Lélegzetelállító színes képek a Marsról
www.mti.hu
Pasadena, 2004. január 6. (MTI) - A NASA kedden nyilvánosságra hozta azokat a színes felvételeket, amelyeket a Spirit amerikai Mars-szonda készített a vörös bolygó felszínéről. Egy tudós olyan postai üdvözlőlapnak nevezte a felvételeket, amelyeket 169 millió kilométeres távolságból küldtek a Földre az amerikai szondáról. A kép gyakorlatilag 12 különálló mozaikból áll, amit a Spirit nagy felbontású, széles látószögű kamerája készített a Gusev kráterben, ahol a szonda késő szombaton landolt.

    Ha a hatkerekű robotjármű elindul felfedező útjára, még jobb képeket kapnak. Jim Bell a robotjármű fedélzetére szerelt panoráma-kamera fő szakértője elmondta, hogy a leszállási helyről küldött képeken lecsiszolódott felületű és érdes kövekkel tarkított sík terep látható.

    Az elkövetkezendőkben további képek érkeznek a szondáról. A mostani felvétel egy nyolcada annak a panorámának, amit a szonda jelenleg filmez. Az újabb képek a jövő hét folyamán érkeznek majd a Földre.

 A színes képek megtekinthetők a http://marsrovers.jpl.nasa.gov című internetes honlapon.

Az elsô hajó a Panama- csatornán
http://www.hhrf.org/nepujsag/

Kilencven éve, 1914. január 7-én haladt át az elsô vízi járm?, az Alexandre La Valley nev? francia darushajó a Panama-csatornán.

A Panama-földszorost Vasco Nunez Balboa fedezte fel 1513-ban. Mivel itt vezetett a legrövidebb út az Andok vidékére, átvágásának tervével már V. Károly német-római császár is foglalkozott, 1524-ben. A nyugati partok gyors megközelítésének igénye a kaliforniai aranyláz idején jelentkezett a XIX. század közepén, és megépült a szorost átszelô Panama-vasút, az építkezésen a sárgaláz és a malária 60 ezer áldozatot követelt. Az Amerika körüli hajóút hosszúsága miatt a csatorna építése is napirenden maradt. A kolumbiai kormány a franciákat bízta meg a munkával, amelynek élére Ferdinand Lesseps, a Szuezi- csatorna építôje állt. Hajózó alagút, sôt vasúti hajószállítás - diolkosz - elképzelése is felmerült. Végül - mivel a helyszínt a bizottság egyik tagja sem ismerte - az óceán szintjén történô átvezetés mellett döntöttek.

A munkák 1881. február 1-jén kezdôdtek, nagy volt a lelkesedés, a részvényeket túljegyezték. Késôbb sorra jöttek a bajok: árvíz, földcsuszamlás, járvány, m?szaki nehézségek. Módosították a terveket, áttértek a zsilipes megoldásra s megnyerték az ügynek Gustave Eiffelt is, aki a zsilipkapukat tervezte. A gondokon ô sem tudott segíteni, a pénz elfogyott, s a meghamisított jelentések ellenére kitört a botrány: a társaság óriási adóssággal csôdbe ment.

1889-ben a munka leállt, Lesseps és Eiffel is bíróság elé került. Így lett a panama szó a gazdasági szélhámosság szinonímája. Az elkészült szakaszokat belepte a dzsungel, de az Egyesült Államoknak katonai okokból szüksége volt a vízi útra, mivel a Horn-fok megkerülése két hónapig tartott. Az amerikai szenátus a panamai változatot támogatta a nicaraguaival szemben. Megvették a francia társaság jogait és építményeit, de a kolumbiaiakkal nem tudtak megállapodni. Ezért az USA puccsot robbantott ki, és elszakította a területet Kolumbiától.

1903. november 3-án kikiáltották a Panamai Köztársaságot, az új kormány aláírta a csatorna-szerzôdést, és az Egyesült Államok javára lemondott egy 16 km széles övezetrôl. Az amerikaiak elôször a járványveszélyt számolták fel. A mocsarat petróleum, aszfalt és karbolsav keverékével öntötték le, majd felgyújtották. A szúnyogokat kiirtották, 1906 óta nem fordult elô sárgaláz az övezetben. Ezután a szállítási rendszert kellett megoldani, fôleg a panamai vasútra alapozva, valamint a települések vízellátását. A munkát folytatták, a zsilipes rendszer 1906. június 21-én csak kis különbséggel gyôzött a Kongresszusban. A Charges- folyó felduzzasztásával létrehozták a Gatun- tavat, ez adja a víz utánpótlását. A csuszamlások miatt a rézs? egyre laposabb, az árok teteje egyre magasabb lett, a fenékszélesség 90 m, a franciák tervezte méret négyszerese. Wilson elnök 1913. október 10-én robbantotta ki az utolsó földdarabot Washingtonból. A 33x300 m-es zsilipkamrák a kétirányú forgalom céljából párosával épültek. Gatunnál három kamra épült, a Csendes-óceáni oldalon 1+2. A zsilipek fala alul 15 m, fent 2,5 m széles vasalás nélküli beton, az alaplemez 5 m vastag. Naponta 2500 m3 betont dolgoztak be. A zsiliptáblák 20 m szélesek és 2 m vastagok, a zsilipeket elektromosan vezérlik, az áramot a gatuni gát termeli. A Gatun-tó 22 m-rel fekszik az óceán szintje felett, a zsilipekben a hajókat parti mozdonyok vontatják.

