CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. december 22., vasárnap, Zénó napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Lapszemle  

Picasso 100 millió dollárért
Népszabadság

A "Fiú pipával" nagy aukciós csata után kétmilliárd forint feletti áron kelt el. A tulajdonos 30 ezer dollárért vette még 1950-ben a képet.

A 24 éves Picasso képe 1905-ből - forrás: Reuters
A Sotheby's aukciósház - mely az árverést rendezte - nem közölte, hogy kié lett a mű, melynek végső ára 93 millió dollár plusz jutalék, azaz valalmivel több mint 140 millió dollár lett.
David Norman a Sotheby's egyik vezetője azt nyilatkozta, hogy óriási vásárlóerő jelentkezik a piacon. A trend a 90-es évek eleje óta érezhető különösen, mióta spekulációs céllal is vásárolnak műalkotásokat.
A Sotheby's az esemény előtt 70 millió dollár feletti árat várt. Az aukción 55 millió dollár volt a kikiáltási ár, mely goyrsan felszökött 70 millió fölé. 79 millió dollárnál két konkurens maradt, ők hajtották fel az árat 93 millióig.
Az eddig rekorder van Gogh képe, a Dr. Gachet portréja volt. A művet 82,5 millió dollárért vették meg.

A "Fiú pipával" a John Hay Whitney házaspár tulajdonában volt. Hagyatékuk árverése összesen 190 millió dollárt hozott.
Úgy tudni, a Whitneyk 1950-ben vásárolták a képet 30 ezer dollárért.  Reuters



Csatlakozás utáni pánik
www.mno.hu
Keresztes Lajos
Görögország, Spanyolország, Portugália nem tudta csökkenteni jelentősen gazdasági lemaradását, amióta belépett az unióba, pedig több támogatást kapott, mint amennyit Magyarország fog. És az „ír csodához” sincsenek meg a hazai feltételek.

Ahogy közeledett az igazság pillanatát jelentő május 1-e, úgy pukkadtak ki a 2002-2003-as esztendők üres uniós jelszavai. Egyre világosabbá vált, hogy az EU-hoz nem csak jól és még jobban lehet csatlakozni. Némi enyhet adott a közelgő vihar előtt, néhány műprobléma – Döbrentei Kornél beszédének értelmezése körüli álvita - kül- és belföldi felnagyítása. Szinte mindegyik német lap beszámolt arról az egész társadalmunkat lázban tartó kérdésről, hogy éppen hány koszorús tollfogatónkon tört ki az elhatárolódhatnék, s léptek ki az Írószövetségből. S megint elsüthettek néhány régen megírt cikket a magyarok rasszizmusáról, sérült, beteg lelkialkatáról.

Pedig ez év elejétől nem hiányoztak a nyugati sajtóban a most csatlakozók illúzióit oszlató, figyelmeztető hangok. Melyek felelőtlennek nevezték a tagjelöltek kormányait, mert képtelenek voltak őszintén elmondani polgáraiknak, hogy rövid távon igen sok vesztese lesz a csatlakozási folyamatnak, főként az idősebbek és az elmaradottabb keleti térségekben élők. S, ha már a tájékoztatásuk hiányos volt, akkor aligha meglepő módon felkészítésük érdekében szinte semmi sem történt.

A regionális támogatások hatásainak eddigi elemzéséből az is kiviláglott, hogy a pályázati feltételek között szereplő jelentős önrész okán a fejlesztési pénzek eddig sem a legszegényebb, leginkább rászoruló régiókba áramlottak. Ezért az eredeti szándékokkal ellentétes módon nem csökkentették, hanem éppen, hogy növelték az adott országon belül meglévő regionális különbségeket.

