet, csak korona ne, mások viszont támogatták a javaslatot. Többen a teljesen egységes sorozat mellett érveltek, egyesek szerint a legjobb az lenne, ha minden érmén a magyar címer lenne. A nemzeti hagyományoknak megfelelő jelképek sorából sokan a turulmadarat emelték ki, mint fémpénzünkre való motívumot, de érkezett szavazat míves honfoglalás kori tarsolylemez és az 1956-os lyukas zászló szerepeltetésére is. A magyar pénzverési tradíciókra hivatkozva többen Szűz Mária eurós megjelenítése mellett érveltek.

50 centes Kossuth Lajossal

Történelmi személyiségeink közül a legtöbben Kossuth Lajost tennék az új pénzre, őt Széchenyi István és a Hunyadiak követik. Voltak, akik Antall Józsefet javasolták. Művészeink közül sok támogatót szerzett Bartókon kívül Liszt Ferenc és Kodály Zoltán is, de Petőfi Sándorra, Ady Endrére és Móra Ferencre is érkezett szavazat. Sokan látnák szívesen magyar tudósok arcképeit az új pénzeken. A legtöbb voksot közülük Szent-Györgyi Albert, Neumann János, Teller Ede és Eötvös Loránd kapta. Többen magyar találmányokkal - például Rubik-kockával, gyufával, helikopterrel - találkoznának szívesen pénztárcájukban kotorászva.

20 centes Puskás Ferenccel
Sokan vélték úgy, hogy a "legismertebb magyar”, a magyarság számára nagy tiszteletet és elismertséget kivívó most 76 éves labdarúgó, Puskás Ferenc arcképe lenne a leginkább méltó arra, hogy új pénzeink valamelyikére kerüljön.
Többen is hiányérzetüknek adtak hangot, amiért érmetervezőink hajlamosak elfelejtkezni nőalakok szerepeltetéséről. Ennek szellemében érkezett jelölés Kéthly Annára, a szociáldemokrata politikusnőre és Fischer Annie zongoramvésznőre is. Olvasóink megemlítették Honthy Hanna és Tolnay Klári színésznők nevét is.

Egy régebbi terv: a Parlament az 5 centesen és 1 centes pulikutyával

Az épületek, építmények közül messze a legtöbben a Parlament látképét ajánlották. Ezután a Lánchíd, a hortobágyi kilenclyukú híd és a szegedi dóm támogatói következnek, de voksoltak a pannonhalmi apátságra, a debreceni Nagytemplomra, az esztergomi és az egri bazilikára, sőt a Hungaroringre is.
A vitaindító cikkben megfogalmazott aggályok ellenére többen ragaszkodtak a hungarikumoknak tartott motívumokhoz. A legtöbben közülük pulikutyát és Rubik-kockát tennének euróinkra, de van, aki nem idegenkedne a vizsla, a kuvasz, sőt a szürke marha megjelenítésétől sem.

Rubik-kocka a 2 centesen
Felvetődött a magyar találmányként ismert, Kocs községből származó kocsi és a Balaton körvonalának ábrázolása is.
A viccesebb természetű internetezők például Kulcsár Attila álbrókerről mintáznák a magyar 1 euróst, esetleg csirke far-hátat, templom egerét vagy koldusbotot tennének a Magyarországot reprezentáló pénzsorozatra.
Keveseket mozgatott meg a 2 eurós peremfelirata megválasztásának lehetősége. Júliusban a Magyarország szót, illetve a Himnusz első sorát javasoltuk erre, ezeket a véleményt formáló olvasók elfogadhatónak ítélték.

