Másfél megye pályázik uniós forrásra

2004. január 30-án a soproni Városházán írták alá Győr, Mosonmagyaróvár és Sopron polgármesterei a három térség hulladékgazdálkodási rendszerei által létrehozott projekt-csoport együttműködési szerződését.

Októberben Győr város gesztorságával megalakult a Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Rendszer, amelynek konzorciumi szerződését 112 település polgármestere írta alá. A megyeszékhely körzetében lévő falvak, városok mellett Veszprém megye településeinek fele döntött úgy, hogy kötelezettséget vállal egy korszerű hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésében.
A győri konzorcium megalakulása után tavaly decemberben Mosonmagyaróvárott 110 település alakított hasonló szervezetet, amelynek célja a szigetközi és a rábaközi településeken a korszerü hulladékgazdálkodás megvalósítása. Az idén januárban Sopron gesztorságával, Fertőrákos, Harka és Kópháza polgármesterei kötöttek hasonló tartalmú szerződést.
A három területen egymástól elkülönülő szilárd hulladékgyűjtési, kezelési rendszert terveznek. A győri központú hulladékgazdálkodási projekt tervei már hatósági engedéllyel rendelkeznek. Ennek a nagytérségi rendszemek az alapja a Győr határában megépítendő sashegyi lerakó, amelyet az általános európai normáknál szigorúbb környzetvédelmi követelmények szerint terveztek. A szigetközi és a rábaközi települések a néhány éve létesített jánossomorjai szeméttelepet használják majd. Egyébként a három konzorcium területén a jánossomorjai az egyetlen olyan szeméttelep, amely megfelel a hazai és az uniós környezetvédelmi követelményeknek. A soproni konzorcium Fertőszentmiklóson tervezi kialakítani a hulladéklerakó telepet.
A rendszerek kiépítésével teljesen átalakul a háztartási hulladékok gyűjtésének mai gyakorlata, amikor a házak elé kirakott kukákat a szemetes járatok kiürítik, elszállítják a gyűjtőtelepekre, ahol lerakják és tömörítik. A konzorciumokhoz tartozó településeken mindenütt bevezetik a szelektív hulladékgyűjtést, hulladékudvarokat alakítanak ki, átrakóállomásokat építenek, amelyeken külön kezelik a komposztálható hulladékot és kiválogatják a még hasznosítható anyagokat. A három konzorcium területén a lakosságtól, valamint az intézményektől és egyéb szervezetektől gyűjtött hulladék mennyisége jelenleg évi 1 millió 600 ezer köbméter. Ennek a mennyiségnek kb. a 30 %-a komposztálható, a szelektív gyűjtés során a keletkezett hulladéknak mintegy 25 %-a újrahasznosítható. A rendszerek kiépülése után tehát végleges lerakókba így a mostani hulladéknak becsülhetően 45 %-a kerül. A kiépítés során felszámolják és rekultiválják az engedély nélküli szemétlerakókat. A három önálló konzorcium egy csoportot alkot, a terveket, a gazdasági számításokat, a környezeti hatástanulmányokat együttesen nyújtják be az Európai Unió Kohéziós Alapjának pályázatára. Összességében a rendszerek kiépítésének költsége 2003. évi árszinten számolva körülbelül 20 milliárd forint, amelyből a soproni rendszer megvalósításához 3,6 milliárd kell, a mosonmagyaróvári konzorcium területén kiépített rendszer 4,2 milliárd forintba kerül. Sikeres pályázat esetén a beruházás költségeinek felét az unió állja, negyven százalékát a központi költségvetés finanszírozza, és a költségek tíz százaléka létszámarányosan terheli az érintett önkormányzatok kasszáját.