Március 15.
A késő délutáni órákban a pozsonyi országgyűlésről hazaérkezik Széchenyi János. Beszámolóját többezres tömeg hallgatja. A gróf ismerteti a 12 pontot és a diéta határozatait. Az Evangélikus Líceum diákjai fáklyás, zenés felvonulást rendeznek tiszteletére. Az iskola épületét mécsesekkel világítják ki.

Március 16.
A városban a napóleoni idők óta létező polgárőrség vidéki városaink közül elsőként nemzetőrséggé alakul át. Vezetője Pfeiffer Péter ezredes.

Március 22.
Az új törvényjavaslatok hirdetmény formájában jelennek meg a házak falain, "Polgártársak!" megszólítssal.

Március 24.
A soproni városi nemzetőrség létszáma egy nyomtatvány szerint 706 fő.

Március 26.
A városi Casino nagytermében az országos törvény kihirdetéséig ideiglenesen nemzetőrségi tisztikart választanak. Főparancsnok: Széchenyi János, szárnysegédei: Konkolyi Ignác és Batthányi László, tábori ügyész: Frank Márton, számvető: Ihász Rudolf.
Az Evangélikus Líceum a tanuló ifjúság köréből kiállítja az ún. VII. századot. Tisztikara: Müllner Mátyás, Kropf Endre, Krenosz Károly és Rupprecht Mihály.
Kolbenheyer Mór evangélikus lelkész gyújtó hangú beszdében kiáll a szólásszabadságért.

Március 29.
Batthányi miniszterelnök rendeletére, Martini Frigyes János polgármester vezetésével, 59 fővel megalakul a "Bizottsági Választmány" az ügyek intézésére. A bizottság tagjai között találjuk hetyésy Lászlót, a Líceum igazgatóját és Kolbenheyer Mórt.

Március 31.
A Líceum ún. VII. századból 72 fő kap szuronyos puskát. A század létszáma 160 fő.

Április elseje
Sopronban - más vidéki városokhoz hasonlóan - diákforradalom zajlik, országos visszhanggal. Alapos, de egyoldalú értékelését Németh Sámuel tette közzé az 1943-as Soproni Szemlében. A mozgalom nyomtatott és írott dokumentumait az Evangélikus Líceum könyvtára és a Konvent levéltára őrzi.

Április 3.
A Líceumi diákok zenés városi felvonulása.

Április 5.
Reformkívánatok a soproni Evangélikus Főiskola körében. (Kézirat és nyomtatvány)

Április 8.
Felvilágosító jegyzések (a tanárok válasza) Fogalmazója: Müllner Mátyás igazgató.

Április 10.
Nagymarton (Mattersburg) környékén parasztmegmozdulásra kerül sor. A soproni nemzetőrség a város stratégiai fontosságú helyeit (posta,
harmincadhivatal) megerősíti.

Április 12.
A Bécsből kivezényelt katonaság (mintegy 500 fő) helyreállítja a "rendet".

Április 16.
A polgári és nemzeti átalakulás örömünnepe Sopronban. Nemzeti lobogók a város minden tornyán, a középületeken és a házakon. Az Evangélikus Líceum ifjúsága színházi előadást rendez. Jakab István Falusi lakodalom című vígjátékát adják elő. A színi előadás bevételét egy új torna- és vívóterem felállítására akarják fordítani.

Április 19.
V. Ferdinánd neve napjának megünneplése. A város díszkivilágítása.
A Városházán kihirdetik az áprilisi törvényeket.

Április 20.
Szemere Bertalan belügyminiszter rendeletében a választási lajstromok elkészítésére szólítja fel Sopron sz. kir. város tanácsát.

Április 29.
Ünnepélyes megyeűlés. A Vármegyeházerkélyéről is kihirdetik a törvényeket. Többezres tömeg - köztük a falvak küldöttségei - az évszázados jobbágyi kötöttségből szabadulva tomboló lelkesedéssel ünnepli a polgári Magyarország születését.

Május 1.
Hirdetmény a soproni nemzetörség hivatalos és teljes összeírásáról. Elvetélt kísérlet egy Vadász-század vagy "Lövész-testület" felállítása a nemzetőrség keretein bellül.

Május 2.
Két felhívás a város lakosságához a haza javára. Rövid idő alatt 6.221 Ft gyűlik össze.

Május 6.
Tanácsi hirdetmény a szavazóhelyiségek kijelöléséről.
Közesküdtszék felállítása az Evangélikus Föiskolán, 17 pontos alapszabályzattal. (Kézirat.)

Május 7-10.
A kijelölt bizottmányok - négy kerületre bontva - összeírják a város nemzetőrségét az 1848/22.Tc. értelmében. A teljes létszám 1.302. fő.

Május 8.
A belügyminiszter rendeletét végrehejtva, megtörténik Sopron lakosságának teljes összeírása is. A város létszáma 16.766 fő.

Május 9.
Hirdetmény a Sopron megyei népképviseleti követek választásáról. A hat választókerület székhelye: Kismarton, Nagymarton, Nyék, Lövő, Kapuvár és Csorna.
Az Evangélikus Líceum őrcsapatja,az ún. VII. század kilenc pontban írásba foglalja törvényeit. (Kézirat.)

Május 12.
Hirdetmény a városi képviselőtestület választásáról. 14 főt lehet jelölni.

Május 13.
Az evangélikus főiskolások felállítják - a Magyar Társaság helyett - a rövid életű Ifjúsági Kört. A Kör szabályzatát 16 pontba foglalják. (Kézirat.)

Május 14.
Az Ifjúsági Kör létrehozza saját szellemi vezérkarát, a "Teljhatalmú Bizottmányt". A bizottmány 23 főből áll. (kézirat.)

Május 17.
Nyomtatásban megjelenik a Késő válasz a kora megtámadásra című röplap.

Május 20.
A városi és megyei tisztújítás kezdete kisebb incidensekkel.

Május 24.
Megválasztják az új városi tisztikart. Polgármester: Pfeiffer Péter (1848-1849), főbíró: Martini Frigyes János (június elejéig), városkapitány: Krenosz István, főjegyző: Ertl N. János, aljegyző: Odor Rudolf, törvényszéki jegyző: Pattko Lajos, tiszti ügyész: Gaál Sándor, számvevő: Hochecker János, számvevői tiszt: Tritremmel Ferdinánd, levéltáros: Wagner Mihály, főkamarás: Unger Eduárd, tiszti főorvosok: Berzon József és Töpler Károly.

Május 26.
Tanácsi felhívás jelenik meg, hogy mindenki gyűjtsön a veszélyben forgó haza javára. Bármit elfogadnak, amit pénzzé lehet tenni (érc, fegyver, gabona, posztó, vászon).

Május 29.
Krenosz István lőpor és golyók beszerzésével bízza meg Flandorffer Ignác nagykereskedőt.

Június 1.
A Casino nagytermében 94 képviselőt választanak.

Június 2-3.
A képviselők és tanácsnokok együttes ülése.

Június 4.
A város zenészei koncertet adnak a Neuhofban (Erzsébet-kertben) a haza javára.

Június 13.
A nemzetőrség frissen érkezett öltözködési szabályzatát átadják Tibold Károlynak, az összeírást irányító választmány elnökének, azonnali intézkedésre.

Június 19.
Calm Lajost (westfáliai születésű német) az Országos Haditanács Sopron városa és környéke nemzetőr-parancsnokául nevezi ki.

Június 21.
Közfelkiálltással megválasztják Sopron sz. kir. város orszaggyűlési követét, Martini Frigyes Jánost.

Június 22.
A délvidéki vérengzések hírére Sopron első honvéd önkéntesei (47-en) kiindulnak Szombathelyre, majd onnan a Bánát felé.

Június 25.
26 fő újabb önkéntes indul ki Sopronból.

Június 27.
Megválasztják Sopron vármegye országgyűlési követeit.
Nagymartoni kerület: Tar János, kismartoni kerület: Glózer Ferenc, nyéki kerület: gróf Széchenyi István, lövői kerület: Niczky Sándor, kapuvári kerület: Lukinich Mihály, csornai kerület: Csupor Gábor.

Július 9.
A hat századra felosztott városi nemzetőrség hivatalos tisztválasztására kerül sor a Casinoban. Főparancsnok: Calm Lajos, Főparancsnok-helyettes: Murmann Sámuel, kapitányok: Ihász Rudolf, Flandorffer Ignác, Wurm Mihály, Hofer Péter, Boor Sámuel, ifj. Rupprecht János.

Július 10.
Felhívás minden nyugalmazott és aktív tiszthez, őrmesterhez és káplárhoz, hogy haladéktalanul jelentkezzenek a nemzetőrség kiképzésére.
A fegyvergyakorlatokra vasárnaponként reggel 6 es 8 óra között kerül sor.

Július 14.
Ertl N. János főjegyzőt megbízzák a nemzetőrségi szabályzat beszerzésével.
Hirdetmény tiltja meg, hogy nemzetőr és polgárőr a várostól kapott lőfegyverét eladja.

Július 17.
A rendfokozatokat figyelembe véve, elkészül a nemzetőrség békebeli felállásának rendje.

Július 23.
Kottaun Lipót színházigazgató az előadásból befolyt összeg felét a nemzetőrség felfegyverezésére ajánlja fel.

Július 25.
Rendelet a nemzetőreskü letételére.(Ekkor még nem kerül rá sor.)

Augusztus 2.
Felhívás a nemzetőrség további felfegyverzésére.

Augusztus 12.
Az éjszakai őrszolgálatok megerősítése, újabb őrpontok kijelölése.

Augusztus 17.
Hirdetmény tudatja, hogy azok az önkéntesek, akik a horvát határhoz lemennek, a napi 8 pengő krajcár mellé még külön segélyt is kapnak.

Augusztus 19.
A megye állandó kapcsolatot létesít Csányi László kormánybiztossal.

Augusztus 30.
Hirdetmény, hogy azok akik önkéntesként a hovát határszélre mennek, a várostól 10 pengő forintot kapnak.

Szeptember 11.
Általános horvát támadás Magyarország ellen.

Szeptember 15.
A Casino Egyesület felhívásához csatlakozva, a Tanács hirdetményben kéri fel a lakosságot, hogy a Dunántúli Mozgó Nemzetőrség számára a sebkötözésekhez szükséges vásznakat, tépéseket gyűjtsenek.

Szeptember 17.
Batthyány Sopron kormánybiztosává nevezi ki Niczky Sándort. elhívás jelenik meg a toborzás azonnali megkezdésére: minden jelentkező 60 pengő forint félpénzt kap. "Csak a szép Magyarhonért, szeretett hazátok megtartásáért fogtok harczolni" - áll többek között a hirdetményben. A honvédtoborzás helye: a Neuhof-kert és a Szarvas vendégfogadó. A toborzás eredménye: 105 fő. A jelentkezőket a 48. Ernő ezredhez irányítják. Az ezred a város hadfogadó parancsnokságaként működik ekkor.

Szeptember 18.
Kosztolányi őrnagy köszönőlevelet intéz a városi tanácshoz a hozzá küldött három újonc kitűnő felszereltségéért.

Szeptember 20. előtt
Calm - betegségére hivatkozva - Bécsbe távozik (december 6-án meghal), Murmann pedig intézkedés végett Pestre utazik.

Szeptember 20.
A miniszterelnök utasítására hirdetmények szólítanak fel a horvátok elleni felkelésre.

Szeptember 23.
Megkezdődik a soproni mozgó nemzetőrség szervezése. A város kitűnően felszereli és felpénzzel látja el a hadba indulókat.

Szeptember 24.
A horvátok ellen kiinduló század parancsnokául Ihász Rudolfot választják. Tiszttársai: Wukanich Viktor főhadnagy, Ulber Mátyás és Szeitz Tádé hadnagyok.

Szeptember 27.
Niczky Sándor kormánybiztos azonnali hatállyal kinevezi Tibold Károly városi tanácsnokot Sopron és környéke nemzetőr-parancsnokául.

Szeptember 28.
A Sopron megyei nemzetőrség herceg Esterházy Miklós őrnagy vezetésével kivonul Szombathely felé, hogy egyesüljön a dunántúli megyék nemzetőreivel.

Szeptember 29.
A soproni nemzetőrség a Casino melletti téren - "Isten szabad ege alatt" - levett csákóval felesküszik a zászlóra és a haza megmentésére. (Bruckner krónika)

Október 1.
A környékbeli falvak nemzetőr századai (öt század) az Anger-réten felesküszik a zászlóra. (Bruckner krónika)
A nap folyamán Ihász százada 166 fővel kiindul a harctérre. Murmann benyújtja a Tanácshoz a nemzetőrséget kiképző tisztek névsorát.

Október 3.
Ágyúlövések figyelmeztetik a lakosságot a horvát veszélyre. Theodorovits visszavonuló horvát erői elérik Sopron megyét.

Október 4.
A pomogyi (Pamhagen) töltést és a falvak népe által emelt torlaszokat áttörik a horvátok.

Október 9.
Niczky kormánybiztos rendeletben utasítja a teljes soproni nemzetőrséget a horvátok elleni kivonulásra. A magyar erők: kb 1.600 nemzetőr (csak a felének van lőfegyvere) és 150 Ernő ezredbeli gyalogos.

Október 10.
A nemzetőrség vereséget szenved Lövőnél a többszörös horvát túlerővel szemben. (A horvát haderő létszáma - a martalóc hordákkal együtt - megközelítette a 15.000 főt.) Az összecsapás után a horvátok felégetik Völcsejt, Horpácsot, Lédecet és Zsirát.

Október 14.
Kottaun Lipót, hogy a vereség tényét enyhítse, színielőadást rendez a "csatát állt" nemzetőrség számára.

Október 21.
Rendelet a hátralékban maradt adók befizetéséről - a haza javára.

Október 22.
A lövői vereség hatására újabb főtisztválasztásra kerül sor. Sopron utolsó nemzetőr főparancsnoka Pavlekovits Károly lesz, a Sopronban székelő 48. Ernő ezredbeli hadfogadó parancsnokság vezetője, aki nagy népszerűségnek örvendett a városban.

Október 27.
Rendelet tiltja meg, hogy bármiféle élelmiszert vigyenek ki Ausztriába.

November 1.
Hét soproni önkéntes tüzért irányítanak Győrbe.

November 3.
Öt heti távollét után Ihász százada hazatér Sopronba. Perczel Mór seregei visszafoglalják a Muraközt. A század "lélekéber és férfias" magatartásról tett tanúságot A Kotor és Domboru körüli harcokban (október 17.).

November 14.
Megkezdődik a hadifelszerelésekkimentése a városból. Sopron 4 ágyúját és a 640 db puskát Komárom erődjébe szállítják.

November 16.
Az egyenruhának való posztóanyagot erős fedezettel Győrbe irányítják.

November 19.
Niczky Sándor kormánybiztos lemond és távozik Sopronból. A város új kinevezett kormánybiztosa: Lukinits Mihály.

November 20.
A Palatinus huszárok Lajtaújfalu mellett egy kisebb ütközetben 400 átszivárgott osztrákot megvernek, és Vimpácig üldözik őket.

November 29.
Krenosz István jelentéséből kiderül, hogy Sopron eddig 188 honvéd újoncot állított ki a haza javára.

December 2.
Murmann Sámuel távozik Sopronból. (Arad megye nemzetőr őrnagyaként osztrák fogságba esik. A rögtönítélő bíróság 1849. augusztus 25-én agyonlöveti.)

December 7-8.
Az újoncozás kezdetét veszi, a sorshúzásos rendszerrel.

December 11.
Boor Sámuel Kapuvárra kíséri az egyik utolsó jelentős katonai szállítmányt: 109 pár csizmát és 118 topányt.

December 13.
A forradalmi Magyarország utolsó soproni hirdetményét Kossuth neve fémjelzi. A lakosság minél több cint gyűjtsön, hogy ágyúkat lehessen belőle önteni. A nemzetőrség felfegyverzésére (még ezen a napon!) 124 pengő forint gyűlt egybe. Pfeiffer szóban bejelenti Lukinitsnak a hetivásárok megszüntetését és "a városnak hazánk környékétől való elzáratását".

December 15.
Kossuth Fiath Istvánt Sopron kormánybiztosává nevezi ki. Fiath Kapuvárnál elakad és már nem jut el Sopronig.

December 16.
A Palatinus huszárok kisebb egységei összecsapnak Kelénpatak térségében az osztrák és a horvát erőkkel, de kénytelenek visszavonulni a túlerő elől. A városba bevonulnak a soproni születésű báró Petrovich-Horváth ezredes csapatai.

December 17-18
A megszállók rendeleteit kiragasztják a házfalakra. Alávetési parancs és kijárási tilalom lép életbe.

December 19.
Letartóztatási parancsot adnak ki Kolbenheyer Mór evangélikus lelkész ellen. Stettner Lajos ügyvédet (később a pozsony börtönben hal meg) Wurm Mihály gazdapolgárt, Gruber Károly henteset és Artner Sándor erdőőrt pedig elhurcolják.

December 20.
A december 2-i császári manifesztum kihirdetése.

December 22.
A még fellelhető lőfegyverek beszolgáltatását rögtönítélő bíráskodás terhe alatt rendelik el.

December 25.
Rohonczy Ignácot királyi biztosul nevezik ki. Újabb osztrák megszállók érkeznek a városba.

December 29.
Rendelet jelenik meg, hogy a város minden tornyára, valamint a házakra ki kell tűzni a fekete-sárga császári lobogót.

 (1848 soproni kronológiája Ifj. Sarkady Sándor : A SOPRONI NEMZETŐRSÉG 1848 - ban 1998-ban megjelent könyvéből valók.)

    1817. június 3-án Sopronban született. Június 6-án keresztelték a soproni evangélikus templomban. Édesapja Christoph Murmann szűcsmester; édesanyja Elisabeth von Halasy. A kis Sámuel polgári  származású német ajkú. Az Evangélikus Líceum diákja 1830-1832 között, majd a bécsi műszaki főiskolán végez.
 

Murmann Sámuel (1817-1849) A szabadságharc mártír őrnagya,  volt licista diák emlékére és az 1848-as Soproni Nemzetőrség VII. Líceumi Századának tiszteletére

Murmann Sámuel emléktábláját 1998. március 15-én avatták a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceumban  (Kutas László alkotása)

     1835-től közvitéz, 1846-tól főhadnagy a 2. hannoveri huszárezrednél. 1848 kora tavaszán ideiglenesen nyugalomba helyezik. 1848. július 9-től Sopronban Calm főparancsnok helyettese főhadnagyi rangban. Calm szeptember 20-i távozása után Sopron város és környéke ideiglenes főparancsnoka. November 4-én tisztségéről lemond, de helyén marad december 2-ig. Ezután távozik Sopronból. December 13-tól Arad megye és város nemzetőr őrnagya. Részt vesz a bánáti harcokban. A császáriak az 1849. augusztus 9-i temesvári csata után elfogják. Augusztus 25-én rögtönítélő bíróság elé állítják és kivégzik.
     Murmann személyében szabadságharcunk egyik első mártírját kell tisztelnünk.
    Ő vérével pecsételte meg a soproniak hűségét Magyarországhoz.