Magyarság az európai uniós csatlakozás előtt és után

    Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnöke a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség Kulturális Tagozat Győr-Moson-Sopron megyei tanácsa meghívására Magyarság az európai uniós csatlakozás előtt és után címmel tartott előadást Sopronban a Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium díszetermében, amely előtt sajtótájékoztatón szólt az Európai Unióhoz való csatlakozásnak a magyar nemzetpolitika szempontjából megfogalmazható következményeiről.

    Azzal, hogy az Európai Unió tagjává válik a magyarság nagyobbik része, – és azzal együtt végleg megszűnik a jaltai szerződés európai hatása – nem szűnik meg a Trianoni és a Párizsi békeszerződés terhes következménye fejtette ki Duray Miklós előadásában.
    Az eddigi helyzet átalakul, oly módon, hogy a Magyarországon, Szlovéniában (Muravidéken) és Szlovákiában (Nyugat-Felvidéken) élő magyarok a korábbiakhoz képest kedvezőbb létfeltételek közé jutnak.
 
    A Romániában (Erdélyben, Partiumban, Bánátban), Szerbiában (Délvidéken), Horvátországban (a baranyai háromszögben) és Ukrajnában (Kárpátalján, azaz Kelet-Felvidéken) élő magyarok az unióba bejutó magyarokhoz képest viszont hátrányos helyzetbe kerülnek. Ezt a május elsején bekövetkező állapotot a schengeni határrendszer nem csupán gyakorlatilag, hanem lelkileg is súlyosbítani fogja.
 
    Duray Miklós a gazdasági hatások mellett, ugyanakkor az unióba való lépés másik, következményére is rámutatott:
    ,,Az Európai Unióban törvényszerűen jön majd létre egy olyan politikai kettősség, aminek következményivel, hatásával, működtetésével alig foglalkozunk: Ez a belpolitika és az európai politika egyidejű megjelenése, ami térségünkben nemcsak újdonság lesz, hanem egyesek számára esetleg kellemetlen meglepetés is.
    A Trianonban keletkezett új államok állampolitikusainak eddigi kollektivista meggyőződése szerint az állampolgár az állam alattvalója, tehát rendelkezhet vele az állam és elvárhatja feltétlen alattvalói hűségét. A csatlakozás után azonban az európai politika a belpolitikától függetlenül járhatja útját.
    A nem magyarországi magyar - ha tehát európai politikussá válik - szabadon képviselheti nemzetét, függetlenül a belpolitika alantas szándékaitól.
    Az európai politika további távlatokat is nyit.

    Az Európai Parlamentben több lesz a magyar képviselő mint a magyarországi. A Szlovákiában megválasztott magyar képviselők az unión belül használhatják anyanyelvüket, míg a pozsonyi parlamentben erre nincs joguk. Ezután az Európai Unió dokumentumai hozzáférhetők lesznek magyar nyelven is. Az unió szerveiben pedig, mindenütt ahol érvényes a soknyelvűség, azok a magyarok is beszélhetnek magyarul – ha ott megjelennek -, akik az unión kívüli államok polgárai. A Kárpát-medencében ez által felértékelődik a magyar nyelv szerepe.

    Az elszakított magyar közösségek gondjainak egy része kikerülhet az egyes államok belpolitikai útvesztőjéből, és az európai politika részévé, közös európai gonddá válhat, ezáltal tovább szűkül a kizárólagos belügyek köre. Ez a lehetőség növelni fogja az integrált magyar képviselet jelentőségét". -jelentette ki a politikus.

    Újságírói kérdésre válaszolva Duray kijelentette. ,,A Medgyessy-kormány nemzetpolitikájáról nem lehet véleményt mondani, mert az nem látható. Retorikailag megjelenik ugyan, de a gyakorlatban semmilyen nemzetpolitika nincs." Hozzátette: ,,Ez nem jelenti azt, hogy a jelenlegi kormányban nincsenek olyan emberek, akiknek ne lenne nemzetpolitikai elképzelésük. "

    Az elszakított nemzetrészek autonómia-törekvéseivel kapcsolatban Duray kifejtette: az egy távolabbi elérendő cél, a jelenben nem az autonómia megszerzése a prioritás, ugyanakkor leszögezte: ő maga autonómia-párti.

    A szlovákiai elnökválasztás eredményével kapcsolatban kijelentette: A tény az, hogy a második fordulóban a tét tulajdonképpen nem az volt, hogy ki lesz a köztársasági elnök, hanem az, hogy ki ne legyen. Nem technikai voltak annak, hogy nem Meciar győzött, nem a választási kampányon múlott ez. Azért szavaztak Gasparovicra a szavazók, hogy ne Meciar legyen az köztársasági elnök, noha a kettejük között semmilyen különbség. Egy éveken keresztül folyt média-propagandának dőltek be a választópolgárok, amely demonizálta Meciart és elfelejtkezett azokról, akik nélkül ő egy lépést sem tudott tenni, hiszen köztudott, hogy Gasparovic volt a parlament elnöke, aki megteremtette azokat a helyzeteket, amely az ellenzéket gyakorlatilag megbénította.

T.É.