„Angyali korona, szent csillag”

Az ünnep lényegét el lehet magyarázni, rituáléját meg lehet tanítani, de igazából az egyénnek, vagy közösségnek magának kell megküzdeni és eljutni az ünnep minőségileg magasabb lelki-szellemi megértéséhez és igényéhez. Az ünneplésre nem az ünnepeltnek van szüksége, hanem az ünneplőnek, legyen az egyén, közösség, avagy nemzet. Ilyen, és ehhez hasonló gondolatok fogalmazódtak meg bennem Rajnai Miklós megnyitó beszéde kapcsán, amely az "Angyali korona szent csillag" a magyar szent korona című kiállítás alkalmával hangzott el a Pannónia Med Hotel galériájában.
 

Magyar korona

Rajnai Miklós a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Közösségi Ház és Múzeum igazgatója szerint a Szent Korona beavató korona, amelyet ilyen minőségben csak az ősi magyar hitvilág ismeretében, a szkita-avar-magyar kontinuitás - László Gyula által is képviselt - elve alapján lehet igazán megérteni.
A Szent Korona történetével kapcsolatosan - a köztudatban régóta élő számos elv és sokszor egymásnak ellentmondó feltételezés mellett - Pap Gábor történész-kutató és csapata arra a megállapításra jutott, hogy az 1000 évvel ezelőtti világszemléletnek megfelelően, amely szerint ég, föld és ember szervesen együtt létezik, a koronára programszerűen került a hármas szellemi-lelki-fizikai világ. Ilyen értelemben elgondolkodtató az ősi sámánkoronával való szerkezeti azonosság: kereszt-agancs, amely antenna szerepet tölt be, amelyen az isteni erő a Krisztus testén keresztül jön át és táplálja az emberi értelmet.
A Magyar Szent Korona programját az ábrázolt üdvtörténeti program adja meg, amely az Újszövetség, a szeretet, a megbocsájtás programja. Ezt egy összefüggő rendszer alapján lehet értelmezni. Rajnai szerint, ha nem is teljesen a mai formájában, de a Szent Korona görög és latin része mindig egy darab volt, hiszen a programja ezt sugalja.
Az Árpád-házi királyok történetének ismeretében a koronázási szertartás kötöttsége és kultikus-történeti jellemzői az ősi magyar hitvilágra utalnak, amelyet nemcsak azért kell felvállalnunk, mert történelmünk, ős-nemzettudatalttink része, hanem azért is, mert a "pogányság" alatt nem a mai pejoratív értelemben vett kegyetlen én-központú hitetlen tömeg értendő.
Ők voltak azok az őseink, akik a kereszténységtől nem csak az együttélés dramaturgiai szabályait vették át, hanem a korabeli feljegyzések szerint az akkori Európai művelt és magas kultúrát képviselő népe voltak. Rajnai szerint a koppányság-pogányság hamis és torzított képét újra kellene gondolni és átrajzolni a maga igazi jelentősége szerint. Szerinte annak is jelzésértéke van, hogy két térítő királyunk - Szent István és Szent László - közül az utóbbi éppen Somogyváron temettette el magát, ott, ahol Koppány nyugszik.
István király döntése, amely során az avar minőségű vallás helyett a római központúságot választotta a lehető legbölcsebb döntés volt, amellyel a magyarság jövőjét megalapozta a Kárpát-medencében.
Hosszú évek folyamán elvi-szakmai viták kísérik a Korona keletkezésének történetét. Ehhez művészettörténészek, mesterek, mérnökök, történészek szólnak hozzá. Képlékeny a kor megítélése, mert kevés a hiteles feljegyzés, ami rendelkezésre áll, azt sokszor a kutatók a maguk érdeke szerint igyekeznek összerakni.
A mostani kiállításnak üzenet értéke nem kevés: A Szent Koronát, mint beavatókoronát az viselhette, aki a legkiválóbbnak számított, akinek közös és kölcsönös felelősséggel a koronázás során az egész nemzet sorsát viselnie kellett. A feladatra alkalmatlan belehalt a koronaviselésbe. Tudjuk-e értékeinket, hagyományainkat, kultúránkat - magunkat - vállalni, „viselni”? A saját értékeink ismerete, vállalása tesz ahhoz méltóvá, hogy más is tisztelje azokat. Saját magunk önbecsülése tesz képessé mások tiszteletére és nyitottá a párbeszédre. A Szent Korona, amellyel István király megkoronáztatott egyúttal a Kárpát-medence minden magyarja számára az egyetemes magyar értékek hordozója.

Tóth Éva