Új név az áramszolgáltatóknak
www.dunatv.hu
Július elsejétől új néven működik a dél-dunántúli, az észak-dunántúli és a tiszántúli áramszolgáltató. A három cég fölveszi tulajdonosának, a német E.ON csoport márkanevét.

A magyarországi E.ON cégek az árampiac közel felét birtokolják. A német tulajdonosok az elmúlt években több mint 1 milliárd eurót fektettek be nálunk, hogy az energiahálózatot modernizálják. A cég igazgatótanácsának elnöke elmondta: a névváltoztatás csak az első lépés az ügyfelek még jobb kiszolgálása felé: hamarosan megújulnak a cég irodái, illetve internet- és sms-alapú szolgáltatások bevezetését tervezik. Konrad Kreuzer elmondta: az E.ON ma egyike a 10 legnagyobb magyarországi cégnek, és ezt a pozíciót 2006-ig újabb negyedmilliárd eurós beruházással szeretnék megerősíteni. Csillag István gazdasági miniszter úgy fogalmazott: az E.ON bizalma a magyar piac iránt azt jelzi, a kormány gazdaságpolitikája jó úton jár.

Az egyetemeknek, főiskoláknak azonban nincs elegendő forrásuk az infrastrukturális fejlesztésre, és ezeket az állam sem tudja finanszírozni. Az Oktatási Minisztérium a helyzet orvoslására tavaly terjesztette a kormány elé azt a tervezetet, amely felhatalmazta az oktatási tárcát, hogy a felsőoktatási fejlesztések érdekében garanciát vállalhasson a magántőke bevonásához az úgynevezett Public Private Partnership- (PPP) program keretében.

A PPP lényege, hogy az állam bizonyos intézményei vagy létesítményei létrehozásába, üzemeltetésébe bevonja a magánszektor szereplőit. Ettől a döntéshozók egyrészt azt remélhetik, hogy az amúgy az állami költségvetésre háruló egyszeri, nagymértékű ráfordítás több évtizedre oszlik. Az sem elhanyagolható, hogy a hasonló nagyságrendű állami beruházásokhoz képest valószínű, hogy a PPP-létesítmények magasabb színvonalon, és kisebb költséggel épülnek föl.

Magyar Bálint márciusban hat felsőoktatási intézménnyel írt alá együttműködési megállapodást, amely szerint a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemen, a Semmelweis Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, a Dunaújvárosi Főiskolán és a Budapesti Műszaki Főiskolán elsőként épülnek magántőkéből új oktatási létesítmények. A beruházások 2000 és 2010 között valósulnak meg, öszszesen 230 milliárd forint értékben, állami és magántőkéből. Az összeg nagyobbik részét, mintegy 200 milliárd forintot oktatási épületek bővítésére, illetve új épületek létesítésére fordítják, a fennmaradó harmincmilliárdot pedig új kollégiumok építésére, illetve a már meglévők bővítésére. Az intézmények az így létrejött beruházások költségeit és kamatait húsz éven keresztül bérleti díjként fizetik vissza a befektetőnek. A szaktárcával aláírt megállapodás értelmében a minisztérium ennek felét átvállalja.

A márciusban aláírt szerződések szerint a vállalkozók az egyetem vagy a főiskola által rendelkezésre bocsátott telken építenek majd új kollégiumot, vagy az intézmény egyik meglévő épületét alakítják át. Az üzemeltetést a vállalkozó vagy az egyetem végezheti: a befolyt összegek azonban a befektetőt illetik. Mindezért pedig a diákoknak legföljebb havi száz eurót (25 ezer forint) kellene fizetniük.

Leopold Erika
 *
Elkerülhetetlen az infrastruktúra fejlesztése

A felsőoktatási intézmények kollégiumi fejlesztése ma már elengedhetetlen, hiszen ezek állapota botrányos. Új, kifejezetten kollégiumi célokat szolgáló épület alig épült az utóbbi 15 évben. A rendszerváltáskor még majdnem minden második hallgatónak jutott kollégiumi hely, ma már csak 47 ezren élvezhetik a diákotthoni életet. Az oktatási tárca számításai szerint 270 ezer diák lakik az intézmény székhelyén kívül, közülük mintegy 220 ezren „potenciális vevők” lennének új kollégiumokra.

