Jegy helyett szöveg
Népszabadság • Szerző: Varga Dóra
/József Attila elemi iskolai bizonyítványa (kép: archív) /
Több mint fél évszázada jelenti az 5-ös a legjobb, az 1-es a legrosszabb osztályzatot. Volt, amikor ez fordítva volt, és volt, hogy hétfokú skálán értékeltek. Jövőre az első osztályban egyáltalán nem lesznek jegyek.
 
A szeptembertől az általános iskola első osztályába lépő diákok biztosak lehetnek abban, hogy nem visznek haza elégtelen osztályzatot a tanév során – sőt még két és fél évig azután sem. A következő tanévtől kezdve felmenő rendszerben életbe lép a közoktatási törvény módosításának azon passzusa, amely tiltja a diákok osztályozását az általános iskola első három és fél évében. Ez alatt az idő alatt nem lehet őket évismétlésre kötelezni sem, kivéve, ha a szülő kéri, illetve ha a megengedettnél többet hiányoztak (igazoltan és igazolatlanul) az iskolából.

Jövőre tehát az első osztályosok teljesítményét szöveges formában kell értékelni. Ez persze még nem nagy újdonság, az iskolákban eddig is bevett szokás volt, hogy a kezdő évben nem osztályozzák a diákokat. (Erre ráadásul a hatodik osztályig volt eddig is lehetőség, csakhogy az iskolák nemigen éltek vele.) A változás inkább 2005-ben lesz jelentős, amikor ezek a diákok a második osztályba lépnek, és még mindig kötelező lesz szöveges formában minősíteni teljesítményüket.

Az iskolai osztályozás hagyományai egészen a XVII. századig nyúlnak viszsza. A gyerekek iskolai teljesítményét ekkoriban az mutatta, hogy hányadik padsorban ülnek. Aki a legelső padban ült, az volt a jeles, latinul eminens tanuló, a következő csoport neve első rend volt (prima classis). A náluk gyengébbek alkották a második rendet (secunda classis), a rossz tanulók pedig a harmadik rendbe (classis tertia) tartoztak.

Később már számjegyekkel is kifejezték értékítéletüket a pedagógusok. Az 1-es számjegy azonban nem mindig jelentett elégtelen teljesítményt, és nem is mindig az 5-ös volt a legjobb jegy. Az Oktatási Minisztérium honlapján (www.om.hu) olvasható tájékoztató anyag szerint az 1862–63-as tanévtől például osztályozták a magatartást, a szorgalmat és a figyelmet is.

A magatartás lehetett példás, ezért 1-es érdemjegy járt. A jó magaviseletű 2-est kapott, a tűrhető 3-ast, a rossz pedig 4-est. Ha kellő volt a figyelme, 1-es dukált a diáknak, ha feszült, akkor 2-es, ha változó, akkor 3-as, a szórakozott diák pedig 4-est vihetett haza bizonyítványában. Az ernyedetlen szorgalommal büszkélkedő tanuló 1-est kapott, 2-est érdemelt a kellő, 3-ast a hanyatló, 4-est a csekély szorgalmú diák.

Az 1930-as évek végén a szorgalom helyett a rendszeretetet értékelték. Igazán nagy változás 1948-tól következett be: addig minél alacsonyabb számú osztályzatot kapott a diák, annál jobb volt teljesítménye. Ebben a tanévben viszont ez megfordult, és a magasabb számjegyű osztályzattal mentek haza büszkén a diákok. Ekkor volt, hogy négy-, öt-, adott esetben hétfokú skálán is osztályoztak a tanárok.

Két év múlva ismét változtattak az oktatásügy irányítói: az összes hazai oktatási intézményben négy magatartási és öt szaktárgyi osztályzat jelent meg. Az 5-ös volt a legjobb, az 1-es a legroszszabb érdemjegy. Csakúgy, mint ma: a több mint fél évszázada bevezetett értékelési mód ma is érvényes. Azonban – mint említettük – az alsó tagozaton ez a következő tanévtől megváltozik, a bizonyítványban szöveg kerül a jegyek helyére.

A szemléletváltást is igénylő módosításnak nem feltétlenül örülnek a pedagógusok, akiknek mindez pluszmunkát jelent. Többen tartanak attól, hogy a diákok teljesítményét nem lehet majd objektíven összehasonlítani (főképp ha iskolát váltanak). A szülők pedig azt kifogásolják, hogy év közben – osztályzatok hiányában – nem látják majd, hogyan tanul gyermekük.

A minisztérium viszont azzal indokolja a változtatást, hogy a hat-nyolc éves kor a gyermekek életében az önértékelés kialakulásának igen érzékeny időszaka. Az iskolába lépő gyermek még nem tudja elkülöníteni teljesítményét és személyiségét, ezért előbbire kapott osztályzatát egész személyiségére vonatkoztatja. Ez pedig korlátozhatja a fejlődésben – vélik az oktatási tárca szakemberei. Ráadásul megeshet, hogy a gyermek a jegyekért és nem a tényleges tudás megszerzéséért tanul. Az osztályozás félelmet és szorongást is kiválthat a tanulókból, ami ronthatja a teljesítményt.

További indok a szöveges értékelés mellett, hogy az öt számjegy csak egy leegyszerűsített értékelésre alkalmas, ami nem jelöli ki a fejlődéshez vezető utat. Nem elhanyagolható érv az sem, hogy a tantárgyi osztályzást nemritkán fegyelmezésre használják a pedagógusok. A rendetlenkedő diák nem csupán magatartásból visz haza rosszabb jegyet, hanem a szaktárgyakból is, ami nem egészen a valós teljesítményét mutatja.

Az oktatási tárca tájékoztatójában több lehetőséget is felvázol a pedagógusoknak, hogyan értékelhetik diákjaikat szöveges formában. Az egyik szélsőséges példa a Waldorf-iskolák éneklő verse, amelyet a tanárok írnak diákjaikról. Egy másik verzió viszont szinte a mai osztályzással lenne azonos. E szerint négy-öt, előre meghatározott értékelési kategóriából kellene a tanárnak a szerinte a diák teljesítményéhez leginkább passzoló címszót kiválasztania és bekarikáznia.

Amikor véget ér a tél, a napvédő szereket reklámozó cégek rendszerint sorra közzéteszik borúlátó statisztikáikat, amelyek szerint a rákos bőrbetegségek ismét nagyarányú emelkedést mutatnak. A különböző naptejek és napolajok használata feltehetően védelmet nyújt a bőrrák kialakulása ellen, de az újabb vizsgálatok szerint a legjobb megoldás, ha árnyékba vonulunk. A kutatók ugyanis arra a következtetésre jutottak, hogy az ilyen termékek használata összefüggésbe hozhatók bizonyos sejtek rákos megbetegedésével, amelyek halált is okozhatnak.

Ennek a paradoxonnak a magyarázata eddig még nem ismert. Az egyik teória szerint a naptejek megakadályozzák, hogy a nap spektrumának az a része, amely a leégést okozza, eljusson a bőrig, másrészről a hosszabb ideig tartó napozás a sejtek rákos megbetegedését okozhatja. Egy másik elmélet a D vitamin jelentőségét emeli ki, ami a napfény hatására alakul ki az emberi szervezetben. Bizonyos vizsgálatok azt mutatják, hogy a napvédő szerek csökkenthetik a D vitamin szintézist, ami az egészségünk megőrzéséért felelős.

A D vitaminnak jelentős szerepe van a szervezet megfelelő működésében, az egyik fontos funkciója a rák kialakulásának megakadályozása. Megállítja a betegség kialakulásáért felelős sejt növekedését, és gerjeszti a rákos sejtek önpusztítását. A vizsgálatok szerint a vitamin képes meggátolni a rosszindulatú daganatos sejtek kialakulását az emberi testben. Természetesen az időjárástól is függ, hogy a D vitaminból elegendő mennyiséget tartalmaz-e a szervezet. A tudósok kimutatták, hogy azoknál az embereknél, akiket több napfény ér az átlagosnál, nagyobb valószínűséggel alakulnak ki különböző rákos megbetegedések, és ez feltehetően összefüggésbe hozható a napvédő szerek használatával.

A napozás káros folyamatokat indíthat el a testünkben, azonban a napfény jelentős hatása vitathatatlan. A D vitamin megnövekedése alacsonyabb vérnyomással jár, ami csökkentheti a szívrohamok és a szélhűdés kockázatát. Emellett fontos szerepe van a csontok erősítésében és az izmok fejlődésében is. Néhány étellel is jelentős mennyiséghez juthatunk a vitaminból, ilyenek a szardínia, a lazac, a makréla és a tőkehal májából készült olaj, de az optimális D vitamin szint megtartásának a legbiztosabb útja, ha bőrünket elegendő napfényhez juttatjuk. Azonban fontos a megfelelő ruházat viselése, a leégés elől pedig árnyékba kell húzódnunk.
(Observer)

Az izraeli Haaretz című napilap internetes kiadása szerint terroristák bombatámadást terveztek az átadásra váró budapesti holokauszt múzeum ellen. A hírről vezető helyen, nagy terjedelemben számol be az angol nyelvű izraeli lap.

A Haaretz azt írja, nincs kapcsolat az izraeli elnök magyarországi látogatása és a holokauszt múzeum elleni bombamerénylet terve között. A tudósítás idézi Salgó László országos rendőrfőkapitányt, aki mai sajtótájékoztatóján kijelentette: nincs összefüggés a különleges rendőrségi akciók és Mose Kacav elnök látogatása között.
Mint ismert három arab személyt állított elő a rendőrség, köztük egy fogorvost, aki korábban robbanóanyagot rendelt, állítólag "egy múzeum" felrobbantásához.
A Jerusalem Post című angol nyelvű napilap online kiadása ugyanakkor arról számol be magyar sajtóorgánumokra hivatkozva, hogy arab származású személyek a holokauszt központ megnyitóünnepségén akartak robbantani, Kacav elnököt pedig meg akarták ölni. A feltételezett merénylők a múlt héten érkeztek Magyarországra. A merényletterv egyetlen terrorcsoporttal sem hozható összefüggésbe – írja a Jerusalem Post.

Az ORFK tájékoztatása szerint nincs összefüggés a Budapesten – több külföldi hírügynökség információja szerint a holokauszt múzeumnál – tervezett bombamerénylet és a palesztin származású magyar fogorvos őrizetbe vétele között.
Petőfi Attila, a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság helyettes vezetőjének tájékoztatása szerint a 42 éves, Budapesten élő, palesztin származású magyar állampolgárt azért vették őrizetbe, mert tavaly ősszel robbanóanyag beszerzésével bízta meg barátait, amellyel egy budapesti zsidó múzeumot akart felrobbantani. A rendőrség elismerte, hogy kedden a fővárosban öt helyen is házkutatásokat tartottak. Az üggyel két szír férfi is kapcsolatba hozható, de őket vagyon elleni bűncselekmények miatt letartóztatták.

A Le Figaro az AFP hírügynökség alapján arról számolt be, hogy az izraeli elnöki hivatal egy szóvivője magyarországi rendőrségi forrásokra hivatkozva bejelentette, hogy Kacav izraeli államfő ellen merénylet készült. A magyar rendőrség három személy őrizetbe vételéről tájékoztatta az izraeli delegációt. A három letartóztatott „arab származású”. Külföldi titkosszolgálatok korábban figyelmeztették Magyarországot egy esetleges merényletre.

Az izraeli államfő ma délelőtt érkezett a magyar fővárosba, a politikust Mádl Ferenc köztársasági elnök fogadta az elnöki palotában a Szent György téren. „A merényletkísérletről a két államfőt találkozásuk ideje alatt tájékoztatták” – közölte az izraeli közszolgálati rádióban Móse Mizrahi, az izraeli elnöki hivatal igazgatóhelyettese.
Móse Kacav a merényletterv hírére kijelentette, hogy mind a magyar, mind az izraeli biztonsági erőkben bízik. Mádl Ferenc köztársasági elnöknek viccesen azt mondta, hogy jobb lenne ha három lépéssel messzebb állna tőle.
Az izraeli küldöttség az előzetes tervek szerint folytatja budapesti programját, amelynek során Móse Kacav részt vesz a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont április 15-i megnyitóján is.

Hixék felmérése nem közvélemény-kutatásokon, hanem a legutóbbi választások eredményein alapul. Szerintük az Európai Néppárt körülbelül 285 mandátumot szerez majd a 732 fős Európai Parlamentben, a szocialisták pedig 217 juthat. A liberálisoknak 73 képviselői helyben reménykedhetnek, ha a Német Szabaddemokrata Pártnak sikerül átlépnie az 5 százalékos küszöböt, a nacionalista és regionális pártok 28 helyet szerezhetnek, a különböző független jobboldali jelölteknek is juthat 50 mandátum. A zöldek 40, a kommunista és más balos mozgalmak 39 helyre számíthatnak, vagyis a szocialistáknak még velük együtt sem lenne meg az 50 százalékuk.

A felmérés készítői ugyanakkor több bizonytalansági tényezőre is felhívták a figyelmet. Elsősorban arra, hogy az 10 új csatlakozó állam választási részvételéhez nincs összehasonlítási alap. A franciák választási hajlandósága gyenge, az új tagokéhoz hasonlóan nehezen becsülhető a német szavazás kimenetele is. Bizonytalansági tényező továbbá, hogy az Európai Néppárton belüli úgynevezett euroföderalisták elszakadással fenyegetőznek.

A cseh, lengyel, horvát és nem utolsósorban a magyar nyelvtanfolyamok hosszú évtizedeken át messze az angol, francia és olasz kurzusok mögött kullogtak a résztvevői számok tekintetében. Most azonban, röviddel az EU-bővítés előtt többszörös túljelentkezéssel kell megbirkózzanak ugyanezen tanfolyamok. A magyar, horvát és lengyel nyelveket a Bécsi Közgazdaság-tudományi Egyetemen kizárólag úgynevezett survivor, tehát túlélési tanfolyamokon tanítják, ami azt jelenti, hogy a diák csupán a nyelv alapjait tanulja meg, és ezzel az alaptudással el tud igazodni a célországban. Ezen tanfolyamok résztvevőinek száma harmincra van korlátozva, ami az idén igen kevésnek bizonyul. A bécsi egyetem tolmács tanszékére a tavalyinál 25 százalékkal több diák iratkozott be, köztük sokan a lengyel, a magyar és a cseh tolmács szakra. A bécsi egyetemen 850 diák tanulja jelenleg a magyar nyelvet.