CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2021. június 17., csütörtök, Laura, Alida, Adolf, Alina, Alinda napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Lapszemle  

Megtalálták Antoine de Saint-Exupéry repülőgépét
www.dunatv.hu

Eltűnése után csaknem hatvan évvel megtalálták Antoine de Saint-Exupéry világhírű francia író repülőgépének egyes roncsdarabjait a franciaországi Marseille partjainak közelében - közölte egy francia kutatóintézet. A roncsdarabokat még tavaly ősszel emelték ki a tenger mélyéről Riou szigetétől keletre, de csak mostanra állapították meg, hogy azok valóban A kis herceg szerzőjének lezuhant gépéből származnak.



A „felső nő” és a „nihilisták”
www.nol.hu . • Szerző: Pogonyi Lajos
/Jövőképük optimista (kép: Népszabadság – Teknős Miklós)/
Milyen ifjúsági rétegeket ismerünk az ezredforduló Budapestjén és az országban? Kik azok a budapesti „felső nők”? Egyebek között ezzel foglalkozik egy nagyszabású szociológiai kutatás.
 
2000 őszén a KSH, a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, a Századvég Politikai Elemzések Központja és az MTA Politikai Tudományok Intézete munkatársainak közreműködésével a rendszerváltozás utáni legjelentősebb ifjúsági vizsgálat zajlott le. A rendszerváltás fiataljainak nyerteseiről és veszteseiről írt nemrég tanulmányt az Új Ifjúsági Szemlében Bauer Béla, Szabó Andrea, Máder Miklós és Nemeskéri István.

A nagyszabású felmérés 8000 fős országos mintán alapul, amely az akkori 14–29 éves korosztályt (2 millió 273 ezer ember) öleli fel. Akiket akkor megkérdeztek, ma 18–33 évesek. A rendszerváltozás nyertesei közé tartoznak a korosztály jó érdekérvényesítő képességű, nyugat-európai szinten élő tagjai. E fiatal generációk társadalmi hierarchiájának csúcsán egy szűk, elit-budapesti (elit budai kerületek és az V. kerület) réteg él, mintegy 28 ezer főből áll. Az ebbe a csoportba tartozók betöltötték a 25. életévüket, szinte megegyező arányban találhatók közöttük nők és férfiak. A csoportba olyan fiatalok kerültek, akik között vannak tipikus „szingli” életmódot élők – saját lakás, kapcsolatban, de nem együtt élnek –, ugyanakkor jelentős részük házastársi vagy élettársi kapcsolatban él. Legfőbb jellegzetességük, hogy rendkívül jó családi háttérrel rendelkezve nagyon magas iskolai végzettséget érnek el. Majdnem 60 százalékuknak legalább az egyik szülője felsőfokú végzettségű, a kibocsátó család fenntartója – a KSH besorolása szerint – értelmiségi foglalkozási kategóriába tartozik.

Az ebbe a rétegbe sorolt fiatalok kétharmada rendelkezik valamilyen felsőfokú végzettséggel, anyagi helyzetük pedig kiemelkedően jó. Bevételeiket saját forrásból szerzik, családjukban az átlagosnál nagyobb számban fordul elő vállalkozás. Nem véletlen, hogy saját lakásban laknak, viszonylag fiatalon, családalapítási kényszer nélkül hagyják el a kibocsátó családot. Az állam segítségnyújtására nincsenek rászorulva, de amennyiben lehetőséget kapnak – feltehetően – nem utasítják el azt.

Általános és középiskolai tanulmányaik alatt különórákon próbálták egyébként is meglévő kulturális előnyüket tovább javítani. A felhalmozott tudástőke folyományaként elsősorban a magas kultúra iránt nyitottak. Az átlaghoz képest többet járnak színházba, hangversenyre, múzeumba, és több mint kétszer annyi könyvet olvasnak, mint a mintába került fiatalok általában.

A 2000-es adatok szerint ezek a fiatalok beszélnek idegen nyelveket, kétharmaduk háztartásában található számítógép, a legtöbben közülük a világhálót is használják. Vagyis: semmiféle információszerzési monopólium nem befolyásolja tájékozódásukat, nyitottak és elégedettek az életükkel.

A rendszerváltozás óta eltelt évtizedet pozitívan értékelik, a jövő felé pedig kifejezetten kedvezően, várakozóan és többnyire nyugodtan tekintenek. Vannak életcéljaik – mint a gyermekvállalás –, és ezeket képesek is megvalósítani. Érdekes azonban, hogy szüleik életét nem fogadják el, valami mást, jobbat szeretnének, mintaadóik és vonatkoztatási csoportjaik – feltehetően – a Lajtán túl élő hasonló korban élő fiatalok.

A saját és családjuk kedvező helyzetét elősegíti az is, hogy olyan széles kapcsolati hálóval rendelkeznek, amelyet nemcsak egyszerűen birtokolnak, de használnak is, ezáltal érdekérvényesítő képességük kiemelkedő. A nagyon kedvező érdekérvényesítő képességgel rendelkező, nyugat-európai fiatalok életkörülményeit megközelítő csoport tagjainak életpályája születésük pillanatától kezdve kipárnázott, a családi háttér olyan védőburkot von föléjük, amely, ha nem játszszák el, egyenes életvonal-vezetést tesz számukra lehetővé.

Az Ifjúság 2000 kutatói külön foglalkoztak az úgynevezett nyitott értelmiségiekkel. A budapesti elit kerületekben, illetve Budapest más területein élő „nyitott értelmiségi” életet élő fiatalok szintén főleg főiskolások és egyetemisták (létszámuk körülbelül 83 ezer fő). Családi körülményeik kedvezőek, a szülők nagy többsége diplomás – 78 százalékban legalább az egyik szülő felsőfokú végzettségű –, akik a foglalkozási hierarchiában jelentős pozíciókat értek el.

A csoportba sorolt fiatalok családjának fenntartója jórészt vezető: értelmiségi, esetleg egyéb szellemi beosztást tölt be. Mindezek következményeként anyagi helyzetük kedvező. Az anyagi és tudástőke eredőjeként a „nyitott értelmiségi” csoportjába sorolt fiatalok többsége különórára járt középiskolás korában, nyelveket beszél, és kétharmaduk lakásában van számítógép.

A magas kultúrát jelképező kulturális tereket az átlagosnál sokkal nagyobb arányban látogatják, rendszeresen olvasnak, művelődnek. Hasonlóak a kutatók által modern, nyugat-európai szinten élő „felső nő” elnevezéssel illetett kategóriához.

A „felső nő” kategória tagjai igen szűk csoportot alkotnak. E huszonnégy évnél idősebb nők 99 százaléka diplomás, létszámuk mintegy 19 ezer fő. A „felső nők” kulturális fogyasztási szokásaira jellemző, hogy még inkább nyitottak az elit kultúra felé. Ők járnak a legnagyobb arányban múzeumba, hangversenyre, és a legtöbb könyvet olvassák az összes mintába került fiatal közül. Életük jelenlegi alakulásával teljes mértékben elégedettek, de az elmúlt tíz évet valamivel negatívabban szemlélik, mint más csoportokhoz tartozó társaik. Jövőképük azonban optimista, bizakodva és megalapozottan várják a jövőt. A „modern nő” alrétegbe sorolt fiatalok egy része nem önálló, szüleikkel, a kibocsátó családban élnek, ezért legfontosabb problémájuknak a lakáskérdés megoldatlanságát tekintik.

Érdekes csoportot alkotnak a mintegy 140 ezer fősre becsülhető „nihilisták”, akik többnyire nőtlen és a szülői családban élő 23–27 éves férfiak. Többségük szakmunkás vagy szakközépiskolai végzettségű, sokat próbált férfi, és kisebb településeken él. Életükben a férfi-nő kapcsolaton kívül igazán semmilyen érték nem játszik központi szerepet. Személyes életterveik: lakás, család, gyerekek. A megálmodott jövő egyik legfőbb akadálya élethelyzetük, hiszen gyakorlatilag mindegyikük volt már munkanélküli, vagy jelenleg is az, s a kilépést ezen életmódból részben a saját (kényszer)vállalkozásban, részben a vállalkozók által biztosított munkában találták meg. A szülői családra jövőbeni elképzeléseinek megvalósításában ez a csoport nem támaszkodhat, hiszen a szülők több mint felének nincs érettségije, a családfők szakmunkásként dolgoznak vagy maguk is inaktívak gazdaságilag. A család bevételeinek egy részét állami forrásokból szerzi, a rendelkezésre álló jövedelem összességében átlagos vagy valamivel átlag alatti.

Az ifjúság legégetőbb problémájának a munkanélküliséget vagy a pénztelenséget tekintik, ami minden bizonnyal mindennapi élethelyzetükből adódik. Sem a nyertes–vesztes dimenzióban, sem pedig az érdekérvényesítő képességet tekintve eredményeik nem térnek el az átlagtól. Az élettől keveset várnak, de az adatok alapján keveset is adnak. Életpályájuk meghatározó momentuma a munkanélküliség, illetve az attól való félelem. Az állami beavatkozást eddig is elfogadták, s arra minden bizonnyal ezután is igényt tartanak.



Mel Gibson közönsége
www.magyarhirlap.hu

Nagyhét idején Spanyolországban sok száz helyen tartanak körmenetet – mint képünkön San Roqueban.
A filmet jól idôzítették - fotó: reuters – Anton Meres

Állítólagos antiszemita árnyalatai miatt valóságos vihart kavart Mel Gibson filmje, A passió az iszlám világában. Filmkritikusok szerint az arabok a zsidókat mindenben a mai Izraellel vetik össze, s mivel a térségben erős a gyűlölet, mert Izrael arab területeket tart megszállva – s mert Izrael szerint a film úgy rossz, ahogy van –, az arab nézők özönlenek a mozikba.
A sokat vitatott film meglepő önmérsékletre bírta rá a térség konzervatív kormányait. Mahmoud Darwish egyiptomi filmkritikus úgy véli, hogy az arab cenzorok a filmet antiszemitának tartják, ezért kesztyűs kézzel bánnak vele. Alfred Mutua dubai filmrendező és egyetemi tanár szerint a nagy arab érdeklődést voltaképpen a "zsidó lobbi" dühös elutasítása váltotta ki: "bármi, amiről a zsidók azt állítják, hogy rossz, az a világnak ezen a részén érdekes lesz".
Egyiptomban és Libanonban a nagy keresztény közösségek tömegesen nézik meg a filmet – de mennek már a muzulmánok is, miközben az iszlám papjai, tekintélyes vallási vezetői meglepően csendben vannak. Csakhogy a film több évszázados iszlám tabukat döntöget, és valósággal történelmet ír az arab világban.
Az iszlám tiltja a szentek – legyen szó akár muzulmán, keresztény vagy zsidó szentekről – emberi, hús-vér ábrázolását. Az iszlám tagadja, hogy Jézus Isten fia volna, s azt is, hogy keresztre feszítették. Eddig az arab világ befolyásos vallási vezetői mindig elérték, hogy a kormányok betiltsák az általuk istenkáromlónak nevezett könyveket, műveket, művészeti alkotásokat.
Meglepő, de eddig csak nagyon kevés arab országban – például Kuvaitban és Bahreinben – tiltották be A passiót.
Egyiptomban, Katarban, Szíriában, Libanonban, Jordániában és az Egyesült Arab Emírségekben A passió megdöntött minden eddigi nézőrekordot – állítják a film forgalmazói. Még Szaúd-Arábiában is – ahol nincsenek mozik – nagy számban forognak kézen-közön A passió kalózkazettái. Kuvaitban a síiták követelik, hogy a kormány oldja fel a tilalmat.
Az egyiptomi Al-Azhar Egyetem, a szunniták legtekintélyesebb vallási intézménye sem emelt szót a film ellen, holott gyakran tiltatja be a hatóságokkal az általa szentségtörőnek ítélt alkotásokat. Iyad Twal palesztin lelkész szerint a palesztinok azért akarják látni A passiót, mert az a zsidóknak nem tetszik.
Arab hivatalnokok hevesen cáfolják, hogy a filmmel kapcsolatos engedékenységüknek bármi köze lenne a politikához – az elemzőknek más a véleményük.

Reuters



Smaranda Enache: Kolozsvárt a szélsôséges nacionalizmus epicentrumából a tolerancia városává akarom változtatni
Véget kell vetni Gheorghe Funar tizenkét éves uralmának

Mózes Edith

- beszélgetés Smaranda Enachéval, a Népi Akció kolozsvári polgármesterjelöltjével -
- Meglepetéssel fogadtuk a hírt, hogy az egyik legismertebb romániai emberjogi harcos, a Pro Európa Liga társelnöke lett a Népi Akció kolozsvári polgármesterjelöltje. Mi késztette erre a döntésre?

- Azt hiszem, ez a döntés a tizennégy éves tevékenységem logikájából adódik. Azok az értékek, amelyekben hiszek, egy toleráns, demokratikus társadalom, az életszínvonal növekedése és Románia európai integrációja. Ennek egyik akadálya ebben a pillanatban a Nagy-Románia Párt. Ez a párt zavarja a demokratikus egyensúly kialakulását és úgy gondolom, minden igazi demokratának meg kell próbálnia hozzájárulni ennek a szervezetnek az elszigeteléséhez, marginalizálásához, és el kell mondania az embereknek, mi rejtôzik valójában az NRP mögött. A 2004-es választások tétje megszüntetni Gheorghe Funar 12 éves uralmát, aki a valamikori virágzó Kolozsvárt gazdaságilag akár az erdélyi városoknál is elmaradottabb helységgé változtatta, és amely bár sikeres egyetemi város, nem képes a diákokat a fejlôdés részeiként befogadni. A döntésem tehát politikai döntés.

- Azért is meglepô a hír, mert pár héttel korábban azt mondta, hogy úgy gondolja, hazai és nemzetközi tapasztalatait jobban tudja gyümölcsöztetni a parlamentben...

- Ezt továbbra is fenntartom. A parlamentben, fôleg emberjogi harcosként többet tehettem volna, ugyanakkor, miután mérlegeltem a helyhatósági választásokat, úgy gondoltam, Kolozsvár legalább annyira fontos. Azért választottam Kolozsvárt, mert elsôsorban szeretném megtörni az NRP és Funar uralmát, szeretném javítani a román-magyar kapcsolatokat. Másfelôl szeretném, ha ezzel a gesztussal hozzájárulhatnék az NRP elszigeteléséhez. Lehet, utópiának t?nik ez, de a dolgunk nem az, hogy megakadályozzuk Vadimot, hogy elnökjelölt lehessen. Mi ennél is többet akarunk: azt, hogy az NRP ne jusson be a parlamentbe. Mert ez a parlament vezet majd az Európai Unióba, és ebben nincs igazán helye a Nagy-Románia Pártnak.

- Mennyi esélyt ad magának és pártjának ebben a küzdelemben?

- Úgy gondolom, az idén bármelyik kolozsvári jelölt célja mindenekelôtt Funar eltávolítása, s csak ezt követôen a saját sikere. Mint minden jelölt, természetesen szeretném megnyerni a választásokat. Ezért megpróbálom megnyerni azokat, akik európai módon gondolkoznak, demokratikus meggyôzôdéseik vannak, akik valóban hívei a román-magyar megbékélésnek, akik Kolozsvárt a szélsôséges nacionalizmus epicentrumából, a nyitottság és tolerancia városává kívánják változtatni. Persze realista vagyok, és tudom, hogy vannak erôsebb pártok is Kolozsváron. De ha én lennék Gheorghe Funar utódja, és hasznosíthatnám nemzetközi és az erdélyi multikulturalitás terén szerzett tapasztalataimat, boldog lennék.

- Alig jelentette be szándékát, máris arról beszélnek egyesek, hogy nincs kolozsvári személyazonossági igazolványa, holott a választási törvény szerint legalább három hónappal korábban ott kellett volna letelepednie.

- Az új helyhatósági törvény kimondja, hogy az a személy szavazhat, akinek legalább három hónapja az illetô helységbe szóló "buletinje" van. A jelöltekre ez nem vonatkozik. A törvény úgy szól, hogy a jelölteknek a jelölés letétele pillanatában kell az illetô helységbe szóló személyi igazolvánnyal rendelkezniük. Remélem, ez sikerülni fog.

- Mi történik, ha elmegy, a Pro Európa Ligával?

- Úgy gondolom, a Pro Európa Liga erôs szervezet, megvan az ereje, hogy tovább vigye a programját. Én csupán egyik eleme vagyok, és akkor is erôs maradt, amikor több mint két évig finnországi nagykövet voltam. Ugyanezt meg tudja tenni, amíg én Kolozsváron leszek. Egyébként Kolozsváron is van szervezetünk, amely Románia regionalizálásával szeretne foglalkozni. Ezért hoztuk létre a Regionális Fejlesztési Központot, és regionalizálási változatokat szeretnénk népszer?síteni, amelyek egyaránt megfelelnek az európai elvárásoknak, a romániai specifikumnak és elvárásoknak.



2004. április 07., szerda 23:05


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület