CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. április 18., csĂĽtörtök, Andrea, Ilma, András napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Közélet  

Magyarság az európai uniós csatlakozás előtt és után

 Magyarság az európai uniós csatlakozás előtt és után -Duray Miklós Sopronban

    Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnöke a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség Kulturális Tagozat Győr-Moson-Sopron megyei tanácsa meghívására Magyarság az európai uniós csatlakozás előtt és után címmel tartott előadást Sopronban a Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium díszetermében, amely előtt sajtótájékoztatón szólt az Európai Unióhoz való csatlakozásnak a magyar nemzetpolitika szempontjából megfogalmazható következményeiről.

    Azzal, hogy az Európai Unió tagjává válik a magyarság nagyobbik része, – és azzal együtt végleg megszűnik a jaltai szerződés európai hatása – nem szűnik meg a Trianoni és a Párizsi békeszerződés terhes következménye fejtette ki Duray Miklós előadásában.
    Az eddigi helyzet átalakul, oly módon, hogy a Magyarországon, Szlovéniában (Muravidéken) és Szlovákiában (Nyugat-Felvidéken) élő magyarok a korábbiakhoz képest kedvezőbb létfeltételek közé jutnak.
 
    A Romániában (Erdélyben, Partiumban, Bánátban), Szerbiában (Délvidéken), Horvátországban (a baranyai háromszögben) és Ukrajnában (Kárpátalján, azaz Kelet-Felvidéken) élő magyarok az unióba bejutó magyarokhoz képest viszont hátrányos helyzetbe kerülnek. Ezt a május elsején bekövetkező állapotot a schengeni határrendszer nem csupán gyakorlatilag, hanem lelkileg is súlyosbítani fogja.
 
    Duray Miklós a gazdasági hatások mellett, ugyanakkor az unióba való lépés másik, következményére is rámutatott:
    ,,Az Európai Unióban törvényszerűen jön majd létre egy olyan politikai kettősség, aminek következményivel, hatásával, működtetésével alig foglalkozunk: Ez a belpolitika és az európai politika egyidejű megjelenése, ami térségünkben nemcsak újdonság lesz, hanem egyesek számára esetleg kellemetlen meglepetés is.
    A Trianonban keletkezett új államok állampolitikusainak eddigi kollektivista meggyőződése szerint az állampolgár az állam alattvalója, tehát rendelkezhet vele az állam és elvárhatja feltétlen alattvalói hűségét. A csatlakozás után azonban az európai politika a belpolitikától függetlenül járhatja útját.
    A nem magyarországi magyar - ha tehát európai politikussá válik - szabadon képviselheti nemzetét, függetlenül a belpolitika alantas szándékaitól.
    Az európai politika további távlatokat is nyit.

    Az Európai Parlamentben több lesz a magyar képviselő mint a magyarországi. A Szlovákiában megválasztott magyar képviselők az unión belül használhatják anyanyelvüket, míg a pozsonyi parlamentben erre nincs joguk. Ezután az Európai Unió dokumentumai hozzáférhetők lesznek magyar nyelven is. Az unió szerveiben pedig, mindenütt ahol érvényes a soknyelvűség, azok a magyarok is beszélhetnek magyarul – ha ott megjelennek -, akik az unión kívüli államok polgárai. A Kárpát-medencében ez által felértékelődik a magyar nyelv szerepe.

    Az elszakított magyar közösségek gondjainak egy része kikerülhet az egyes államok belpolitikai útvesztőjéből, és az európai politika részévé, közös európai gonddá válhat, ezáltal tovább szűkül a kizárólagos belügyek köre. Ez a lehetőség növelni fogja az integrált magyar képviselet jelentőségét". -jelentette ki a politikus.

    Újságírói kérdésre válaszolva Duray kijelentette. ,,A Medgyessy-kormány nemzetpolitikájáról nem lehet véleményt mondani, mert az nem látható. Retorikailag megjelenik ugyan, de a gyakorlatban semmilyen nemzetpolitika nincs." Hozzátette: ,,Ez nem jelenti azt, hogy a jelenlegi kormányban nincsenek olyan emberek, akiknek ne lenne nemzetpolitikai elképzelésük. "

    Az elszakított nemzetrészek autonómia-törekvéseivel kapcsolatban Duray kifejtette: az egy távolabbi elérendő cél, a jelenben nem az autonómia megszerzése a prioritás, ugyanakkor leszögezte: ő maga autonómia-párti.

    A szlovákiai elnökválasztás eredményével kapcsolatban kijelentette: A tény az, hogy a második fordulóban a tét tulajdonképpen nem az volt, hogy ki lesz a köztársasági elnök, hanem az, hogy ki ne legyen. Nem technikai voltak annak, hogy nem Meciar győzött, nem a választási kampányon múlott ez. Azért szavaztak Gasparovicra a szavazók, hogy ne Meciar legyen az köztársasági elnök, noha a kettejük között semmilyen különbség. Egy éveken keresztül folyt média-propagandának dőltek be a választópolgárok, amely demonizálta Meciart és elfelejtkezett azokról, akik nélkül ő egy lépést sem tudott tenni, hiszen köztudott, hogy Gasparovic volt a parlament elnöke, aki megteremtette azokat a helyzeteket, amely az ellenzéket gyakorlatilag megbénította.

T.É.



2004. április 25., vasárnap 20:29


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület