Egy szebb vízi környezetért és egészségesebb jövőért érdemes felvállalni az uniós jogszabályok alkalmazását

A Magyar Hidrológiai Társaság Soproni Területi Szervezete 2004. március 31-én, a MTESZ-Székházban előadóülést rendezett „Az EU-hoz  való csatlakozás előnyei és kihívásai a vízgazdálkodásban” címmel.

A rendezvény előtt az előadó Dr. Íjjas István a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke és Havas András Soproni Területi Szervezet elnöke tartottak sajtótájékoztatót az előadásban elhangzó kérdésekről.

A sajtótájékoztató bevezetőjeként Havas András elmondta hogy előadáshoz kapcsolódóan első ízben hirdettek meg sajtótájékoztatót. Ennek egyik oka a témaválasztás, az uniós csatlakozás előtt harminc nappal, a másik ok az előadó személye, aki a társaság országos elnökeként, vízgazdálkodás területén az európai integráció előkészítésében és végrehajtásában több nemzetközi szakértő csoportban képviseli hazánkat, és bizottsági tagként is kompetens az Európai Unió vízgazdálkodási kérdéseiben.

Dr. Íjjas István és Havas András

Dr. Íjjas István kiemelte, hogy a Magyar Hidrológiai Társaság egyik legaktívabb szervezete a soproni, és reméli, hogy azokat a tapasztalatokat, amelyeket a soproni szervezet felhalmozott, az egész országban hasznosítani tudják.

Az elnök kifejtette: az előadása Magyarország egyik legfontosabb problémájához kapcsolódik, az uniós csatlakozás előtt harminc nappal. Az Európai Uniónak három évvel ezelőtt indult az a programja, amelynek keretében 2015-ig jó állapotba kívánja hozni a felszíni és felszín alatti vizeket, és ezt jogilag kötelezővé tette maga számára. Ezen kívül is sok olyan dolog történik, az EU Vízgazdálkodásában, ami Magyarország számára is rendkívül jelentős, a csatlakozástól függetlenül is érdekünk, hogy minden olyan feladatot végrehajtsunk, amit az EU a vizekkel kapcsolatban tervez, illetve tesz.
 
A csatlakozás előnyeivel kapcsolatban Dr. Íjjas István értékelése szerint számíthatunk arra, hogy a csatlakozás nyertesei legyünk Egyrészt, ha ehhez a nagy programhoz csatlakozunk, és uniós tagállamként végrehajtjuk a határozatokat, akkor 2015-re minden víz jó állapotba kerül.
Az élővilág gazdagabb, az emberek egészségesebbek lesznek mert ez a program minden olyan területére kiterjed a vízgazdálkodásnak, ami ezt majd lehetővé teszi.

Nagyon nagy jelentősége van a csatlakozásnak a nemzetközi vízgazdálkodás területén, az Európai Unió kötelezővé teszi a vízgyűjtőn osztozó országok számára, hogy közösen készítsenek terveket a vizek jó állapotba helyezésére. Ez azt jelenti, hogy a Duna vízgyűjtőjére vonatkozóan Magyarországnak  minden fölötte és alatta lévő országgal kötelező  tervet készítenie ahhoz, hogy hogyan oldják meg a vízgazdálkodási problémákat.
A  társaság elnökének véleménye szerint a tervek sokkal könnyebben lehetővé teszik a jelenlegi konfliktusokat megoldását. A vizeknek 95 százaléka Magyarországra külföldről érkezik, így az ország számára különösen fontos, hogy az Európai Unió jogilag kötelezővé teszi a vizekkel való közös gondolkodást.
Nagy jelentőségű, hogy a kutatás- fejlesztésben megsokszorozódik a kapacitásunk, hiszen már most, és néhány év óta az Európai Unió kutatási hálózataiban vehetünk részt, amelyben a leggazdagabb Európai Uniós tagállamok is nagyon nagy intenzitással tevékenykednek. Az összeadott pénzből és legjobb európai kutatók közös munkájából lehet megoldani az egyre nehezebb vízzel kapcsolatos problémákat.

A Európai Unió oktatási hálózataiban vehetünk részt, már öt év óta, ez azt jelenti, hogy évente több mint kétszázezer európai hallgató tanul másik ország egyetemein, fél évet, vagy egy évet. A Budapesti Műszaki Egyetemről az elmúlt öt év alatt  500 egyetemi hallgató tanult egy, vagy két félévet Európa leghíresebb egyetemein. Még a legjobb egyetemek is nagyon sokat profitálnak ebből, hiszen az EU-nak az a célja, hogy Európában mindenhol a legmagasabb színvonalon oktassanak.
A társaság elnöke úgy érzi, hogy az elmúlt 15 évben, amióta az EU csatlakozásra készülünk, a Magyar kormány több pénzt adott a vízgazdálkodásra és különösen a vízi környezetvédelemre mint korábban, mert az Európai Unióhoz való csatlakozással kapcsolatos feltételek erre kényszerítették. Az Európai Unió saját magát is rákényszeríti jogszabályaival, azzal, hogy kötelezővé teszi, a vizek védelmét, azt, hogy a kormányok a gazdasági érdekeken kívül a környezetre többet fordítsanak.

Dr. Íjjas István reméli, hogy a csatlakozás segít objektív alapokra helyezni és megoldani azt a konfliktust, ami jelenleg Magyarországon a gazdasági szektorok és a környezetvédelem-természetvédelem között van. Az olyan  nehezen megoldható, nemzetközi konfliktusokban is nagy jelentősége lesz az Európai Unió irányelveinek, és szabályainak, mint a cianid szennyezés a Tiszán, a Dráva vízlépcső építése, vagy a Magyar - Szlovák kapcsolatok.

A  szakember kihívásként értékelte, hogy több pénzt kell az országnak költenie környezetvédelemre. Nem hajlandó elfogadni, hogy ez hátrány, az unióhoz való csatlakozás nélkül is végre kell hajtani a feladatokat.

Mint az MHT elnöke meg kell tennie mindent annak érdekében, hogy a hazai vizek olyan állapotba kerüljenek, mint bárhol Európában. Az uniós szabályok jelentős korlátozásokat is jelentenek, ezt fel lehet fogni, nehézségnek, vagy hátránynak, de egy szebb vízi környezetért és egészségesebb jövőért érdemes felvállalni ezek alkalmazását.

tsz
 
   

Kapcsolódó cikk:

„Az EU-hoz való csatlakozás előnyei és kihívásai a vízgazdálkodásban” -  Rangos előadó a Magyar Hidrológiai Társaság Soproni Területi Szervezetének márciusi előadásán