Az értékelésekből azt is világossá tették, hogy Spanyolországnak, Görögországnak, Portugáliának nem sikerült – a hatalmas támogatások ellenére sem – jelentősen csökkenteniük a csatlakozásukkor az unió gazdasági centrumával szemben fennálló gazdasági lemaradásukat. S a sikeres felzárkózásra oly gyakran emlegetett Írország példája sem alkalmazható a most belépőkre, hiszen az ír „csoda” egyetlen előfeltételével sem rendelkezünk. Sokkal rosszabb pénzügyi feltételeket kényszerítettek ránk, mint bármelyik korábbi belépőre, rosszabbat mint az összehasonlíthatatlanul gazdagabb Ausztriára, Finnországra és Svédországra. A tagdíjak 100 százalékának kifizetéséért, a támogatások alig harmadában részesülünk, de abban is csak akkor, ha világcsúcsot döntünk a pályázatok elnyerésében. Mi a töredékét kapjuk annak, amit a nálunk jóval gazdagabb spanyolok, görögök, vagy portugálok zsebre tesznek. Az uniós abszurditások csúcsaként mintegy 70 millió euróval támogathatjuk a szegény brit államot.

Az összehasonlíthatatlanul bőkezűbb támogatások mellett fontos szerepet játszott a gyors ír gazdasági növekedésben, a zöld szigetnek, az Atlanti-óceán túlpartjáról nézve kedvező földrajzi elhelyezkedése valamint, hogy közel 40 millió amerikai számítja magát ír származásúnak. S természetesen a legnagyobb adu, az angol anyanyelvű lakosság.

A tizenötök átlagának megfelelő reáljövedelmek elérését a frissen csatlakozott államoknál a legtöbb elemzés a politikailag már értelmezhetetlen – hiszen annyi bizonytalansági tényezőt tartalmazó – ötven esztendős távlatban tudja csak elképzelni. A német értékelések arra is rámutattak, hogy könnyen elképzelhető a most belépettek esetében egy az egykori NDK-hoz hasonló átalakulás. A romló demográfiai mutatók, valamint a jelentős elvándorlás okán a lakosság néhány központban tömörül majd, míg egész térségek immár megállíthatatlanul kiürülnek. (Itt kérdéses, hogy az egyre inkább a lakosság importra szoruló Magyarországra megindul-e a határokon túli magyarok erőteljesebb bevándorlása?)

---------------------------------------------------------------
 



A magyar EP-képviselők fizetése a legalacsonyabb az EU-ban
www.mti.hu
Az olasz európai parlamenti képviselők fizetése a legmagasabb, a magyaroké viszont a legalacsonyabb az Európai Unióban - adta hírül csütörtöki számában a Der Standard című osztrák újság. A liberális napilap - EU-parlamenti forrásra hivatkozó - táblázata szerint az olasz EP-képviselők havi bruttó járandósága 12 007, a magyaroké pedig 761 euró.

A bruttó fizetések csökkenő összegű sorrendjében az osztrákok állnak a második helyen 8793,98 euróval, majd a németek 7009, a britek 6823, az írek 6704,75, a hollandok 6467,24, a görögök 6054,16, a belgák 5883,74, a dánok 5652, a luxemburgiak 5315,91, a franciák 5231,62, a svédek 4985, a finnek 4970, a portugálok 4023,79, a spanyolok 3177,45, a szlovének 4155, a lengyelek 2075, a csehek 1300, a szlovákok 888, majd a magyarok következnek. (A táblázat csak 20 EU-tagország adatait tartalmazza.)

Az újság emlékeztetett arra, hogy az év elején az Európai Parlament 9053 euró összegű egységes havi bruttó jövedelem bevezetését kezdeményezte valamennyi EP-képviselő számára, azonban a tiltakozások után levették a napirendről a kérdést. A Der Standard megszólaltatta Hans Herbert von Arnim német politikatudományi szakértőt, aki értelmetlennek nevezte az EP-képviselői bruttó fizetések egységesítését, mert az EU 25 tagországában túlságosan nagyok a jövedelmek és az árak közötti különbségek. Példaként említette, hogy egy esetleges egységesítés után egy cseh EP-képviselő háromszor olyan magas jövedelmet élvezne, mint országának miniszterelnöke, ami teljességgel elfogadhatatlan szociálisan és politikailag.

