December vége óta a világ Mars-lázban ég. Összeállításunkban rövid áttekintést adunk az utóbbi egy hónapban lejátszódott eseményekről.

Lassan egy hónapja annak, hogy a nyáron útnak indított három űrszonda közül az első - az európai Mars Express - elérte a Marsot, s kezdetét vette az utóbbi évek egyik legjelentősebb űrkutatási programja. A vörös bolygón zajló kutatómunka nem csak a tudományos közvéleményt, hanem szinte az egész világot izgalomban tartja. A média - így természetesen a hazai sajtó is - kiemelt témaként foglalkozik a Marssal; alig telik el nap anélkül, hogy a híradásokban ne tennének említést a bolygószomszédunkon zajló eseményekről. S bár az egyes műsorokban gyakran hangzanak el pontatlanságok, összességében örülhetünk annak, hogy ezen jelentős program révén az űrkutatás - ezúttal pozitív oldalról - ismét a figyelem középpontjába került.
Honlapunk rövid összefoglalást szeretne nyújtani a már említett Mars Express és a két amerikai űrszonda, a már a bolygó felszínén dolgozó Spirit (Szellemiség), valamint a hamarosan landoló Opportunity (Lehetőség) tevékenységéről.

Bár még egy hónap volt hátra a Mars Express érkezéséig, a Mars már november végén előtérbe került. A Japán Űrügynökség ugyanis bejelentette, hogy az évekkel korábban útnak indított, de időközben meghibásodott Nozomi űrszonda hamarosan megközelíti a vörös bolygót, és fennáll a veszélye, hogy esetleg becsapódik a bolygótestbe - így pedig biológiailag szennyezheti a Marsot. A japán szakembereknek nem sikerült felvennie a kapcsolatot az űrszondával, szerencsére azonban nem történt baj: a Nozomi december közepén elsuhant bolygószomszédunk mellett.

Az űrkutatók felsóhajthattak, de csak rövid időre: karácsonykor már a Mars Expressért, illetve leszálló egységéért, a Beagle-2-ért lehetett izgulni. A két egység 19-én kapcsolódott szét, majd az Express sikeresen pályára állt a bolygó körül. A Beagle-2 karácsony napján landolt a Mars felszínén, de a kellő időpontban az irányítóközpont nem tudott kapcsolatba lépni a szondával. A tudósok és a mérnökök ekkor még reménykedtek abban, hogy csak pillanatnyi meghibásodásról lehet szó, azonban a következő napok sem hoztak változást: sem a földi rádióteleszkópok, sem a Mars Express, sem a szintén a vörös bolygó körül keringő Mars Global Surveyor nem észlelték a Beagle-2 rádiójeleit, így az Európai Űrügynökség január 7-én, sokadszori sikertelen próbálkozás után lemondott a szondáról. A Beagle-2 elvesztésének több oka is lehet (meghibásodhatott a kommunikációs rendszer; olyan helyen érhetett talajt a szonda, ahol valami leárnyékolja az adást; esetleg maga a landolás volt sikertelen, és a szerkezet súlyosan megsérült), de a valós indokra már valószínűleg sosem derül fény.
Az eset rendkívül sajnálatos, hiszen a Darwin hajójáról elnevezett egységnek nagyon fontos szerepet szántak: a talajból vett minták elemzése révén az élet nyomait kereshette volna, s további fontos geokémiai vizsgálatokat is végzett volna.
Teljes kudarcról azonban szó sincs, hiszen a keringő egység kifogástalanul működik. A Mars Expressz néhány napja küldte el első, igen látványos térhatású felvételeit (1. kép), január 23-án pedig bejelentették, hogy a déli pólus közelében a szonda mérései vízjég jelenlétét mutatták ki (megerősítve ezzel a Mars Odyssey szonda másfél évvel ezelőtti eredményeit).

Január 4-én a Spirit amerikai marsjárón volt a sor, amely sikeres leszállást hajtott végre. Az egész világ izgalommal figyelte, ahogy a NASA hatkerek? "Rover"-e legördült a rámpáról, és megtette első métereit a vörös bolygón. A Spirit már az érkezése utáni első órákban elkápráztatta a szakembereket és a laikusokat egyaránt: 6 év után megérkeztek az első képek a Mars felszínéről! A kezdeti, fekete-fehér felvételeket hamarosan követték a még látványosabb, színes tájképek, melyeket a szonda sztereo panorámakamerája (Pancam) készített. A Rover néhány nap után nekilátott konkrét tudományos programjának megvalósításához.

Mind a Spirit, mind "ikertestvére", az Opportunity (amely a tervek szerint január 25-én, vasárnap, közép-európai idő szerint a hajnali órákban száll le a Marsra) geológiai vizsgálatok végzésére lett programozva. A szondák elsődleges feladata, hogy bizonyítékot találjanak arra: valaha létezett (vagy akár most is létezik) folyékony víz a bolygó felszínén, vagy a talaj mélyebben fekvő rétegeiben. Mindkét szonda leszállóhelye a Mars egyenlítői vidékén helyezkedik el; a Spirit a Gusev-kráterben landolt, ahol a feltételezések szerint egykor egy tó lehetett, míg társa - reményeink szerint - a Terra Meridiani nevű hatalmas síkságon dolgozik majd.
A két helyszín a bolgó két ellentétes pontján található, így a tervek szerint a földi központból felváltva irányíthatják a két eszközt. Ugyan a szondák képesek automatikus haladásra is, de a bonyolultabb műveleteket (célpont kiválasztása, mintavétel, adatok visszasugárzása az irányítóknak) csak a Földről küldött utasítások hatására képesek elvégezni.

A Spirit (2. kép) egyelőre még nem talált döntő erejű bizonyítékot a folyékony víz létére ill. nemlétére: az első talajvizsgálatok karbonátvegyületek jelenlétét mutatták ki, ami reménykedésre adhat okot; ugyanakkor pár nappal később a szonda olivintartalmú kőzetekre bukkant, ez az ásvány pedig víz közelében gyorsan elmállik. A szenzációs bejelentésekre egyelőre tehát várni kell, de biztosak lehetünk abban, hogy a Spirit és ikerszondája számos érdekes felfedezéssel gazdagítja majd eddigi ismereteinket.

A vörös bolygó tehát az eddigi legnagyobb "földi invázió" korát éli: három keringő űrszonda és egy (vasárnaptól pedig remélhetőleg kettő) marsjáró kutatja titkait, s kis szerencsével nemsokára választ kaphatunk olyan kérdésekre, mint például: Hasonlított-e valamikor a Mars Földünkre? Létezett-e rajta folyékony víz, vagy talán hó és jég borította felszínét? Esetleg jut-e szerep a víznek és a jégnek a bolygó jelenlegi arculatának kialakításában? Létezhet(ett)-e élet a vörös bolygón, esetleg a földi élet is a Marsról származik?
Megannyi izgalmas rejtély, melyek megfejtését a Marsot jelenleg és a következő évtizedekben kutató űrszondák tevékenysége szolgáltathatja.

Azon kedves olvasóink számára, akik naprakészek szeretnének lenni a Marson jelenleg zajló kutatások terén, több magyar és angol nyelvű honlapot is tudunk ajánlani:

Magyar nyelvű honlapok:

A Mars Society magyar tagozatának honlapja
Az Űrvilág hírportál
A Magyar Csillagászati Egyesület Mars-oldala
Az origo.hu Mars-oldalai

Angol nyelvű honlapok:

A Mars Exploration Rover küldetés hivatalos honlapja
A Mars Express hivatalos honlapja
A Spaceflightnow hírportál cikkei

A képek forrása:
www.esa.int
www.nasa.gov