Magyar Holokauszt emléknap – megemlékezések országszerte
www.mti.hu - gondola.hu
A magyarországi holokauszt emléknapján pénteken Mádl Ferenc, Medgyessy Péter és Szili Katalin közös nyilatkozatban emlékezett a vészkorszak áldozataira, Demszky Gábor az egész magyarság nevében bocsánatot kért a magyar zsidóságtól; a Magyar Tudományos Akadémián konferenciát tartottak a holokusztról; a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és több kereskedelmi médium is egyperces néma megemlékezést tartott a vészkorszak kezdetének 60. évfordulóján.

A magyarországi holokauszt emléknapján a magyar nemzet nevében fejet hajtunk, részvéttel és tisztelettel adózunk a vészkorszak áldozatai és sokat szenvedett túlélői előtt - írta nyilatkozatában Mádl Ferenc köztársasági elnök, Medgyessy Péter kormányfő és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke.
Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere a holokauszt túlélői és az egykori embermentők részvételével tartott megemlékezésen, a csütörtökön megnyitott budapesti Holokauszt Emlékközpontban az egész magyarság nevében bocsánatot kért a magyar zsidóságtól "azért a bűnért, amit 1938 és 1944 között a magyar politikai közösség elkövetett ellenük".

A több mint 500 meghívott előtt Demszky Gábor kijelentette: kirekesztő törvényhozás ma elképzelhetetlen, a mai magyar közszellem már más - de csak részben. "Csupán akkor leszünk végleg immunisak minden rasszista kísértéssel szemben, ha minden meghatározó politikai erő és minden mértékadó civil testület egyértelműen elhatárolódik a mai antiszemitizmus, a mai szélsőjobboldal megnyilvánulásaitól" - tette hozzá a főpolgármester.

A Magyar Tudományos Akadémián "A holokauszt Magyarországon - hatvan év után európai perspektívában" címmel pénteken kezdődött háromnapos nemzetközi konferencián Vizi E. Szilveszter, az Akadémia elnöke kijelentette: a múlttal való szembenézés néha fájdalmas, de nem megkerülhető. Szavai szerint az emberi tisztességet és tartást újra és újra kell tanulni és tanítani nemzedékről-nemzedékre.

Az Akadémia elnöke a konferencián a "Tudomány a társadalomért" akadémiai díjat nyújtotta át Randolph L. Braham professzornak, a New York-i Rosenthal Holokauszt Intézet igazgatójának. Az erdélyi születésű amerikai tudós a magyarországi holokauszt mártírjai nevében is köszönetet mondott az elismerésért.

A nemzetközi tudományos tanácskozáson Hiller István kulturális miniszter köszöntőjében arról beszélt: a múlttal való szembenézés célja nem önmagában a múlt, hanem a jövő.

Mandur László, az Országgyűlés alelnöke ugyancsak pénteken, a Parlamentben az évforduló alkalmából fogadta John P. Reevest, a B,nai B,rith zsidó szervezet európai elnökének személyes megbízottját.
A Magyar Televízió, a Magyar Rádió és több kereskedelmi médium is egyperces csenddel tisztelgett a holokauszt mártírjainak emléke előtt pénteken.

Áder János a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön kezdeményezett egyperces néma megemlékezést a pénteki déli harangszót követően, a vészkorszak kezdetének 60. évfordulóján. "Hatvan évvel ezelőtt, 1944 tragikus tavaszán magyar és magyar közé ékelődött a szégyen" - tartalmazza az MTI-hez eljuttatott felhívás.

Az Orbán-kormány idején vetődött fel, hogy április 16-án, az első magyarországi gettó felállításának évfordulóira emlékezve holokauszt emléknapot tartsanak a Parlamentben és az iskolákban. Az emléknapra 2000 januárjában Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter tett javaslatot. Az Országgyűlés még abban az évben nyilvánította április 16-át a holokauszt emléknapjává.

A népirtás közvetlen kiindulópontja Magyarország 1944. március 19-i német megszállása volt, ám az előzmények egy negyed századdal előbb kezdődtek. A magyar nemzetgyűlés 1920. szeptember 26-án fogadta el a numerus clausust, azt a törvénycikket, amely a nem keresztény származásúak egyetemi felvételének szabályozásáról szólt. E jogszabály a zsidó származásúak továbbtanulásának korlátozására született.
1938. május 29-én lépett hatályba az úgynevezett I. zsidótörvény. A törvénycikk szerint a sajtó, az ügyvédi, a mérnöki és az orvosi kamara tagjainak, az üzleti és kereskedelmi alkalmazottaknak legfeljebb 20 százaléka lehetett zsidó (izraelita vallású).
Az 1939-es második zsidótörvény szerint vallástól függetlenül zsidónak minősült, akinek a szülei, nagyszülei között egy zsidó vallású is volt, s ezeket eltiltotta az értelmiségi pályán való működéstől. 1941-ben, a harmadik törvény szerint a zsidók házasságot sem köthettek keresztényekkel, más vallásúakkal.
A német megszállás után a Sztójay-bábkormány sorra hozta a zsidóellenes rendeleteket a sárga csillag viseléséről, de a kerékpárok beszolgáltatásáról és hasonlókról is.
1944. április 26-án rendelték el a zsidók lakásának igénybevételét, a városokban gettókba, Budapesten úgynevezett zsidóházakba költöztetésüket – bár az első, kárpátaljai gettók már előbb létrejöttek.
A deportálások május 15-én kezdődtek, először a keleti országrészeken, a visszacsatolt Kárpátalján és Felvidéken, majd az egész országban. Adolf Eichmann néhány tucatnyi stábja a magyar közigazgatás és a csendőrség teljes apparátusának aktív közreműködésével érte el 437 ezer magyar állampolgár bevagonírozását. A deportáltak közülük 320 ezren elpusztultak.
A cigány holokauszt magyarországi áldozatainak számát a kutatók 5-től 50 ezerben határozzák meg.

/A H betűs EU-rendszámok próbasorozata is Győrben készült (kép: Mekli Zoltán) /
Már gyártja az uniós szabvány szerinti rendszámokat a győri Plaket Kft. Az új gépjárművekre május elseje után kerülő tábla mérete és anyaga, fényvisszaverő felülete nem változik, ám a piros-fehér-zöld trikolórt az Európai Közösség zászlajával cserélik fel. Alatta azonban feltüntetik az ország felségjelét, a H betűt is.

A Plaket Kft. a 272 magyarországi okmányiroda igényei alapján mintegy százezer új rendszámot készít el uniós csatlakozásunk kezdőnapjáig – tudtuk meg Káldy Lászlótól, a cég ügyvezetőjétől. A győri Plakettől a Belügyminisztérium raktárába kerülnek a rendszámok, s onnan osztják el őket. Értesüléseink szerint a győri cég a régi áron adja el a Belügyminisztériumnak a terméket, s az új kocsijukat átvevő autósok számára sem kerülnek többe az uniós rendszámok, mint a régiek. A régi táblák gyártása sem állt le teljes egészében.

Amerikai Pontiac magyar jelzéssel a hetvenes években (kép: Népszabadság – Szabó Barnabás)
A jogszabályok szerint ugyanis a gépjárművek selejtezéséig a régi rendszámok is érvényben maradnak, használatuk semmiféle hátránnyal nem jár. Az elvesztetteket, sérülteket, megrongálódottakat tehát pótolni kell. Az ideiglenes rendszámtáblák külseje nem változik, hiszen azok a járművek, amelyekre ilyeneket kell felszerelni, amúgy sem hagyhatják el az országot. A győri okmányirodától szerzett értesüléseink szerint a régi autók tulajdonosai is kérhetik a rendszámtábla cseréjét. Ezért azonban 36 ezer forintot kell fizetniük. Az eddig egyedi rendszámokat használók is legyártathatják új tábláikat. Ezek ára 15 ezer forint, ha korábban már kifizették az egyediségből eredő tekintélyes pluszköltségeket.
/Próbarendszámos Alba Régia kísérleti törpeautó 1957-ből (kép: Népszabadság – Szabó Barnabás) /
Az általunk megkérdezett autókereskedők elmondták: akadnak ügyfeleik, akik azért akarják csak május után átvenni autóikat, hogy az új rendszámért már ne kelljen külön fizetniük.

A tizenhármast kihagyták
Amikor a magyar utakon az autók száma meghaladta a hatvanat, Rudnay Béla rendőrkapitány elérkezettnek látta az időt a közlekedés megregulázására: rendelete szerint 1901. június 15-től csak olyan automobillal lehetett közlekedni, amelyet a vizsgabizottság forgalomképesnek nyilvánított, és forgalmi engedéllyel, valamint rendszámmal látott el. Az első jogosítványt Faragó István alkalmazott sofőr, az 1-es rendszámot gróf Esterházy Mihály Mercedese kapta, aztán Fényi Béla, Törley József és Szapáry Pál automobiljai következtek. Az első évben 38 személyautó kapott rendszámot, a 13-ast kihagyták, nehogy szerencsétlenséget hozzon gazdájára. Az első rendszámok egy betűből és három számból álltak, a járműállománnyal a rendszer is bővült. A vaslemezre domborított két betű-három szám kombináció
a negyvenes évekig működött, a Kossuth-címeres változat már alumíniumból készült. A hatvanas években jelent meg a két betű-négy szám változat. A mostani rendszer, a három betű-három szám kombináció másfél évtizede működik. Csere kérése esetén vélhetően a roham elhárítására állapították meg az EU-s rendszámok eddiginél magasabb, 36 ezer forintos árát. A szokásostól és a kiadási sorrendtől eltérő egyedileg kiválasztott három betű-három szám változathoz 72 ezer forintnyi illetéket kell mellékelni, az egyedileg előállított négy betű- két szám vagy öt betű- egy szám változatok 208 ezerbe kerülnek. A táblákat előállító Plaket Kft. eddig 13 millió rendszámot gyártott. (Boros Jenő)

Herczeg Dóra

Szülei varietém?vészek voltak, ô maga nyolcévesen lépett elôször színpadra egy táncjelenetben. Mivel apja hamarosan meghalt, anyja pedig ideggyógyászati kezelés alatt állt, árvaházakban és bentlakásos iskolákban töltötte meglehetôsen sivár gyermekkorát. Olykor az utcán tengôdött, s csak egy-egy alkalmi fellépése jelentett változást életében. 17 évesen, féltestvére révén lett a Fred Karno Company énekes-zenés együttes tagja, itt hét évig szerepelt varietéjelenetekben, majd 1913-ban egy New York-i turnén fedezte fel a Keystone vállalat burleszkfilmjeinek producere és ajánlott neki szerzôdést.

Filmes karrierjét másfél dolláros hetibérrel kezdte. Jellegzetes kellékei - a keménykalap, a sz?k szalonkabát, a buggyos nadrág, a túlméretezett cipôk, a sétapálca és a bajusz - elôször az 1914-es, Chaplin az autóversenyen cím? filmjében t?ntek fel. Vígjátékai óriási sikert arattak, az elsô évben 35 rövidfilmet készített. Ezeket hamarosan maga rendezte, gázsija 1915-ben heti 1250, 1916-ban 10 ezer dollárra nôtt, 1917-ben pedig már nyolc filmre egymillió dollárban állapodott meg a First National céggel. 1919-ben Mary Pickforddal és Douglas Fairbanksszel, valamint David Griffith rendezôvel megalakították a United Artists filmvállalatot, melyben a három sztár külön-külön forgatta és forgalmazta filmjeit. 1923- ban lejárt Chaplin szerzôdése a First Nationallal, s ezután 1966-ig csak saját cégének forgatott.

M?veinek írója, rendezôje, fôszereplôje, zeneszerzôje volt, így a figura rejtett, szeretetreméltó vonásait is a felszínre hozta, aki rendre pórul jár, az erkölcsi diadal mégis az övé. Az emigránsban jelennek meg elôször az érzelmek, a kudarc okozta fájdalom, majd a Kutyaéletben az utalások a társadalmi valóságra. Dramaturgiája a burleszk-gegektôl fokozatosan közelített a szatíra, az elbeszélés, a lélekrajz és a tragikomikus helyzetek felé.

Elsô igazi hangosfilmje A diktátor (1940), melynek antifasiszta szatírájában a háború embertelenségével szemben is állást foglalt. Kettôs szerepében egyrészt Hitler paródiáját, másrészt egy zsidó borbélyt játszik, aki hasonlóságuk révén megmenekül a lágerbôl, majd a diktátor helyett tart beszédet az emberi jogok és a béke mellett. Megszólalva már nem a valóság ellenzôje, hanem hatni próbál: így ér véget Charlie naiv mítosza.

Chaplin sosem volt amerikai állampolgár, adóhátralékai miatt zaklatták, a sajtó és egyes politikusok felforgató tevékenységekkel hozták kapcsolatba, így 1952-ben Svájcba távozott. A Genfi-tó melletti Corsier-sur-Vevey-ben telepedett le, és lemondott arról, hogy visszatérjen az Egyesült Államokba. Az 1957-ben Londonban készített Egy király New Yorkban cím? filmjében elítélte az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság m?ködését, a reklámvilágot, s az amerikai élet egyéb visszásságait. M?vét nemzetközi békedíjjal tüntették ki, ezért kommunista érzelmekkel is vádolták, ám ô ezt határozottan visszautasította.

1972-ben kibékült az Egyesült Államokkal, Los Angelesben átvette az Oscar-életm?díjat. 1975-ben II. Erzsébet királynô lovaggá ütötte. 1977. december 25-én halt meg a svájci Corsier-sur-Vevey-ben.

Magánélete viharos volt, négyszer nôsült, háromszor filmszínésznô partnereit - 1918-ban Mildred Harrist, 1924-ben Lita Greyt, 1936-ban Paulette Goddardot - vette el. 1943-ban Eugene O'Neill lánya, Oona lett a felesége. Lánya, Geraldine Chaplin is filmszínésznô lett.

Fábri Ferenc