Vagyóczky Károly, aki a jelenlegi magyar papírpénzeket és a korábbi bankjegysorozatból a Bartók-portrés 1000 forintost, valamint a széchenyis ötezrest is tervezte, kérdésünkre azt mondta, a magyar eurósorozat kiválasztását kizárólag szakmai zsűri döntésére bízná. A bélyegtervezés szaktekintélyének is számító művész nem kötné meg az ötleteikkel jelentkezô művészek kezét, rájuk bízná, milyen motívumot használnak fel az új érmetervek készítésénél. A szakember szíve szerint egyébként portrékat helyezne el az új magyar pénzeken. Bartók, Liszt, Kodály – sorolta a korábbi terveinken is szerepelt jeles személyiségek nevét Vagyóczky, aki egyébként teljesen dilettáns elképzelésnek tartja a hungarikumok körébe sorolt állatok (puli, szürke marha, mangalica) szerepeltetését a magyar eurón. Ugyancsak rossznak tartja a Hôsök tere érmére rajzolását.
Kiss György szobrász, éremtervezô is csak szakmai döntést tartana helyesnek. Ô a zsűri munkájába a bankszakembereken kívül képzôművészeket, művészettörténészeket, akadémikusokat is bevonna. Szerinte a zsűri által már minden szempontból alkalmasnak talált terveket lehetne bemutatni a közvéleménynek. A döntés azonban mindenképpen szakmai lenne. Egy híd esetében sem a köz dönt arról, pontosan hova, milyet kell építeni. Ez a szakemberek dolga – mondta Kiss György, aki az országot képviselô eme „névjegy” kiválasztását túlontúl felelôsségteljes döntésnek tartja ahhoz, hogy elhamarkodott, szakmaiatlan elképzelések valósuljanak meg.

Az átlagos fogyasztáshoz képest általában megháromszorozódik a pezsgő iránti kereslet karácsony és szilveszter táján - derül ki az AC Nielsen piackutató cég adataiból. Már ebben a termékkörben is megjelentek a kereskedelmi márkák; 2002. december-2003. januárban az eladások több mint 5 százalékát adták, idén augusztus-szeptemberben részesedésük meghaladta a 9 százalékot. Gyors piaci térhódításuk oka az ár lehet: többnyire palackonként 230-350 forintért kínálják őket.

A legnagyobb mennyiségben értékesített szegmens továbbra is a 400-600 forint közötti áron kapható, tartályban erjesztett tankpezsgő, amely éves szinten a teljes piac 96 százalékát fedi le. A klasszikus, palackban érlelt, 1000-1400 forintos fogyasztói áron kínált termékek 3,5 százalékot hasítottak ki a piacból, míg a tradicionális, a legnemesebb eljárással készült, 2000-2500 forintos pezsgők aránya 0,5 százalék - igaz, az ebbe az árkategóriába tartozó, igazán nemes francia pezsgők palackjáért akár 40 ezer forintot is elkérhetnek.

Magyarország pezsgőfogyasztó országnak számít, hatodik helyen áll az egy főre jutó fogyasztásban, amely éves szinten jelenleg 3 palack fejenként, míg az első helyet elfoglaló Németországban 5-5,5 palack. A magyar piacon évente stabilan 28-30 millió palack pezsgő fogy el, kivéve az olyan éveket, mint legutóbb az 1999-es szezon, amely a millenniumnak köszönhetően mintegy 15 százalékos növekedést hozott. A hazai fogyasztáson belül 93 százalékkal a fehér pezsgők vezetnek, a vörös változatok aránya 4-4,5, a rozéé 3 százalék.

A szilveszter másik hagyományosan kötelező kelléke a virsli, amelynek forgalma drasztikusan, 400-600 százalékkal nő az év utolsó hetében. A gyártók nem tartják kimagaslóan jó üzletnek e termék értékesítését. Mihálffy Balázs, a Bábolna Rt. kereskedelmi igazgatója elmondta, hogy náluk a virsliszezon általában nullszaldó körüli, jó esetben van némi haszon a termék gyártásán. Számukra a virsli értékesítése reprezentatív, ennek révén jut el más, nyereségesebb áru is a vásárlókhoz. A Sola-meat Rt. az év végén 4-5-ször több virslit ad el, mint máskor. A cég elsősorban minőségi termékeiről ismert, így nem nagyon keveredik bele az ilyenkor erőssé váló árversenybe. Kereskedelmi igazgatója szerint néhány virslifajta kiskereskedelmi ára nemhogy a beszerzési, de az előállítási ár alatt kerül a fogyasztókhoz.

Uli Hoeness, a Bayern München menedzsere Giovane Elber kifakadásáról, hogy nem tisztelik a klubnál: "Mindig pontosan átutaltuk a fizetését. Manapság ez a legnagyobb tisztelet, amely egy játékost érhet."
Kevin Kuranyi, Szabics Imre csatártársa a VfB Stuttgartban, az együttes sikerreceptjéről: "Ha megnyerünk egy bajnokit, vasárnap mindig focizunk, ha viszont vesztünk, akkor erdei futás van másnap. Ezért inkább mindig nyerünk."

Klaus Augenthaler volt nürnbergi vezetőedző: "Ha a meccs után bemegyek az öltözőbe, és senkit sem kell fáslizni, akkor valamit rosszul csináltam."

Rainer Calmund, a Bayer Leverkusen menedzsere Thomas Hörster edző száraz stílusáról. "Nem szórakoztatási miniszternek szerződtettük."

Jürgen Kohler, a Bayer Leverkusen sportigazgatója egy sajtótájékoztató előtt: "Ne vegyetek a kamerával felülről, mert akkor látszik a kopaszságom."

Az 1860 München hangosbeszélője a városi rivális diadaláról: "Biztosan lesz...játok, de a Bayern lett a bajnok."

Az As spanyol sportlap véleménye az AC Milan-Internazionale gólnélküli BL-elődöntőről: "Szórakoztatóbb a megállóban a buszra várni, mint egy ilyen meccset megnézni."

Matthias Sammer dortmundi vezetőedző néhány játékosának hozzáállásáról: "Ha este hatkor a heverőn fekszem chips és kóla mellett, nem csodálkozom, amikor már a 70. percben kidőlök a meccsen."

Ewald Lienen mönchengladbachi vezetőedző átigazolási helyzetképe: "Manapság vigyázni kell, ha az ember átmegy a zebrán, mert minden harmadik járókelő felajánl egy zseniális játékost."

Peter Neururer bochumi vezetőedző egy augusztusi mérkőzésről: "Fel akartunk készülni a várható meccskörülményekre, és 45 fokban edzettünk. Sajnos azonban ma 47 fok volt."

Hermann Maier sísztár szenzációs kitzbüheli visszatéréséről: "Ma már egy kicsit sós íze van a győzelemnek."

Graciano Rocchigiani profi ökölvívó és botrányhős az utolsó összecsapása után: "A jövőben sok idegeskedést megspórolok magamnak."
Klaus-Peter Kohl mérkőzésszervező: "Mi is."

Vitalij Szmirnov orosz NOB-alelnök Lipcse 2012-es olimpiarendezési szándékáról: "Talán úgy gondolkoznak a németek: kis város, kis problémák."

Andre Agassi teniszcsillag arról, hogy felesége, Steffi Graf terhessége miatt lemondta vele a vegyespárost a Roland Garroson: "Elképesztő, hogy mire nem képes, csak hogy ne kelljen játszania."

Ralf Schumacher Forma-1-es pilóta egy baleset utáni vizsgálatról: "Az agyi folyamatokat vizsgálták. Azt hiszem, találtak is valamit."

Birgit Fischer hétszeres olimpiai bajnok kenus 14 éves lánya édesanyja visszatérési szándékáról: "Nagyon tetszene, legalább nem lenne mindig itthon."

Johannes Rau német szövetségi elnök saját atléta múltjáról: "Valamikor 13,9 másodpercet futottam, sajnos 60 méteren. Az időeredmény nem rossz, csak a táv volt kicsit rövid."

Horst Bredemeier, a Német Kézilabda Szövetség alelnöke a horvátországi vb viszonyairól: "Ha valakinek megmutatnám a csáktornyai szobánkat, rögtön hívná a fogyasztóvédelmi minisztert."