A német szakértő viszont felvetette a költségtérítés teljes újraszabályozásának a lehetőségét. Felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg minden EP-képviselő ülésenként 262 euró napidíjat, havi 3700 euró költségkeretet, 12 576 eurós munkatárs-foglalkoztatási lehetőséget és utazási költségtérítést kap, ám ezek szabályozása megkönnyíti a visszaéléseket. Annak a véleményének adott hangot, hogy az új EU-tagországokban kimutatott jövedelmi szintek alapján sok esetben túlzottak a költségkeretek.



Vizi E. Szilveszter: A szellemi munka dönti el az ország sorsát
radio.hu
Az alkotó szellemi munka dönti el az ország sorsát - mondta Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a testület idei közgyűlésének keddi napján. Úgy évlte: Európában Magyarország sereghajtó abból a szempontból, hogy nemzeti jövedelmének hány százalékát fordítja kutatásra. Az ágazat tavalyi részesedése még a 2002-es 1,1 százalékosnál is kevesebb volt. Kroó Norbert főtitkár elmondta, hogy az Európai Unióban 2010-ig 700 ezer új kutatóhelyet kívánnak létrehozni, és ha ehhez a folyamathoz Magyarország nem csatlakozik, nem akadályozhatja meg az agyelszívást.
 
Sereghajtók vagyunk a nemzeti jövedelem kutatásra fordított arányát tekintve - figyelmeztetett Vizi E. Szilveszter elnök, az akadémia közgyűlésének második munkanapján, az újonnan felvett tagok névsorának ismertetését követő expozéjában. Mint Vizi E. Szilveszter elmondta: az ágazat tavalyi részesedése a nemzeti jövedelemből még a 2002-es, 1,1 százalékosnál is kevesebb volt, miközben Japánban és Amerikában ennek csaknem háromszorosát, az Európai Unióban pedig csaknem kétszeresét költik erre. Pedig a XXI. századnak az országra és Európára kényszerített versenyében kizárólag szürkeállományunkat használhatjuk fel - hangsúlyozta az akadémiai elnök, hiszen az alkotó szellemi munka dönti el az ország sorsát, a gazdaság eredményességét.

Kroó Norbert főtitkári beszámolójában a 2005-ös költségvetési tárgyalásaikhoz is bizalmat kérve leszögezte, hogy jövőre javítani kell a kutatóhálózat alapellátását, s fejleszteni az infrastruktúrát, több fiatal kutatót alkalmazni. Különös tekintettel arra, hogy az Európai Unióban 2010-ig 700 ezer új kutatóhelyet kívánnak létrehozni, s ha ehhez a folyamathoz nem csatlakozunk, nem akadályozhatjuk meg az agyelszívást. A helyzetet elemezve a következőket mondta:

- Magyarországon jelenleg az európai átlagnak alig több mint a fele a kutató. Ezer munkavállalóra mintegy 3,7 kutató jut, de Finnország már 12-nél tart – tette hozzá Kroó Norbert.
 
Liebhardt Ágota



A bártáncosnők lelke rajta
Dusza Erika: Nem 1 leányálom
Népszabadság • Szerző: K.Z.Z

A prostitúciónak a legenyhébb formáját is elutasítom. Nem kívánok trendi lenni ebben a kérdésben. Ráadásul a bártáncosnők „bevállalós” világát is ebbe a műfajba sorolom. Úgy gondolom, hogy a tánc, az legyen tánc, a testi szerelem meg legyen az, ami. Nem pénzért, nem hamis illúziókért, hanem az örömért létezzen.

Aki ezen meggyőződés nyomán veszi kézbe Dusza Erika riportkönyvét, tegye bátran, nem fog csalódni. További bizonyítékokat kap az emberi létezés egyik vakvágányáról, és megerősítheti elkötelezettségét egy „hagyományos” életfelfogás mellett, miszerint jobb ma egy unalmas hétköznap, mint holnap tíz asztaltánc. Azok pedig, akik elismerik ezt a műfajt, és szeretik szolgáltatásként értelmezni a testiség ezen formáját - mi több, érdekli őket ez az iparág – most azonnal rohanjanak a könyvesboltba. Hátha sikerül nekik is megérteni valamit abból, hogy ezek a lányok csak a lelki prostitúció árán maradhatnak életben. Az viszont romboló. Nekem erről szól a „Nem 1 leányálom”.

A bártáncosnőkről írni ma már nem olyan nagy szám. Mindenki ismer olyat, aki megpróbálta, vagy akad egy rokonlány valahol, aki nagy megelégedettséggel csinálja évek óta, hiszen autót, lakást vett a „könnyen szerzett” pénzből. Úgy teszünk, mintha elfogadnánk, netán látszólag el is ismerjük a komoly fáradozást, de valójában mindannyiunknak meg van a véleménye erről a világról.

„Felhasználóként” néhány éve láttam ilyet először egy kanadai nagyváros iparnegyedében.  Ugyanúgy léptem be a sztrip bárba, mintha csak bevásárolni mennék, elvenni valamit, amihez jogom van az elvégzett munka után. Ott így működik: ha kéred, akkor megkapod, neked az jár. A bárban főleg férfiak üldögéltek, akik szemmel láthatóan nagyon otthonosan viseltettek a meztelen női testek iránt. Ez persze normális, gondoljuk mindannyian, ilyen a férfitermészet. Ez az ő szentélyük.

Férfiként biztosan mást gondoltam volna, de így nőként – mi tagadás – a bőrömön éreztem a sok izgatott férfi felajzott leheletét. Az pedig annyira ijesztő volt, hogy nem is értettem: mi kell hozzá, hogy esténként vadidegen férfitekintetek pásztázzák a testem legtitkosabb zugait. Aztán rájöttem: a klasszikus lelki prostitúció.

Egyáltalán nem szórakoztam, csak néztem azt a sok lányt, ahogy az asztalok mellett próbálták a vendéget "vetkőztetni". Rábeszélni őket, hogy fizessenek egy italt, menjenek be a „privébe”, ahol kettesben folytatódhat tovább az érzékek korbácsolása. A pénzért persze, mert az azonnal kiderült, hogy a lányok kiégett tekintete mögött ez az egyetlen életben tartó motiváció. Mi más is lehetne. Otthon vár a „lehúzós” pasi, a gyereket a nagymama neveli, és oda kell a pénz, vagy egyszerűen csak „ez a legegyszerűbb”.

Ezek a lányok mindannyian hisznek abban, hogy az eszköz, amivel a boldogulást keresik, nem számít. Meggyőződéssel hiszik, hogy a boldogságot a pénz hozza el. Azt is kényszeresen gondolják, hogy mindez megbocsátható nekik, hiszen „jó ügyért” teszik. Szórakoztatnak, amiért meg is kapják a jutalmukat. Abban is biztosak, hogy ebből büntetlenül ki lehet szállni majd egyszer, véget ér az álom, és ők ugyanolyan természetességgel térnek vissza a civil életbe, ahogyan kiléptek abból. És végül mindenben tévednek.

Ahogy ültem ott a bárban, odajött hozzám az egyik lány. Beszélgettünk pár szót, aztán elmondta: nem baj, ha nem vagyok leszbi, ő most táncolna nekem, mert el sem tudom képzelni, hogy mennyire undorodik már a férfiaktól, és ez neki igazi csemege, amikor egy nőnek táncolhat, fizetnem sem kell.

Ugyanaz a keserűség süt mindegyikükből. Ugyanaz a kilátástalanság, hogy nem éri meg, de már késő. Hiába a tervek, hiába az elhatározás, a vége ugyanaz. Kicsorbult lelkek, kiábrándultság, kábítószerek, alkohol és kiszolgáltatottság. És ők mégis csinálják.



Visszaállítják Radnóti Miklós szobrát a szerbiai Borban
radio.hu
 Az újvidéki Magyar Szó írása szerint a bronz emlékművet a magyar kulturális minisztérium hozzájárulásával helyezik el újra a Bori tó partján, ahonnan eredetijét két és fél éve ellopták és beolvasztották.
 
