A szerkesztõség vendége volt múlt szerdán dr. Szájer József országgyûlési képviselõ, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetõje. A politikust az Európai Uniós csatlakozással kapcsolatos feladatokról, valamint Sopronról, mint régióközpontról kérdeztük.

- Uniós tárgyalópartnereink szerint Magyarország nagyon jól áll a felkészülés, valamint a csatlakozás lehetõségeinek tekintetében. Az idei esztendõ meghatározó feladata gyakorlatilag megegyezik az elõzõ évivel, de most még intenzívebben kell munkálkodnunk. Az Európai Bizottság októberben hozta nyilvánosságra országértékelését, ami rendkívül sok észrevételt tartalmazott hazánkkal kapcsolatban. Pozítív hangvételû jelentésrõl van szó, mindenki elismerte, hogy Magyarország kapta a legjobb bizonyítványt. Ugyanakkor kritikai észrevételeket is tartalmaz az értékelés, ilyen a roma kérdés megítélése és a határõrizeti rendszer biztosítása. Tehát az elõttünk álló feladatokat az ország érdekében akkor is el kellene végezni, ha nem az EU-csatlakozásra készülnénk, így azonban feszesebb a program. A tárgyalások folyamatosak, ebben a félévben az EU valamennyi, hazánk által benyújtott tárgyalási témakörben kialakítja álláspontját. A második félévben - a francia elnökség idején - intenzív tárgyalások várhatók. Ma már láthatók azok a kérdések, amelyekkel kapcsolatban nehéz egyeztetésnek nézünk elébe, ám az is világos, hogy ezeken túl komoly problémák nem lesznek.

- Sopron meghatározó szerepet játszik a régióban. Mit jelent a régió központjának lenni, milyen adminisztrációs szerepkörre számíthat a város?

- Sokat dolgoztunk azon, hogy Sopronba kerüljön a területszervezési régió munkaszervezeti székhelye. Annak külön örülök, hogy ennek a központnak az elnöke is helybéli, Ivanics Ferenc személyében. Amennyiben a város és a régió jól gazdálkodik ezzel a lehetõséggel, akkor Sopronnak megnõ a tekintélye az ellenfelekkel szemben is, és bizalommal fordulnak majd a régióközpont irányába. Jelenleg azonban ez még csak egy területszervezési, statisztikai régió, amelyre várhatóan négy-öt éves távlatban kezd ráépülni egy államszervezési rendszer. Bizton számíthatunk arra, hogy az a jelenlegi alapokon szervezõdik tovább, ugyanakkor természetesen ez nem jelent automatizmust. A soproni önkormányzatnak ezt a lehetõséget jobban ki kell használnia, a helyi vezetõk feladata minél több regionális intézmény idevonzása. Földrajzi, történelmi adottságainknál fogva kedvezõ a helyzetünk, amellyel élni kell. Jók az esélyei a regionális vámparancsnokság Sopronba kerülésének, ám lépésrõl lépésre meg kell küzdeni érte. Ugyanakkor törekedni kell a többi környezõ nagyvárossal is a jó kapcsolatok kialakítására. A végsõ cél: Sopront olyan várossá fejleszteni közigazgatási értelemben is, amilyen szerepet már a kereskedelem vagy a kultúra tekintetében régóta betölt.

- Mennyire sikerült lobbizni a városért?

- Amikor Sopronért tesz az ember, akkor az itt élõk szempontjait veszi figyelembe. Számos olyan program létezik, amely országos szinten kerül bevezetésre, így azokból a soproni polgárok is részesülnek. Ilyen a lakáshoz jutás feltételeit biztosító költségvetési koncepció, amely a fiatalokat segíti a jövõben. Ugyanakkor vannak a kifejezetten területhez kapcsolódó kérdések, a kórház építéséhez megszerzett támogatás, amely szerepel a büdzsében. Ez egyébként ékesen bizonyítja, hogy érdemes küzdeni ezekért a célokért, hiszen sikerült elérni, hogy a kórházi beruházás befejezésének a feltételei meglegyenek. A költségvetésben szerepelnek a 85-ös fõút felújításának, továbbépítésének a költségei, amelynél szintén nagy volt az országos verseny. Amennyiben az ember nem képviseli határozottan a település és a régió szempontjait, akkor nem itt újul meg az út, hanem néhány száz kilométerrel arrébb. Érezhetõ egy sztereotíp magatartás, hogy mi itt az ország nyugati felében gazdagok vagyunk, miközben a keletiek nyomorognak. Arról meg senki nem beszél, hogy a 85-ös olyan út, amilyent az ország keleti felében már nem látni. A millenniumi beruházások kapcsán különbözõ kisebb közösségek is kapnak támogatást a régióban.

Farkas Ciprián