Azoknak sem felhőtlen az életük, akik bekerülnek a kollégiumokba, hiszen az egyetemek, főiskolák saját költségből csak a feltétlenül szükséges javításokat tudták elvégezni. Egy átlagos kollégiumban öt-hat négyzetméter jut egy diákra, és van olyan diákszállás is, ahol nincs tanulószoba. Gondot jelent az is, hogy nem mindig a leginkább rászorulók kapják meg a férőhelyeket, hiszen a jövedelemigazolások sokszor nem fedik a valóságot.

Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem: az úgynevezett Czuczor–Mátyás-projekt keretében új egyetemi campust alakítanak ki. A tervek szerint több mint 15 ezer négyzetméter alapterületű új épületben kapnak majd helyet az oktatók irodái, kutatótermei, az egyetemi könyvtár, a nyelvi laborok és tantermek. Szintén itt alakítanak majd ki néhány apartmanlakást. Az új komplexum a Czuczor–Lónyai–Mátyás– Közraktár utcák által határolt csaknem nyolcezer négyzetméter alapterületű telken épül, mintegy tízmilliárd forintból.

Eötvös Loránd Tudományegyetem: a Trefort-kertben, csaknem húszezer négyzetméteren alakítja ki új campusát. A tervek szerint felújítják a Rákóczi úti épületet, és létrehozzák az új társadalomtudományi kart. A Gólyavárból ifjúsági centrum lesz, új helyre költözik az Egyetemi Levéltár, felújítják a két Puskin utcai épületet, és elvégzik az elmaradt műemléki munkákat is a Trefort-kerti épületeken. A becsült beruházási összeg 5,8 milliárd forint.

Semmelweis Egyetem: két helyszínen két önálló projektet valósít meg. A Thaly Kálmán utcai tömbben oktatási központot alakítanak ki, több mint 42 ezer négyzetméteren. Ide gyakorlati és elméleti oktatásnak megfelelő termeket terveznek, és helyet kap a gyógyszerésztudományi kar is, ez várhatóan 8,4 millió forintba kerül. A Szentkirályi utcában a fogorvosoknak lesz új központjuk, oktatásra és betegellátásra alkalmas helyiségekkel, fogtechnikai laborral, közel tizenkétezer négyzetméteren, ennek költsége 4,4 milliárd forint.

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem: miután a Zeneakadémia épülete már régen megérett a teljes felújításra, és különben is túlzsúfolt, hosszú távon is szükség van egy másik, oktatásra alkalmas épületre. Ebbe nagyelőadót, oktató- és próbatermeket, zenei laboratóriumokat terveznek. Itt kap helyet az intézmény adminisztrációja, valamint klubot, raktárt és öltözőket is kialakítanak. Az új épület több mint hatezer négyzetméter alapterületű lesz, becsült beruházási költsége 4,2 milliárd forint.

Budapesti Műszaki Főiskola: józsefvárosi telephelyére tervezi új oktatási épületét, ahol előadótermeket létesítene, a Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar több helyiségét a Tavaszmező utca 14–18. alatti több mint 1700 négyzetméter alapterületű ingatlanon helyezné el. A beruházás becsült összköltsége 1,2 milliárd forint. Az új épület több mint háromezer négyzetméterén előadó- és szemináriumi termek, laboratóriumok, nyelvi laborok, tanszékek kapnak helyet.

Dunaújvárosi Főiskola: mintegy 4100 négyzetméteren komplex oktatási létesítményt szeretne létrehozni a volt fonodai épületben a főiskola, amelyben főként előadótermek és laboratóriumok kapnának helyet. Az előzetes számítások szerint a fejlesztés 1,8 milliárd forintba kerül.

Ezt követik az EU vállalkozásfinanszírozási programjainak részleteire vonatkozó kérdések. Sokan érdeklődnek azzal kapcsolatban is, hogy milyen hatással lehet az unió bővítése a mindennapi életükre, hogyan lehet majd nemzetközi jogosítványhoz jutni, vagy más országokban ingatlant vásárolni. A telefonálók gyakran kérdezik, hány csillag van az EU zászlóján, és miért annyi: 12, a tökéletesség és a teljesség szimbólumaként. A legtöbb hívás az újonnan csatlakozó országok közül Ciprusról érkezett, és a lengyelek járnak élen az e-mailben feltett kérdések számában.
Nemzetközi Hírfigyelő - International Herald Tribune

Dr. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke Brüsszelben, az Európa Parlamentben De Heer Arie M. Oostlander képviselôvel folytatott tárgyalásokat, aki a Romániáról szóló országjelentéshez terjesztette be bíráló javaslatait. A holland képviselô többször is kiállt a csángók anyanyelvhasználatáért, valamint az egyházi javak visszaszolgáltatásáért.

Csapó Brüsszelben több nyugati képviselôvel és szakértôvel is tárgyalt az SZNT elutasított autonómiastatútumának ügyében, ugyanakkor szóvá tette a Magyar Polgári Szövetségnek a helyhatósági választásokról történô kirekesztésének ügyét is.

Az SZNT elnöke dr. Szájer Józsefnek, a Fidesz-MPSZ képviselôjének meghívására részt vett az Európa Parlament Néppárti Frakciója magyar csoportjának ülésén, ahol a regionalizmus és a területi autonómia kérdéskörét vitatták meg. A magyar csoport teljes kör? támogatásáról biztosította az SZNT törekvéseit.

A köldökzsinórvérből nyert őssejtek felhasználási területe a jövőben várhatóan jelentősen növekedni fog. - Ahogy én a kutatás irányát nézem, azt gondolom, hogy nagyon rövid időn belül a köldökzsinórvér-őssejtekből is lehet majd csinálni hasnyálmirigyet és lehet májat és lehet agysejtet. Én azt gondolom, hogy lehet majd csontsejtet és konkrétan fogat is csinálni. A köldökvér-levéteének hazai engedélyezését komoly viták előzték meg. Mára viszont már 15 ezer család döntött az őssejtek megőrzése mellett. A tudomány eredményei miatt a kérdés az alkotmány módosításánál is felvetődhet. - Egy olyan alkotmányt kell szerkesztenünk, és ugye én annak a híve vagyok, hogy legyen egy olyan alkotmányunk, amibe nyilvánvaló a harmadik generációs állampolgári jogok is megjelennek és én azt gondolom, hogy ezek is ebbe sorolhatók. A tervek szerint hamarosan létrejön a Magyar Sejtbank is megkönnyítve az őssejtek felhasználását, ami azonban még a távolabbi jövő.

Menetrend már van, a rakomány hamarosan összeáll, az alkalom is, a mód is csábító. "A Hewlett-Packard megalkotta a rendszert, amellyel bárki számára lehetôvé válik, hogy számítógépével és a megfelelô szoftverrel kapcsolódjon a világ?rbe tartó m?holdhoz" - nyilatkozta Dennis Laurie, a kaliforniai TransOrbital elnöke.

A dúsgazdag magánvállalkozás piaci elven kapcsolódik a világ?r meghódításához, megszervezve a maga Hold- programját. Elkészíttette a saját ?rszondát, s bár csak most kapott startengedélyt, így is megelôzi a hivatalos szervezet, a Nemzeti Repülési és ?rkutatási Hatóság, a NASA hasonló programját. Orosz területrôl, orosz rakétával indítják a nyár végén és ha már fent lesz a világ?rben, három hónapig kering a Hold körül. A Földre küldött jelzésekbôl pontosan követhetô az útja, sôt fényképeket is készít az égitestrôl, melyek révén, úgy számolnak, minden eddiginél tökéletesebb Hold- térképet lehet majd készíteni és ezt magas áron el is lehet adni.

A "Trailblazer" - ez a neve a szondának - esetében azonban nagyobb haszonnal kecsegtet a földi szuvenír égbe emelése. Az alapszöveg 17 dollár, a levél, illetve más küldemény minden grammjáért 2500 dollár fizetendô. A rakományt különleges tartályban helyezik el, azt olyan anyagból készítik, hogy a Holdra csapódáskor törés, horpadás kizárható legyen. Az érkezés pontos koreográfiája különösen azokat nyugtatja meg, akik - mert ilyen örökösök is vannak - szeretteik hamvait bízzák a holdbéli postajáratra. Terv szerint ugyanis a földi kincseket ôrzô buroknak 4-5 méterre be kell fúródnia a Hold talajába, hogy aztán ez a különös páncélszekrény, ha nem is az örökkévalóságig, de legalább a beígért évmilliókig ôrizze a XXI. század földi kacatját. Nem szólnak róla a tervezôk, de bátran hozzátehetjük a hírhez: a válasz kézbesítése ingyenes a holdpostával!