A csatorna hossza 67 km, a kikotort óceáni szakaszokkal együtt 82 km. 1914. január 7-én haladt át az elsô vízi járm?, az Alexandre La Valley nev? francia darushajó. Az elsô tengerjáró, a Cristobal 1914. aug. 3-án, a német hadüzenet napján, a hivatalos ünnepségen, 1914. augusztus 15-én pedig az Ancon ment végig. A munka 280 millió frankba és 380 millió dollárba került, hétszer annyiba, mint a 162 km-es Szuezi- csatorna. 5609 ember halt meg, plusz a francia idôk kb. 20 ezres vesztesége. Az amerikaiak 177 millió m3 földet mozgattak meg, a franciákkal együtt 200 milliót, négyszer annyit, amennyit Lesseps a tengerszinti csatornához számolt. A forgalom gyorsan nôtt, 1916-17-ben 1876 hajó haladt át, ma évente 14-16 ezer, 60 millió tonna áruval, és állandósult a várakozás.

Sajtótörténeti premier lesz a hét közepén Párizsban: elsô ízben jelenik meg ingyenes irodalmi folyóirat, amelynek példányait csütörtökön és pénteken a fôvárosi metróállomások kijáratainál és a pályaudvarokon fogják szétosztani a gyalogos olvasóközönségnek. A "Mindenki olvasmánya" (Lectures pour tous) címen megjelenô 16-25 oldalas lapot azzal a célkit?zéssel indította útjára a francia könyvkereskedôk szakszervezete és a France-Info rádióadó, hogy "kivigye az utcákra a könyvet, közkinccsé tegye azt a luxusterméket, amely mostanáig egy kivételezett (értsd: fizetôképes) elitnek volt fenntartva". A havonta 100 ezres példányszámban megjelenô kulturális folyóiratot a könyvkiadók hirdetéseibôl tervezik finaszírozni. A lap "terítése" hetente két napra, alkalmanként 25 ezer darabra korlátozódik - egyelôre.

 
II. Erzsébet királynő, 1933-ban, hatéves korában
A megnyitóbeszédet stílusosan Anna királyi hercegnő tartotta, hiszen a Windsorok tulajdonában László több portréja is szerepel. A kiállítás legnagyobb érdeklődéssel kísért darabjai közé tartozik a két éve elhunyt Erzsébet anyakirálynéról 1925-ben, még yorki hercegnőként készült festmény, valamint a jelenlegi II. Erzsébetet 1933-ban, hatéves kislányként megörökítő kép. Főleg a magyar meghívottaknak akadt meg a szemük a ritkán látott, a budapesti Nemzeti Galériából kikölcsönzött, 1927-es keltezésű, nagy alakú Horthy Miklós-portrén, melyet Horthy István Angliában letelepedett fia kísért el a rendezvényre. A kevés magyar vonatkozású alkotás közé tartozik még a Görgey Artúr tábornokot megörökítő öt kép közül az az 1901-ből datálódó festmény, amely szerencsésen kimaradt a Görgey Gábor otthonát nemrégiben feldúló betörésből.

London, 2004. január

Michael Arad "Tükröződő hiány" című terve lesz a larombolt WTC-tornyok helyén. Körülötte Daniel Liebeskind terve szerint megépülő, stílszerűen 1776 (Függetlenségi Nyilatkozat kibocsátásának éve) láb magas a Szabadságtorony és négy további felhőkarcoló kap helyet.

Elégedetlen hozzátartozók

A medencés emlékhelyet meglehetősen hűvösen fogadták az elhunytak hozzátartozói. "Ez a minimalista kivitel nem fejezi ki a merénylet borzalmát" - nyilatkozta a BBC Online-nak Anthony Gardner, aki a bátyját vesztette el 2001. szeptember 11-én. "Sokan gondoljuk úgy, hogy a győztes pályaterv nem hiteles és túl steril" - így Gardner.
 
CNN