CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. április 15., hĂ©tfĹ‘, Anasztázia, Tas napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Lapszemle  

A műveltség – szabadság
Nagy Attila olvasásszociológus egy új vizsgálatról
Népszabadság• Szerző: Varga Lajos Márton
www.nol.hu
A minap Háttal a jövőnek? címmel napvilágot látott az a jelentés, amely Nagy Attila olvasáskutató 2001 tavaszán végzett, olvasás- és művelődésszociológiai vizsgálatának eredményeit tekinti át. A felmérés 1207 fiatalra, 15-17 éves középiskolásokra összpontosított, s ügyelve a regionális eltérésekre is, kisvárosi gimnáziumokra, szakközépiskolákra és szakképzőkre terjedt ki. Hét településen zajlott. Nyugat-Magyarországról Kőszegen és Sopronban, Kelet-Magyarországról Biharkeresztesen és Vásárosnaményban, az ezeknél nagyobb középső területekről pedig Hatvanban, Kiskunhalason és Tapolcán. Kontrollcsoportnak a pannonhalmi bencés és a debreceni Dóczy református gimnázium 11. évfolyamának 50-50 diákját választotta.

A vizsgálat tényeiről szólva kérdésünkre Nagy Attila rámutatott, hogy bizonyos szabadidős tevékenységek kedveltsége, legalábbis a korábbi vizsgálatok során kialakult sorrendhez képest sokat változott. A házibuli például a 16-ról a 4. helyre, az autózás a 12-ről a 6-ra, a diszkó a 18-ról a 10-re, a számítógépezés a 22-ről a 12-re lépett. Számítógép – nyilván a tanulmányait végző ifjú miatt áldoznak rá – a családok több mint a felében megtalálható. Kőszegen és Sopronban 60 százalék feletti, Biharkeresztesen és Vásárosnaményban 30 százalék körüli, a felekezeti iskolákban 70 százalékos arányt regisztráltak.

A számítógépet a megkérdezettek leggyakrabban játékra (89%), szövegszerkesztésre (74%) és e-mailezésre (50%) használják. A számítógép használatának egyéb jellemzőit is átgondolva Nagy Attila arra figyelmeztet, hogy felrémlik a könyveket, könyvtárakat egyre ritkábban használó, a számítógépnek leginkább csak a haszonelvű, szórakoztató funkcióit működtető, növekvő létszámú réteg megjelenése, melynek tagjai lassan nem lesznek képesek helyesen írni, olvasni, tehát gondolkodni, a szövegeket felfogni, megérteni, velük kapcsolatosan kérdezni, róluk vitatkozni.

E fejleményre utal az, amiről 2002 elején értesülhetett a közvélemény. A PISA 2000 nevű, 31 ország több mint 265 ezer 15 éves tanulójára kiterjedő nemzetközi kutatás megállapította, hogy a vizsgálatban megkérdezett 4200 magyar diák teljesítménye a természettudományos ismeretekben átlagos, matematikában átlag alatti, az olvasásban pedig egyenesen sereghajtó. A magyar diákok alig 52 százaléka volt képes a mindennapi élethez szükséges közepes olvasásértésre. Hazai vizsgálatokból tudjuk – tette hozzá Nagy Attila –, hogy a nehezen olvasók és a funkcionális analfabéták, vagyis az információszerzésre jószerével alkalmatlan szinten olvasók aránya a korosztály 23 százalékára rúg. Amivel a rájuk váró tanulási, átképzési, érdek-képviseleti, érdekérvényesítési folyamatok lehetséges kimeneteléről is sokat mondtunk.

Erre mutat az is – mondta Nagy Attila –, hogy a megkérdezettek 14 százaléka egyáltalán nem olvas napilapot, nagyon ritkán 20, időnként 35, rendszeresen 27%. Négy százalék nem válaszolt. Legjobbak a gimnazisták. A diákok túlnyomó többségének, regionális, tanintézeti és egyéb különbségek nélkül a helyi lap kerül a kezébe (61%). Az országos napilapok közül főként a Blikk (10%), a Népszabadság (9%) és a Mai Nap (9%) iránt érdeklődnek. Tanulságos lehet, hogy a felekezeti iskolák tanulóinak 35 százaléka a Magyar Nemzetet, 16 százaléka a Népszabadságot olvassa, körükben a bulvárlapok nem népszerűek. A vizsgálat hasonló összefüggéseket mutatott ki a hetilapok és folyóiratok olvasásával kapcsolatban is. A világhálón a megkérdezetteknek 19%-a gyakran, 39%-a néha (általában havonta egyszer) keresi fel az elérhető sajtót.