Megemlékezô ünnepség a Bolyaiban
Ünnepélyes megemlékezô (és nem csak) rendezvénynek adott otthont tegnapelôtt Erdély egyik legrégebbi iskolájának díszterme. A Bolyai Farkas líceum, volt Református Kollégium diákjai, tanárai zsúfolásig töltötték a termet, és mindenki elcsendesült, amikor énekszámaiba kezdett a Csíki Ágnes vezette református kollégiumi kórus. Az ünneplésre okot adó esemény: pontosan kettôszáz éve, 1804. május hatodikán mondta el az iskola új, Vásárhelyen eladdig ismeretlen tanára székfoglaló beszédét. A tanárt Bolyai Farkasnak hívták.
..................................................................................................................................................................................................................................................

A cukorbetegség valóságos járványával kell szembenéznie a világnak; a diabétesznek évente máris több halálos áldozata van, mint az AIDS-nek, amely évente 3 millió ember halálát okozza.
 
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdai bejelentése szerint évente átlagosan 3,2 millió ember hal meg a cukorbetegség kiváltotta elváltozások következményeként, ami háromszor nagyobb szám, mint a korábbi becslés volt.

A világon legkevesebb 171 millió személy szenved jelenleg cukorbetegségben, és a betegek száma 2030-ig akár megkétszereződhet - figyelmeztetett a WHO és a Nemzetközi Diabétesz Szövetség. A két szervezet a különösen súlyosan érintett elmaradott országokban indított közös kampányt.

A diabétesz súlyos közegészségügyi probléma, amely egyre nagyobb mértékű, és a legsúlyosabb hatásai már is kimutathatók a fejlődő országok aktív népességében – mutatott rá a Catherine Le Galés-Camus WHO főigazgatójának helyettese.

Miközben a cukorbetegség a fejlett országokban elsősorban az idősek betegsége, a fejlődő világban az aktív népességben is jelentős az előfordulása. A fejlődő országok legtöbbjében a cukorbetegség a 35-64 év közötti korosztályokban minden tíz halálesetből egynek az okozója. A leginkább érintett országok a Közel-Keleten és Dél-Ázsiában találhatók.

A cukorbetegség, amely a nem megfelelő inzulintermelődéssel van összefüggésben, szív- és érrendszeri problémákhoz vezet, ezek okozzák a betegek 50-80 százalékának a halálát. A diabétesz vakságot is előidézhet, a rossz keringés miatt végtag-amputációkhoz és veseproblémákhoz vezethet.

A cukorbetegség gyakran a kövérséghez társul, s a WHO már figyelmeztetett a túlsúlyos emberek számának jelentős növekedésére mind a fejlődő, mind pedig a fejlett világban. A közös kampány célja, hogy felhívják az emberek figyelmét a veszélyekre, mert számos az egészséget fenyegető veszéllyel szemben a diabétesz megelőzhető a megfelelő táplálkozással és testmozgással.

A betegek 90 százalékát kisebb mértékű diabétesz sújtja, amely karbantartható a bevitt cukor mennyiségének visszafogásával és megfelelő fizikai aktivitással. A betegek fennmaradó 10 százalékának naponta kell inzulininjekciót kapnia illetve magának beadnia.

Vannak bizonyítékok arra is, hogy bizonyos népcsoportok hajlamosabbak a betegség kialakulására, például az ázsiaiak és afrikaiak. Az egyes típusú (fiatalkori) diabétesz elsősorban a gyereket érinti és kialakulása genetikai meghatározottságú, nem gyógyítható véglegesen. A legtöbb cukorbeteg azonban az úgy nevezett kettes típusú diabéteszben szenved, amely az esetek 58 százalékában a túlsúly és a kellő fizikai aktivitás hiánya miatt alakul ki.

Bizonyított tény, hogy már az életmód egyszerű korrekciója, például a megfelelő, egészséges táplálkozás, és testmozgás, kiegészítve a gyógyszeres kezeléssel lehetővé teszi, hogy a beteg egészséges és teljes életet éljen – mutatott rá Pierre Lefebvre a Nemzetközi Diabétesz Szövetség elnöke.

Guinness-rekordra készültek és a cudar körülmények ellenére teljesítették a diákszövetkezet szervezői.
 
