A doktor úr a madarakkal repül

Dr. Tarbay Gábor Csapod és környéke háziorvosa. Életében nincs semmi különös, hacsak az nem, hogy a gyógyítás, az emberekkel való foglalkozás és a családja mellett van egy nagyon különös hobbija. Imádja a magasságot és a repülést. - Valóban nincs semmi különös az életemben - mondja Tarbay doktor. - Végzős egyetemistaként ismerkedtem meg feleségemmel, aki a soproni szanatóriumban dolgozott. Az ismeretségből szerelem, házasság lett. Együtt kerültünk a győri megyei kórházba, ahol magam kardiológusként, feleségem aneszteziológus szakasszisztensként tevékenykedett. Hogy fertőszentmiklósi családjához közelebb legyünk, Csapodra költöztünk. Ma Pusztacsaládon, Ebergőcön, Röjtökmuzsajon és Csapodon praktizálok, a kórházi tapasztalatomat felhasználva, feleségem közreműködésével ezerötszáz embert látok el. Emellett belgyógyászkardiológusként Sopronban, a Várfal utcában is rendelek. Hamar beletanultam a falusi életbe. Közel állnak hozzám az emberek, erdők, mezők. Úgy érzem, a lakosság befogadott, ismerem a bonyolult rokoni viszonyokat, a helyi szokásokat, tudom, kinek mi a gyengéje, az erőssége, a hobbija.

- Nagyon szeretem a magasságot, imádok repülni. Néhány évvel ezelőtt kezdtem győri orvos kollégáimmal siklóernyőzni. Eufórikus állapotba hozott ez a repüléshez leginkább hasonlítható, madárélményt adó, néhány szál kötélen, paplanernyő alatti repkedés. Amikor Csapodra kerültem, felfedeztem Pusztacsaládon azt a sportrepülőteret, ahol a soproni Hujber János vállalkozó jóvoltából kicsi, de lelkes tagokkal jól működik a Büki Ikarus Aero SE. Szihai György gyémántkoszorús vitorlázórepülő pilóta tanfolyamán, Horváth Szabolcs oktatótól tanultam mindazt, amit a repülésről most tudok.

- Az úgy volt, hogy füvet kellett volna nyírnom. Ehelyett édesapám egyik barátját kísértem el a pusztacsaládi repülőtérre. Az egyik klubtag, látva érdeklődésemet, azt ajánlotta, repüljek vele egy bérelt gépen. Nem kellett kétszer mondania. Hamarosan csapodi házunk felett köröztünk. Mobiltelefonon leszóltam a feleségemnek, hogy integessen, mert a ház fölött vagyok. Hitte is, nem is, de azért integetett. Féltett is, neheztelt. Azóta tréfálkozik, hogy a fűnyírás elől menekültem a levegőbe.

- Minden pillanatát át kell élni. Csodálatos érzés a magasban lenni, helyezkedni, emelkedni, vitorlázni. Nincs fenségesebb érzés, mint amikor a pilóta uralja a gépmadarat, egyre feljebb emelkedik. A látványt nem lehet leírni. Már feleségem is kipróbálta, milyen az, ha az ember a lakhelyét térképként látja, s a madarakkal azonos magasságban repül. Szerelmem a vitorlázó repülés, de néha a motorost is kipróbálom. Igaz, ritkán, mert a bérleti díj meglehetősen borsos. A megszerzett légi jártasság birtokában egyedül is felszállok, ha időm, munkám és a családom engedi.

Visztai Juli