Mt 2.1-12 Amikor a júdeai Betlehemben Heródes király idejében Jézus megszületett, bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe és kérdezősködtek: „Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten s eljöttünk, hogy bemutassuk neki hódolatunkat.” Ennek hallatára Heródes király megriadt, s vele egész Jeruzsálem. Összehívta tehát a főpapokat és a nép írástudóit, és tudakozódott tőlük, hol kell a Messiásnak születnie. „Júda Betlehemében - válaszolták -, mert így jövendölt a próféta: Te Betlehem, Júda földje, egyáltalán nem vagy oly kicsi Júda nemzetségei közt, hisz belőled származik majd a vezér, aki népemnek, Izraelnek pásztora lesz.” Erre Heródes titokban magához hívatta a bölcseket és pontosan megtudakolta tőlük a csillag feltűnésének idejét. Aztán elküldte őket Betlehembe: „Menjetek - mondta -, s szerezzetek pontos értesülést a gyermek felől! Ha megtaláljátok, jelentsétek nekem, hogy én is elmenjek és hódoljak neki.” Azok meghallgatták a királyt és útra keltek. S lám, a csillag, amelyet napkeleten láttak, vezette őket, míg végre meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt. A csillagot megpillantva nagyon megörültek. Bementek a házba, és meglátták a gyermeket anyjával, Máriával. Leborultak és hódoltak neki, majd elővették kincseiket s ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. Mivel álmukban utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba.

Vezette őket, míg meg nem állt a hely felett.
Nagy megtérők, konvertiták leírásaiban találunk, ha nem is azonos, de a ma olvasott evangéliumra valamiféleképpen erősen asszociálható szóhasználatot. Visszaemlékezések címei, újabban különböző helyen, nagyon különböző módon előadott hitvallások utalnak egységesen arra, hogy Isten - visszanézve a múlt eseményeibe vagy ritkábban a szoros kapcsolatban egyidejűként megélve az eseményeket - vezet bennünket. A csillag, melynek együttállásos ideiglenes létéhez ma már kevés kétség fűződik, akkor is és ma is, valóban nagyon "kézzelfogható" jel.
Szelid emberek nyugalmával és a keresők felfokozott várakozásával kevesen lépdelnek a vándorok (vándorló nép, vándorló egyház) folyamában a Földön. Keresnek repülőn és atavisztikus űrodüsszeával, autós turizmussal és közelkeleti, egészen más célú bolyongással. Van ugyanis egy más fajta keresés, melynek a sajátossága inkább hirtelen és kétségbeesett volta. Események, életfordulók, nem várt irányváltások következményei ezek, melyeknek leggyakoribb jellemzője az, hogy átmenetiek. Ez a Heródes féle "elkerülő" keresés. Még a keresés célja sem biztos, hát még a végeredménye! Csak gondoljunk vissza a közelmúlt magyarországi történésekre, a sok kripto-keresztényre, akik a valóságban vagy legalábbis véleményünk szerint nagyon kétes eredményre jutottak. Mást találtak, mert nem is azt keresték, aki vezette őket, Aki a csillag mögött volt. A maguk igazát, a "kompromisszumos" Urat szerették volna megtalálni. Heródes is ugyanazt tudta, ugyanazt láthatta, mint a bölcsek, mégsem Istent találta meg, hanem gyikossága áldozatait.
Hányszor érkezik az emberi elme egészen más következtetéshez, mint amit levonhatna a kézenfekvő tényekből! Hamis interpretáció, hamis alapállás, más érdekeltségek, és ki tudja mi van még a megdöbbentő eredmények mögött. Kifogás persze akad, a hiba pedig soha nem az eltévedt "készülékében van". Hibás lehet mindenki, de főleg Isten, aki nem a megfelelő időben és a megfelelő helyre állította. Könnyű - úgymond - a bölcseknek, amikor az orruknál fogva vezeti őket az égi fényesség!
Ha ilyent hallunk, gondoljuk végig mégegyszer az evangélium történetét! Ki tudja, engem, téged, mindannyiunkat most éppen milyen csillag vezet, mely majd megáll a jászol felett. Talán még az sem akadály, hogy a krippellik többsége csak a misék, szertartások rövid óráira hozzáférhetők, mert az igazi jászol nem a templomban, hanem a betlehemi barlangban áll ma is. Hol? Ott, ahol nagyon nem azok vannak, akikre gondoltál, akiket "elvártál", ott, ahol kevesen járnak a magadfajta "amatőr csillagászok" közül. Mégsem lehet elvéteni a helyet. Ahol melegszik a szíved, ahol rád szorulót találsz, ahol csak te lehetsz a bölcs és senki más azokból, akik mind láthatták volna a barlang bejárata fölött ragyogó csillagot: ott találod Megváltódat, aki fényt küldött neked, hogy nagyobb esélyed, letagadhatatlan sanszod lehessen Isten megtalálására.
- DI -