Napsütéssel kecsegtetett kora hajnalban az idő szombaton. Amolyan strandkonform szerelésben vágtam neki a sokat ígérő napnak. Fennállásának huszadik, illetve tizenötödik évfordulóját ünnepelte az Universitas Iskolai Szövetkezet és a Meló-diák Országos Diákvállalkozási Hálózat. Az eseményt óriás bulival akarták emlékezetessé tenni a szervezők. Helyszínnek a mogyoródi vízi parkot választották, a meghívóban csábító számokkal bombázták a diákokat: másfél kilométeres csúszda, 3,5 millió liter víz, 3500 négyzetméteres vízfelület és evés, ivás, dínomdánom.

Az Universitas Iskolai Szövetkezetet 1983-ban, a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen hozta létre 15 diák és két tanár azzal a céllal, hogy a diákokat szervezett munkalehetőséghez juttassák. Magyarország első diákvállalkozásában hallgatók ezrei gyakorolják a tulajdonosi jogokat. Eleinte főként fizikai munkákra kaptak lehetőséget, ma már számítógépes tudást, jó nyelvismeretet és egyéb szaktudást igénylő munkák a jellemzők. 1989-től létrehozták a Meló-diák néven működő országos hálózatot, amelynek ma már több mint 35 ezer szövetkezeti tagja van. Az egész országban működő több mint 40 állandó iroda nemcsak Magyarországon, de világviszonylatban is egyedülálló hálózatot alkot.

Az előzékeny szervezők az Örs vezér teréről indítottak buszokat, ez az utazás már önmagában megérte volna. A diákok nagyon jól érezték magukat körülöttem. Közben pedig egyfolytában csörgő telefonukba egyfolytában káromkodásokat kiabáltak. De egyáltalán nem a felháborodás, inkább az élvezet kifejezésére: – Képzeld, vazze, ezek egy bazi nagy Magyarországot csinálnak emberekből! Hirtelen ömleni kezdett az eső, és egyre jobban zuhogott. Egész nap kitartott. A szervezők vizes programot akartak, nesze nekik, az ég is besegített.

A meghívottak menüje egy sör és egy pár virsli volt, amit lehetett két sör vagy két pár virsli kombinációban is igényelni. Ha jól vettem észre, a két sör verzió volt a legnépszerűbb, anyu úgyis csomagolt többnapi hideget, de a sörre nem gondolt. Jól jött, gyorsan hatott. A cudar időjárás ellenére egyre többen lazultak el, és váltottak fürdőruhára. A körülményekhez képest remek volt a hangulat. Fekete kongások szórakoztatták a kabátban vacogó szárazföldieket és a sörért merészkedő fürdőzőket.

Ekkor szép, sárga pólós hoszteszek terelték át az ázott diáksereget a szemközti mezőre, ahol kísérletet tettek a Guinness-rekord felállítására. Háromezer piros, fehér és zöld pólós összekapaszkodó láncolatából rajzolódott ki hazánk körvonala 700 méter hosszan. A legnagyobb folyóinkat (a Dunát és a Tiszát), valamint a Balatont kék ingesek alkották. Fentről bizonyára fantasztikus látványt nyújtott volna a térkép, de az esemény megörökítésében is segédkező repülő aznapra nem kapott felszállási engedélyt. A mindenre elszánt fotósok egy eső áztatta, csúszós tetőről örökítették meg a sikeres kísérletet.

Az egyik szervező elmondta, még sosem volt példa hasonló országkörvonal-körbeállásra, így a kísérlet mindenképpen sikerült volna. De az információ után sem lett kisebb az örömünk!

Elhangzottak az ilyenkor elkerülhetetlen beszédek, a fázós tömeg örült, hogy fél óra alatt túljutott rajtuk. A beszédek után kezdődött a tolongás az asztalok körül, háttérzeneként és hangulatfokozóként Halász Judit Boldog születésnapot és Varga Miklós Európa című számai váltogatták egymást. Alkalomhoz illően.

Volt torta, majdnem ingyen vurstli, este koncertek. Hazafele állítólag félóránként indultak buszok, én nem találtam meg. A csapatszellem biztos erős a két diákszervezetben, mert a buszok után csellengőket (engem is) megszántak és elvittek a Pestre tartó autósok.

Két spagettihídember a Bánkiból
 
Évente rendeznek egy világversenyt, amiről a megszállott építészeken, a tudományos alapú játékot kedvelő mérnökökön kívül nem sokan hallottak. Pedig a komolytalannak tűnő, az idén közel kétszáz résztvevővel, 21. alkalommal Kanadában megrendezett spagettihíd-építő világbajnokságon a fizika határai akár szabad szemmel követhetőek voltak. A versenyt évről évre hosszú tervezés előzi meg, a résztvevők számítógépen bonyolult kalkulációkat végeznek, különböző gyártók termékeit tesztelik. Az építés csak ezek után következhet, és több száz munkaórát vesz igénybe. A versenyzők nem lehetnek végzett mérnökök, így főleg diákok, lelkes amatőrök mérhetik össze tudásukat három kategóriában. A csapatverseny szabályait a helyszínen ismertetik, előre felkészülni nem lehet, hiszen csak a helyszínen derül ki, torony- vagy hídépítés lesz-e a feladat. A könnyű súlyú megmérettetésen egy méter fesztávú hidak versenyeznek, amelyeknek kétkilós terhelést kell elviselniük öt percig. Az első hely azt a szerkezetet illeti, amelyik a legkönnyebb. A bajnokság csúcspontja a nehézsúlyú verseny: a híd önsúlya maximálisan egy kilogramm lehet, a törésig legnagyobb súlyt elviselő alkotás nyer.

Mekkora terhelést bírt a mi spagettiből készített, mindössze 930 grammos hidunk? Ez az első kérdés, amit a büszke hídépítők, Köves András és Kutyik Mátyás, a Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Karának hallgatói és az őket segítő tanárok azonnal feltesznek, ha szóba kerül tudományos játékuk. Az emberek nem tippelnek többet tíz kilónál. Pedig a látványnak is lenyűgöző tésztahíd több embert képes lett volna megtartani 256,13 kg-os teherbírásával. Így világbajnoki címet hozott az alkotóknak, akik rengeteg befektetett energiájuk megtérülésén túl ezzel az eredménnyel az idén 125 éves iskolájuk hírnevét, a magyar felsőoktatás magas színvonalát is öregbíthették.

A győztes híd közel ezer alkatrészből állt, de hazaszállítani már nem kellett, valamivel több mint negyed tonna terhelés után megsemmisült. A többi versenyző szerkezetével ellentétben Köves András és Kutyik Mátyás hídján nem az általuk készített „tésztaalkatrészek” mondták fel a szolgálatot, hanem az a kis fadarab tört ketté, amelyre a terhelést kifejtő berendezést rögzítik.

Andrew Hay, az Okanagan University College Gépészmérnöki Karának dékánja hihetetlennek nevezte a magyar fiúk teljesítményét, akik győzelmük mellett a pille kategóriában egy harmadik helyezést is magukénak tudhatnak. A hallgatók ajánlatot kaptak a kanadai egyetemtől tanulmányaik folytatására, ám egyikük sem engedett a kísértésnek. (Pintér Anna)  

A korábban csapnivaló minőségű autóiról hírhedtté vált Dacia számára újrakezdést jelent az X90. Ezzel a típussal a közép- és kelet-európai piacok mellett a Közel-Keletre is be kíván törni a gyár, de Kína is a megcélzott országok között van.

Louis Schweitzer, a Renault elnöke azt nyilatkozta, hogy az autóval a mindössze 5000 eurós alapár ellenére 5 százalékos profitrátára számít. A tervek szerint 2010-re a Daciákból 700 000 készül majd.
 
Hazánkban idén ősszel jelenik meg a Dacia új modellje - mondta a Sipka Gábor, aki a Renault Hungárián belül a Daciával kapcsolatos ügyeket koordinálja. Sipka Gábor hozzátette, hogy a legtöbb Renault kereskedésben kapható lesz a román autó. A Renault márkakereskedésekre épülő Dacia-hálózat legnagyobbrészt elkészült.

A hazánkba exportált új Daciák nem az 5000 eurós kategóriába tartoznak majd, ezt az összeget a gyár valószínűleg csak nagyon leegyszerűsített, csekély motorteljesítményű autókkal tudja elérni. Magyarországon nem érdemes az 5000 eurót átszámítva 1,3 millió forint alatti árakra számítani, mivel hozzánk várhatóan a jobban felszerelt Daciák érkeznek.