Radnóti Miklós életének utolsó hónapjait, munkaszolgálatosként töltötte Borban. A városban valóságos kultusza van a költőnek, akinek emlékére 1975-ben az akkori magyar kormány támogatásával állítottak szobrot.  

Református Zsinat a homoszexualitásról
www.dunatv.hu
A Magyarországi Református Egyház Zsinata arra kéri a híveket, hogy vegyenek részt és felelőséggel döntsenek a június 13-i Európa- parlamenti választáson. L A református egyház elfogadhatatlannak tartja és a házasságtöréssel egyenlő súlyú bűnnek tekinti az egyneműek házasságát és tartós kapcsolatát - jelentette be a zsinat állásfoglalását Bölcskei Gusztáv püspök.

Legyünk büszkék népünk gazdag kultúrájára, történelmére, vállaljunk felelősséget egymásért, kiváltképp az unió határain kívül rekedt magyar testvéreinkért - hangoztatta Bölcskei Gusztáv. A püspök a XII. református zsinaton korunk betegségének nevezte a homoszexualitást, amellyel az egyháznak is szembe kell néznie. Az egyneműek kapcsolatát a zsinat nem fogadja el . - Mindezekből az is következik, hogy az ilyen életvitel vagy annak propagálása a lelkipásztori és vallástanári hivatással, valamint az e hivatásokra felkészítő képzéssel és mindennemű egyházi szolgálattal összeegyezhetetlen. A református egyház vezetője hozzátette: a házasság és a család védelme érdekében kell tiltakozniuk a homoszexuálisok együttélésének törvényesítése ellen, valamint az ellen, hogy ezek a párok gyermekeket fogadhassanak örökbe.



Sztrájkra készül az újvidéki tévé
ww.dunatv.hu
Sztrájkba lépnek május 15-től az Újvidéki Televízió magyar szerkesztőségének munkatársai, s mindaddig nem veszik fel a munkát, amíg az alapítói jogokat gyakorló vajdasági parlament nem rendezi a szerkesztőség tarthatatlan munkaerőhiányát. Az illetékesekhez mindeddig eredménytelenül fordultak, ezért, végső elkeseredésükben a munkabeszüntetés mellett döntöttek.


Vasúti kedvezmények határok nélkül
ww.magyarhirlap.hu
Európát keresztül-kasul 112 ezer forintért (447 euróért) utazhatja be vonaton egy felnőtt, köszönhetően azoknak a vasúti kedvezményeknek, amelyek akár 50 százalékos árengedményt is jelentenek. Itthon a nyár slágere a Balaton Mix lehet, ezzel a bérletfajtával 3800 forintért (15,14 euróért) három napon keresztül váltogathatjuk korlátlanul a tó menti vonatokat a balatoni hajókkal.
 
MÁV-vonatok a Déli pályaudvaron: fôleg a fiatalokat csábíthatják a fajlagosan olcsó vasúti bérletek - fotó: Heged?s Márta
 
Korosztályok ismerték meg Európát az Inter Rail vasúti bérlet segítségével, amely tíz-húsz évvel ezelőtt szinte az egyetlen közlekedési lehetőség volt a fiatalok számára, feltéve ha apuci, anyuci autóját nem sikerült valamilyen módon elkunyizni. Ma már az Inter Rail kedvezményt azonban bárki igénybe veheti, életkortól függetlenül. Európa nyolc országcsoportjára (zóna) válthatók ilyen bérletek, amelyek 16 naptól egy hónapig érvényesek. Ez idő alatt egy vagy több ország bebarangolható, az érvényességi területen belül korlátlan számú utazásra vehető igénybe a vasút, másodosztályon. Minél több zónára vált valaki ilyen bérletet, annál kedvezőbb az árajánlat, 4–12 éves korig pedig a felnőtt ár feléért váltható a bérlet.

Szintén a turisztikai céllal utazóknak ajánlható az Euro Domino bérlet, amely egy-egy országban néhány napra nyújt lehetőséget korlátlan számú vasúti utazásra. Franciaországban például egy három napra szóló bérlet ára 148 euró (37134 forint), s minden plusznap 27 euró (6775 forint). A 26 évnél fiatalabbak ennél olcsóbban, 108 euróért (27100 forintért) utazhatnak három napig, s a plusznapok is kevesebbe, 21 euróba (5270 forint) kerülnek. Az Euro Domino bérletek érvényesek az intercity és az eurocity vonatokra is, s ha már a francia példát emeltük ki, meg kell említeni, hogy a bérlet jó a "szupervonat" TGV-re is. A célországba utazáshoz a MÁV ötvenszázalékos kedvezményt ad, s egyes hajózási társaságok is 20–50 százalékot biztosítanak.

Nyugati szomszédunk, Ausztria a fiatalokat, s azon belül is a húsz éven aluliakat kívánja nagyobb számban az országba csábítani. Július 1-jétől augusztus végéig a 29 euróba (7276 forintba) kerülő bérletek az osztrák vasút teljes hálózatán érvényesek, többszöri beutazás esetén is. A kedvezményes bérletek elővételben megvásárolhatók a nemzetközi pénztáraknál és a MÁV-jegyirodákban.

Az üzleti céllal, évente többször utazók számára egyértelműen a Railplus igazolójegy ajánlható, amellyel 25 százalékos kedvezmény vehető igénybe minden egyes utazáskor. A 26 éven aluliaknak és a 60 éven felülieknek ehhez a 15 euróba (3764 forintba) kerülő igazolójegyet kell kiváltaniuk, a kettő közötti életkorban a jegy 25 euróba (6273 forint) kerül. A Railplus igazolójegy egy évig érvényes, s vele korlátlan számú kedvezményes menetjegy váltható.

Itthon a nyár slágere a Balaton Mix három napra szóló vonat- és hajóbérlet lehet – tudtuk meg Kis Gábortól, a MÁV Rt. tarifaosztályának vezetőjétől. Július 3-a és augusztus 22-e között felnőtteknek 3800 forintba (15,14 euróba), gyerekeknek pedig 1570 forintba (6,25 euróba) kerül a bérlet, amellyel korlátlan számban lehet vonaton, illetve a balatoni hajókon utazni. A Balaton szezonális szerepét mi sem mutatja jobban, minthogy a tó menti állomások jegypénztárai éves bevételük 90-95 százalékát szedik be a két-két és fél hónapig tartó szezon alatt.

Az Inter Rail-zónák összetétele
Zóna Országcsoportok
A zóna: Nagy-Britannia, Észak-Írország, Ír Köztársaság
B zóna: Svédország, Norvégia, Finnország
C zóna: Dánia, Németország, Svájc, Ausztria
D zóna: Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Horvátország, Magyarország
E zóna: Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg
F zóna: Spanyolország, Portugália, Marokkó
G zóna: Olaszország, Szlovénia, Görögország, Törökország, valamint
 az Olaszország–Görögország viszonylatban közlekedô hajójáratok:
 Ancona/Bari–Igoumenitsa/Patras, Brindisi–Corfu/Igoumenitsa/Patras
H zóna: Románia, Bulgária, Jugoszlávia, Macedónia
Inter Rail-tarifák euróban (forintban)
Zóna Érvénytartam IR –26 (26 év  IR 26+ (26 év  IR –12 (4–12 év
  alatt) felett) közötti gyermek)
1. zóna 16 nap 168 (42150) 239,20 (60015) 119,20 (29900)
2. zóna 22 nap 231,20 (58000) 327,20 (82100) 163,20 (40950)
Globál 1 hónap 319,20 (80100) 447,20 (112200) 223,20 (56000)

Természetesen az egész évben érvényes szocpol kedvezmények is élnek, két szülő, két gyerek esetén a kedvezmény mértéke például 33 százalék. A MÁV egyébként 22 különféle jogcímen nyújt kedvezményt itthon, s további ötöt a határainkon túl élő honfitársainknak. Talán kevesen tudják, de a magyar vasúton utazók mindössze 15-16 százaléka vált teljes árú menetjegyet.
 
Hajnal László



2004. május 07., péntek 10:51


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület