CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. április 15., hĂ©tfĹ‘, Anasztázia, Tas napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Lapszemle  

Élni a másik Magyarországért - Litván György beszél új Jászi-könyvéről
www.nol.hu
Szerző: Hovanyecz László
/Jászi merész kísérletbe fogott (kép: Népszabadság – Bánhalmi János) /
Jászi Oszkár című monográfiáját most jelentette meg Litván György az Osiris Kiadónál. A történésszel ebből az alkalomból készítettünk interjút, továbbá, mert éppen ma hetvenöt esztendős. Az már véletlen, hogy február 13-án, Jászi halálának negyvenhetedik évfordulóján beszélgettünk./p>
 
– Ha az ön által írott, közreadott műveken végignézünk, azt látjuk, hogy szinte egész kutatói élete összefügg Jászi Oszkárral.
Ez annál inkább így van, mivel apám, aki diákkorában a Galilei-kör tagja volt, a Jászi-féle polgári radikális táborhoz tartozott. Tehát eleve volt egy családi indíttatásom. De történészként is sajátos helyzetbe kerültem. Mert a múlt század elejének munkásmozgalmával, azon belül is Szabó Ervin tevékenységével kezdtem foglalkozni. És nagy szerencsémre – épp ötven esztendeje, 1954-ben – előkerült Szabó Ervin gazdag levélhagyatéka. Én kezdhettem meg e levelezés feldolgozását, amelyben majd száz Jászi-levél volt az 1903 és 1910 közötti időszakból. Az övéi voltak a leglendületesebbek. E levelekből kiderült, hogy írójuk annak a csoportnak a szellemi motorjaként működött, amelyet a történetírás a második reformnemzedéknek nevez. Olyan embereket inspirált, mint Somló Bódog, Szabó Ervin, Madzsar József és mások.

– De hatással volt Károlyi Mihályra is, akivel ön szintén sokat foglalkozott.
– Károlyi és Jászi kapcsolatának tanulmányozása során jöttem rá, hogy az a gondolkodó, aki a haza és a haladás, a nemzeti függetlenségi küzdelmek és a szociális fejlődésért vívott harc bonyolult összefüggéseit a legmélyebben látta a múlt század elején, Jászi Oszkár volt. És ugyancsak ő volt az, aki teoretikusként és politikusként ezen összefüggéseket elsőként igyekezett tudatosítani. De nem csupán Magyarországon, hanem tulajdonképpen az egész Osztrák–Magyar Monarchián belül súlyának megfelelőképpen értékelte a nemzeti kérdés jelentőségét. Már 1911-ben azt fejtegette a galileistáknak, hogy az internacionalizmushoz is a nemzetin át vezet az út. Éppen ezért kereste a kapcsolatot, építette a szövetséget a nemzeti oldalon olyan figurákkal, mint Justh Gyula vagy Apáthy István. Ugyanakkor a szociáldemokratákban szintén szövetségest látott.

– Amint ön könyvében idézi, Jászi már 1906-ban azt írja egy levelében, hogy „általában nincs más kultúrtalaj Magyarországon, mint a munkások…”
Úgy látta akkor, hogy fejlett, öntudatos polgárság híján a demokratikus értelmiségi mozgalomnak a munkásságra és szervezeteire is támaszkodnia kell. Ez is magyarázza, hogyan vált Jászi valóságos építőmesterévé a széles demokratikus összefogásnak, amelyet az 1914-ben általa létrehozott Országos Radikális Párt elnökeként, majd az 1918-as forradalomban a Károlyi-kormány nemzetiségi minisztereként törekedett megvalósítani. Az ő számára azonban mindenekfelett való volt a demokratizmus elsőbbsége. Ezért történt, hogy a Tanácsköztársaság kikiáltása után emigrált, 1920 novemberében megjelent könyvében, a Magyar kálvária – magyar föltámadás című munkájában pedig a vörös és a fehér terror mérlegét is megvonta. Jászi még az általa különben tisztelt és szeretett Károlyi Mihályt is bírálta, amikor úgy érezte, hogy annak a politikája valami mód eltér az októbrizmus, vagyis a demokratikus 1918-as forradalom, az első magyar köztársaság szellemétől. 1945 után pedig – Károlyival is vitatkozva –, miután egyszer járt Magyarországon, végérvényesen levonta a következtetést: a szovjetek által megszállt országban az októbrizmus demokratizmusának megcsúfolása folyik.

– A rendszerváltás időszakában, illetve azt követően kiadták idehaza Jászi több munkáját. 1991-ben hazaszállították Amerikából hamvait. Azóta csend övezi ennek a nagy formátumú, soha senkivel meg nem alkuvó történelmi személyiségnek az emlékét. Illetve nem is csupán csend, hanem időről időre fel-felújuló rosszindulatú támadások.
– Valóban az a helyzet, hogy az átmenet éveiben rehabilitálódott Jászi. A Századvég című folyóirat címlapjának állandó arcképcsarnokában együtt volt látható Adyval, Babitscsal, Szabó Dezsővel, Szekfű Gyulával, Németh Lászlóval és Bibó Istvánnal. 1991-es újratemetésén Göncz Árpád és Szabad György együtt mondott beszédet. Ezt követően azonban szinte azonnal elfelejtették, a jobboldalon pedig megkezdődött a vele kapcsolatos gyűlöletkeltés. Politikusok és publicisták nem túl eredeti módon és nem valami nagy leleményességgel régi, és minden egyes szavukban felháborítóan hamis vádakkal újra meg újra megteszik őt az 1918-as háborús összeomlás, mi több, Trianon egyik előidézőjének, a Tisza-gyilkosság értelmi szerzőjének. Amikor pedig egyetemi hallgatók egy csoportja nemrég úgy gondolta, hogy egy róla elnevezett politikatudományi szakkollégiumot hoznának létre, oktatóik azzal érvelve beszélték le őket, hogy Jászi Oszkár túlzottan megosztó figurája a magyar történelemnek.

– Idézi könyvének előszavában Ady Endrét, aki azt írta a szociáldemokratákkal, a 48-as függetlenségiekkel, a román, a szlovák, a délszláv nemzetiségi vezetőkkel közösséget kereső Jásziról: „Ömölgettek felé mindenünnen a többi hazárdul kezdett s végre boldog találkozásokhoz ért vak utacskák.”/p>
– Azt hiszem, ma sokaknak kényelmetlen az, amit Ady mond. Kényelmetlen annak az úgynevezett másik Magyarországnak az emlegetése is, amelynek Jászi Oszkár a képviselője volt. Ezért tűnhet célszerűnek némelyek számára nem tudomásul venni azt, hogy noha Jászi 1919 után mind magányosabbá vált az emigrációban, amerikai egyetemi tanári, tudósi, publicisztikai tevékenysége révén igenis felbecsülhetetlen jelentőségű összekötő szerepet játszott. A második világháború idején Eckhardt Tibor és Habsburg Ottó kivételével együttműködött a magyar és más közép-európai antifasiszta csoportokkal. A háború után jó kapcsolatai voltak az új demokratikus emigrációval Peyer Károlytól Barankovics Istvánig. Élete utolsó szakaszában pedig a magyar emigráció egyetlen baloldali-demokrata csoportja, a müncheni Látóhatár című folyóirat köré csoportosult értelmiség tekintette őt vezetőjének.

– Mi lehet az oka a Jászival kapcsolatos idegenkedésnek vagy éppen az engesztelhetetlen gyűlöletnek?
– Leginkább az, hogy nagyon merész kísérletre vállalkozott. Kidolgozta a másik Magyarország komplett ideológiáját. Ez egy társadalmi, történeti, politikai koncepció. A régi Magyarország társadalmi, politikai, nemzetiségi-politikai, külpolitikai felfogását egészében bírálta. Egy új Magyarországra, a régi megváltására és megváltoztatására tette fel életét. Teljesen új képet rajzolt a nemesi vezetésű magyar társadalomról, annak jogrendjéről, egész történelméről és a nemzeti kisebbségekhez, továbbá a környező nemzetekhez való viszonyáról. Ez az új ideológia és ez a merőben új magatartás – amelyet Ady jásziságnak nevezett – váltotta ki annak idején a történelmi osztályok haragját, ma pedig azokét, akik azon osztályok örököseinek tekintik magukat. Mindezen túl kinevelt egy kritikusan gondolkodó értelmiséget, megalapozott egy új típusú attitűdöt. Ez volna az oka az ellenszenvnek. Ám az mégis elégtételül szolgálhat Jászi hívei számára, hogy a konföderáció megváltó eszméje és az ő egész demokratikus eszmerendszere, amelyhez élete végéig ragaszkodott, a mai Európában győzedelmeskedni látszik.



Saját elrablását fedezte fel az interneten egy tizenéves amerikai fiú
www.mti.hu
 
Washington, 2004. február 18. (MTI) - Saját 14 évvel ezelőtti elrablását fedezte fel Kalifornia amerikai szövetségi államban az interneten egy 17 éves fiú. A gyermeket - mint kitűnt - anyja rabolta el Kanadából. A Los Angeles Times című újság szerdai beszámolója szerint a diák véletlenül lett figyelmes saját fényképére egy internetes oldalon, amelyen eltűnt és keresett gyermekek fotói láthatók. A tizenéves egyik tanárának számolt be felfedezéséről, aki ezután értesítette a hatóságokat.

    A rendőrség szerint 1989-ben egy kanadai bíróság egyedül az apára ruházta a fiúcska feletti szülői felügyelet jogát és kötelességét. Az anya ezt követően az akkor hároméves gyermekkel először Mexikóba menekült, majd Kaliforniába. Az asszonyt időközben Los Angelesben már őrizetbe is vették. Várhatólag kiadják Kanadának, a fiú is hazakerül, s apa és fia hamarosan megünnepelheti a viszontlátást.
 



Azbesztes lakóházak
www.dunatv.hu
Újabb lakásokban találtak Budapesten azbesztszennyezéseket. F Ezt a rendkívül veszélyes anyagot még a 70-es években használták az épületek szigeteléséhez.

A budafoki Rózsakert lakótelep minden háztömbjében van azbeszt, ez 1080 lakást érint. Elsősorban a pincék, tárolók és garázsok mennyezetét borítja ez a szürkés anyag, amelynek szemcséi a tüdőbe jutva komoly betegséget okozhatnak. Az azbeszt gyártását egyébként 1985-ben szüntették meg, ez év január 1-je óta pedig már az azbesztcementet tartalmazó hullámpalákat sem lehet árusítani. A veszélyes anyag eltávolítása azonban csak tavaly indult el. Budafokon az önkormányzat Magyarországon elsőként egy 40 millió forintos azbesztmentesítő alapot hozott létre, a lakóknak pedig egy 10 pontos felhívást állítottak össze. - Semmiképpen nem szabad önhatalmúlag elkezdeni a mentesítést, mert ennek nagyon szigorú biztonsági előírásai vannak, valamint a gyerekek ne játsszanak vele, ne piszkálják, mert abban a pillanatban, hogy piszkálják ezt az azbesztet, elkezd porlani, valamint élelmiszert ne tároljanak ilyen helyiségben. A mentesítést a Környezetvédelmi Minisztérium is támogatja és egy országos felmérést készítettek. - A felmérések jelen pillanatban azt mutatják, hogy mintegy 153 ezer négyzetméteren már kimutatható a szórt azbeszt, feltételezéseink szerint ami a 70-es évek építkezési dokumentumain alapulnak, mintegy 400-450 ezer négyzetméter lehet országosan az a terület, amelyet mentesíteni kell. Az eltávolítást 2010-ig kell befejezni mintegy 16 milliárd forintból.



A Tour de Hongrie szervezői is szigorítást szorgalmaznak
www.mno.hu

A Tour de Hongrie szervezői csatlakoztak a Tour de France szervezőihez. A világ legnagyobb profi versenyének elöljárói korábban felszólították a Nemzetközi Kerékpáros Szövetséget, hogy két évre szigorítsák a doppingügyekben vétkesnek talált biciklisták eltiltását - közölte a WestelPress.

A világ legnagyobb profi versenyének elöljárói korábban felszólították a Nemzetközi Kerékpáros Szövetséget, hogy két évre szigorítsák a doppingügyekben vétkesnek talált biciklisták eltiltását. A versenyszervezők szeretnék, ha felhívásukat minél több ország szövetsége a magáénak érezne. A beadványnak Marco Pantani tragikus és váratlan halála ad aktualitást.



Fekete lyuk tépte szét a napot
www.magyarhirlap.hu

700 millió fényévre tőlünk egy csillag túl közel ment egy fekete lyukhoz. A csillag egy része eltűnt, a belőle jövő sugárzást viszont bemérték a csillagászok.
 
 
A Naphoz hasonló méretű csillagot egy másik, nagyobb égitest egy fekete lyukhoz térítette. Az óriási tömegű fekete lyuk gravitációja valósággal széttépte a csillagot, amelynek egy kisebb része belezuhant a lyukba.
A több millió fokra felhevült égitest által kibocsátott röntgensugarakat észlelte a NASA Chandrája és az európai űrügynökség által működtetett XMM-Newton űrobszervatórium.
A Max Planck intézet munkatársa, Stefanie Komossa szerint "ezzel a szerencsétlen csillaggal csupán annyi történt, hogy rossz helyen volt."
 BBC



Börtön járhat a politikusi villák fotózásáért
http://www.hhrf.org/erdelyinaplo/

Sajtóhírek szerint az Európa Tanács többszöri figyelmeztetése ellenére Romániában újabb, a sajtószabadságot korlátozó büntetőtörvénykönyv készül. A kormányzó Szociáldemokrata Párt és törvényhozásbeli csatlósai által támogatott kezdeményezés azt célozza, hogy az újságírók szinte már meg se közelíthessék a tisztségviselőket, akiknek egyre több titkolnivalójuk van.
Abban az országban, ahol a médiamunkások elleni zaklatások és megfélemlítések, mindennemű agressziók napirenden vannak, olyan Btk.-t terveznek, mely lehetővé teszi, hogy például a politikusok villáinak fotózása miatt börtönt és több száz millió lejnyi pénzbírságot róhatnak ki az újságírókra, mondván: a magántulajdont még közterületről sem lehet fotózni, akár ebül szerzett a jószág, akár nem. A médiát még a közintézményekből is kitilthatják: öt évig terjedő börtönbüntetést terveznek kiszabni arra, aki a polgármester tiltása ellenére beteszi a lábát a városházára, községházára. A tervezett új előírások ugyanis súlyosan büntetik a "jogtalan behatolást a helyi és központi hatóságok székházaiba".
Az új Btk., amely a parlament jogi bizottsága előtt vár megvitatásra, tele van a sajtó képviselőinek állított csapdákkal. Elfogadása újabb bizonyíték lenne arra, hogy Románia kormánya – ami az igazságügy reformját és a sajtószabadságot illeti – továbbra is figyelmen kívül hagyja az Európai Unió figyelmeztetéseit. Eközben pedig a bukaresti hatalom elfogultsággal vádolja az EU azon reprezentánsait, akik a Romániával folyatott csatlakozási tárgyalások felfüggesztését javasolják.



2004. február 20., péntek 00:08


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület