Karikatúra az, amit annak neveznek - mondta valaki, elég tág meghatározását adva imígyen ennek az egyébként rangos műfajnak.
    Rangját nem csak az adja meg, hogy műveléséhez biztos rajzkészség, életmegfigyelés és alkotói egyéniség kell, még csak nem is a kötelezően fejlett humorérzék – a karikatúra lelke –  hanem az a különleges képessége is az alkotónak, hogy egy arc, egy szituáció, egy esemény absztrakt ábrázolásában a legsajátosabb vonalat úgy emeje ki, hogy az az általános szintjén is érthető és értelmezhető legyen, mi több új megvilágításba helyezve a megszokott és szokatlan formaviszonylatait, azokat felnagyítsa, hogy akár többszörösen is átvitt értelemben elemi erővel hassanak.
    A torzított tükörrel ábrázolt valóság kiindulása mindenképpen a valóság maga, így a karikatúra igazságtartalma és az a tény, hogy az ábrázolt jelenség esetlegesen nem nyilvánvaló gyengeségét hogyan tárja fel és ábrázolja, szintén üzenetértékű. Mi több a művészt is jellemzi a karikatúra, amelyből egyértelműen derül ki az adott jelenségről alkotott véleménye, nyilvánvaló hozzáállása egy-egy dologhoz. Vagyis az alkotót mi sem jellemzi jobban annál, mint ahogyan és amin humorizál.
    A karikatúra nem sérthet, nem bánthat, viszont eszközei a humor, a groteszk, az irónia, a szatíra kíméletlenek lehetnek az igazság oldalán.
 

Wei Zhang, Kína

    "Mindnyájan halálra vagyunk ítélve. Alapjában véve minden humor akasztófahumor." - idézhető Karinthy az Erdészeti Múzeumban (Templom u. 4.) látható Nemzetközi környezet- és természetvédelmi karikatúra kiállítás apropoján.
    A tárlat a Szlovák Bányászati Múzeum rendezésében jött létre, és természet- és környezetvédelem, továbbá a nemzeti örökség védelme és gyermekalkotók kategórába sorolva mutatja be a több mint félszáz alkotó, és több diákközösség munkáiból készült válogatást.
 

Laco Torma, Szlovákia

    Nyilván az alaptéma, vagyis a környezetünk állapota, és az ahhoz való általános viszonyulás nem adhat okot sem büszkeségre, sem a föld tönkretétele folyamatainak nyugodt, derűs szemlélésére, mégis az alkotásokban megcsillanó humor reményt ad arra, hogy – ahol kellő öniróniával és egyben -kritikával láttattják a bajokat és azok forrását – ott talán nincs még minden veszve.
 

Igor Vartchenko, Oroszország

    A tárlat anyagát angol, bosznia-hercegovinai, ciprusi, cseh, izraeli, jugoszláv, német, román, szlovén, szlovákiai, olasz, orosz, török, ukrajnai alkotók munkáiból válogatták.
    Amúgy meg a többnyire humortalanul komor világunkban jót tesz a humoros fintorokat nézegetni, amelyek közül a magyar kariktúristák munkái nagyon hiányoznak, ha már karikatúrában nagyhatalmak vagyunk -vélik egyesek, és a szakma maga is.
 

Ales Vyjiak, Csehország

    A tárlat megtekinthető: 2004. február 29-ig, szerda kivételével naponta 10-13 óráig, az Erdészeti Múzeumban, a Templom u. 4. szám alatt.
 

A reprodukciók forrása a Szlovák Bányászati Múzeum kiadványa: Ochrana prírodi a kultúrneho dedicstva v karikatúre Banská Stiavnica 2003

Tóth Éva