Egyáltalán, miért olvasnak a megkérdezettek? Az eloszlás mindhárom iskolatípusban, régiónként és nemeként is hasonló: kíváncsiságból 31, művelődési, tanulási céllal 28, a szórakozás vágyával 13%, s azért, mert kötelező, 7%. Örömöt kifejezetten csak 0,3% keres az olvasnivalóban. További kérdés: honnan szerezték be a diákok legutóbbi olvasmányukat? A könyvkereskedelem növekvő forgalmát is igazolva legtöbben, 25%, saját vagy családi könyvtárából. Köz- vagy iskolai könyvtárból kölcsönözte 24, megvette 18, barátjától kérte 13, ajándékként kapta 7%. Érdekes lehet, hogy a kérdőívek szerint a tanulók 55%-a sosem volt tagja könyvtárnak, 33% most ugyan nem, de korábban már igen. És csak 10 százalékuk állította, hogy jelenleg is jár könyvtárba, 2%, hogy több könyvtárba is. Nem sok. Nagy Attila egyetért azzal, hogy a vizsgálat nyomán támadó súlyos kérdések egyike: vajon kik, mikor és mi módon teszik magabiztosan, könnyedén tájékozódó, könyvtárat és számítógépet egyaránt felkészülten használó emberré a mostani diákokat, ha döntő többségük nem ezt tanulja és gyakorolja hetenként.

Ami a könyvolvasási szokásokat illeti: könyvet egyáltalán nem olvas 12%, nagyon ritkán (év/1) 30, időnként (negyedév/1) 41, rendszeresen (hó/1) 17, nem válaszolt 1%. A kép nagyjából a felnőttek lehangoló szokásait tükrözi. Az is, hogy a szakmunkástanulók olvasnak a legkevésbé, leginkább viszont a gimnazisták és a lányok. Azt a kérdést, hogy mit olvasott utoljára, a diákok 19%-a hagyta válasz nélkül. Aki válaszolt, az többnyire a klasszikusok kötelező műveit írta be. Kirívóan más olvasmányként Harry Potter csak a 12., az X akták a 34., Robin Cook Kómája a 41. A legkedvesebb szerzők listáját Petőfi Sándor vezeti, mögötte Shakespeare, Gárdonyi Géza, Jókai Mór, Móricz Zsigmond, Ady Endre, Fekete István, Mikszáth Kálmán, Stephen King és József Attila. A legemlékezetesebb olvasmányok élén Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című munkája áll, őt Gárdonyi Géza követi az Egri csillagokkal, Shakespeare a Rómeó és Júliával, Móricz Zsigmond a Légy jó mindhaláliggal, Jókai Mór A kőszívű ember fiaival, s Fekete István a Tüskevárral.

A válaszokat készpénznek kell venni, de értelmezésükben azért óvatosság szükséges – jegyzi meg Nagy Attila. Az önbevallási technika ugyanis nagymértékű szépítésre ad alkalmat, amivel élnek is az érintettek. A könyvtárosok tapasztalatai szerint például a klasszikusoknak legalább a felét a tanulók nem élményszerűen, hanem csak egy zanzásított, rövidített változatból ismerik. Más összefüggésben a vizsgálat minden adatsora a társadalom egész értékrendjének átalakulását és a szülői normák erejét sugallja, jelzi a nemzeti hagyományok, a klasszikus értékek visszaszorulását, az erotikus és borzongató, a különösebb erőfeszítést nem kívánó szórakoztató művek előtérbe kerülését. Mindezt a Gereben Ferenc-féle 2000. novemberi, felnőttek körében végzett vizsgálat adataival való ismételt összevetés minden tekintetben bizonyítja is.

Az UNESCO 2003-tól meghirdette az Olvasás évtizedét azzal a jelszóval, hogy A műveltség – szabadság. Nagy Attila kiemeli: az eleven olvasási kultúra, szövegértési képesség, az oktatás és a könyvtári rendszer általános fejlettsége, a munkaerő tanulékonysága, műveltsége nemcsak a gazdasági fejlődés, a jólét, hanem az együttműködési készség, a kölcsönös megértés, a türelem, a társadalmi béke feltétele is. A magyar minta nem sok jóval biztat. Nagy Attila attól tart: mi még mindig háttal ülünk ennek a jövőnek, a műveltség szabadságának.


Esterházy Péter olasz irodalmi díjat kapott
www.mti.hu

Róma, 2004. január 18. (MTI) - Olasz irodalmi díjat kapott Esterházy Péter Harmonia Caelestis című regénye, amely tavaly tavasszal jelent meg Itáliában a Feltrinelli kiadónál. A Grinzane Cavour irodalmi díjakat idén 23. alkalommal ítélték oda a hét végén Torinóban olasz és külföldi regények kategóriában. A nemzetközi fődíjat Mario Vargas Llosa perui író kapta. A Grinzane irodalmi díj védnökei Piemonte tartomány és Torino városa.

    A Harmonia Caelestis családregény első magyar kiadása 2000 tavaszán látott napvilágot, a Magvető Kiadónál. A kötet két olasz fordítója: Giorgio Pressburger és Antonio Sciacovelli.

    Esterházy Péter művei ismertek az itáliai könyvpiacon, korábban már megjelent olasz fordításban A szív segédigéi, valamint a Hrabal könyve.



Rendkívüli sajtóvisszhangja van Tony Curtis reklámkampányának
www.magyarhirlap.hu

A forgatások már rég lezajlottak, de a sajtó számára továbbra is folyamatosan téma Tony Curtis budapesti látogatása. A Magyar Turizmus Rt. nap mint nap újabb sajtómegjelenésekről kap hírt a világ minden tájáról. Eddig már több mint 500 cikk született világszerte.
     Sikerrel zárult a Tony Curtis amerikai filmsztár közreműködésével készülő, Magyarországot népszerűsítő reklámfilmek forgatása, amelyre 2003. októberében került sor.
    A filmcsillag magyarországi látogatásának híre máris bejárta a világot, ugyanis élénk nemzetközi médiaérdeklődés kísérte végig teljes itt-tartózkodását, rendkívüli publicitást adva Magyarországnak.
    A magyar származására büszke - világszerte közkedvelt - sztár szívesen állt az újságírók mikrofonjai és a televíziósok kamerái elé a rendelkezésére álló néhány nap alatt, melynek köszönhetően eddig több száz interjú és híradás látott napvilágot.
    A két, egyenként 30 másodperces reklámfilm az alábbi témákra épül
    A magyar bor és gasztronómia: a magyar borvidékek bemutatása után egy jellegzetes borospincében, terített asztal mellett, cigányzene kíséretében kínálja Tony Curtis gasztronómiánk remekeit.
    Budapest: gazdag történelmi múlttal rendelkező fővárosunk építészeti örökségeire, pezsgő kulturális életére kívánja felhívni a figyelmet a film, melyben fővárosi hangulatképek után Tony Curtis a Gerbeaud Kávéházban, csinos magyar lányok társaságában invitál Magyarországra.
    A filmek visszatérő motívuma, Tony Curtis nagysikerű filmjének címe: a "Van aki forrón szereti", amely mondatot némi humorral kétértelmű módon használ a színész, hol a magyar csípős paprikára, hol pedig a csinos magyar nőkre utalva.
    A Magyar Turizmus Rt. tervei szerint a spot-ok, 2004 elején, a turisztikai szezont megelőző időszakban kerülnek majd műsorra, elsősorban az észak-amerikai piacon.
    Az érintett csatornák, - várhatóan a CNN és a CNBC - valamint a sugárzás időpontjainak kiválasztása ügyében még folynak az egyeztetések.
    A filmek elsőszámú célközönsége az észak-amerikai piac utazóközönségének 55+ éves korosztálya, amely a legtöbbet költ szabadidős utazásra. Ennek a korcsoportnak a létszáma az elkövetkező tíz évben 23 millióval növekszik.   MHO



Új betegségek megjelenése várható
www.mno.hu
Legalább 30 új betegségfajta megjelenésére kell számítania az emberiségnek a következő három évtizedben - közli a ma.hu a The Independent cikkére hivatkozva.

Az Egyesült Királyság tudományos akadémiája, a londoni Royal Society arra figyelmeztet, hogy a környezet rombolása, a globális melegedés és a viselkedésbeli változások következtében új egészségügyi problémákkal kell szembenéznünk.

Tavaly 27 országban 800 áldozatot követelt a halálos atípusos tüdőgyulladás, a SARS. A betegség ismételt megjelenése Kínában jelzésértékű a világ számára: a fenyegető fertőzésekre fel kell készülni.

A január közepén lezajlott londoni nemzetközi tanácskozás szakértői a SARS tanulságainak megvitatása során megállapították, hogy járványok kitörésének gyakorisága növekvő értéket mutat.



2004. január 18., vasárnap 13:01


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület